Rendkívül egyedi volt Einstein agya

Albert Einstein (1879-1955) szokatlan agyszerkezete magyarázhatja a relativitáselmélet kidolgozójának kivételes kognitív képességeit - vélik amerikai kutatók, akik a fizikus agyáról készített felvételeket elemezték.

Thomas Harvey patológus Albert Einstein boncolásakor eltávolította és formalinban tartósította a fizikus agyát, majd fekete-fehér felvételek tucatjait készítette róla, mielőtt 240 "blokkra" hasította volna szét. Minden egyes "tömbből" szövetmetszeteket készített, ezeket üveg tárgylemezek közé helyezte, majd a preparátumokat a világ legjobb neuropatológusainak küldte el.
A boncolás során kiderült, hogy Einstein agya az átlagosnál kisebb volt, a további vizsgálatok pedig kimutatták rajta az öregedéssel járó összes elváltozást. Több elemzés nem készült, noha Thomas Harvey Einstein formalinban őrzött agyát hosszú ideig őrizgette hivatali szobájában a sörhűtőben. Évtizedekkel később több kutató is kért a patológustól mintákat, amelyeknek vizsgálatakor szokatlan jellegzetességeket fedeztek fel bennük.

Egy 1985-ös vizsgálat például kimutatta, hogy az idegsejtek (neuronok) mindegyikét az agyi "tartószövet" szokatlanul nagy mennyiségű sejtje veszi körül. Egy tíz évvel később publikált tanulmányban pedig azt írták le, hogy mindkét oldalon a fali lebenyben (lobus parietale) hiányzik a parietal operculumnak nevezett képződmény. Ez a "hiányosság" javíthatta az összeköttetést abban a kérgi mezőben, amely a matematikai képességekért és a tér-vizuális intelligenciáért felel.

Dean Falk evolúciós antropológus, a Floridai Állami Egyetem professzora kollégáival első ízben elemezte Albert Einstein agykérgének teljes felületét 14 most felfedezett fénykép alapján, amelyek Maryland államban, a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Múzeumban kerültek elő, majd az eredményeket összehasonlította 85 "normál" emberi aggyal.

A felvételek közül sok szokatlan szögből készült és olyan struktúrákat mutatott ki, amelyek nem voltak láthatók a korábban vizsgált felvételeken.

"Noha Einstein agyának mérete, alakja átlagosnak mondható, rendkívüli sajátosságokkal bír a közvetlenül a homlok mögött elhelyezkedő prefrontális kérgi terület, amely a cselekvés legfőbb szintű irányítását végzi, az elsődleges mozgatóközpontok (motoros kéreg), a szomatoszenzoros (testérző) kéreg, a fali, halántéki (lobus temporalis) és nyakszirti (lobus occipitalis) lebeny kérge" - emelte ki Dean Falk.

Hozzátette: e sajátosságok képezhetik Albert Einstein rendkívüli matematikai képességeinek és tér-vizuális intelligenciájának neurológiai alapjait. A tanulmány a Brain című folyóiratban jelent meg.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +28 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban kedden délelőtt az ország nagy részén napos, gyengén felhős lesz az ég, a Dunántúlon növekedhet meg erősebben a felhőzet, ezeken a tájakon elvétve alakulhat ki futó zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag