A betegség oka a mai napig ismeretlen. Holger Scheuermann dán sebész 1921-ben írta le a jellegzetes csigolyaszerkezeti elváltozásokat, amelyek oldalirányú röntgenfelvételen jól megfigyelhetők. Örökletes tényezők játszanak szerepet a kialakulásában.
Gyakori betegségről van szó, a különböző statisztikai adatok szerint előfordulása 5-15 százalék között mozog. Fiúk, lányok között előfordulása közel azonos. Rendszeresen végzett szűrővizsgálatokkal a betegség korán észrevehető, és az eredmény annál jobb, minél hamarabb kezdik a beteget kezelni.
A betegség megjelenésének pontos idejét nehéz megállapítani, mert a Scheuermann-kórra jellemző röntgenelváltozásokat 10-15 éves kor előtt csak ritkán lehet kimutatni. A gyermekek rossz tartása, vállak előreesése, has kidomborodása, lapockák előemelkedése, fej lógatása felhívhatja a figyelmet a betegségre. Ilyenkor röntgenfelvétel készítése szükséges!
Az esetek többségében a háti gerinc érintett, s egy nagyívű, ún. kerekhát deformitás jön létre (B, C képek). Az ágyéki gerinc betegsége jóval ritkább, ilyenkor a hátprofil alakja szokatlanul egyenes, laposhát alakul ki (D kép). Súlyos esetben az ágyéki homorulat domborulattá tud átalakulni (E, F képek).
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az ismeretlen kóreredet miatt oki terápia természetesen nincsen.
A tüneti kezelés lényege a betegség okozta deformitások megelőzése, ha már kialakult, akkor mérséklése, a panaszok csökkentése, s a lehetséges későbbi szövődmények elkerülése.
A Scheuermann-féle betegség hosszan tartó, krónikus kezelést igényel. Eredményességének előfeltétele, hogy a beteget speciálisan képzett szakemberek segítsék (szakorvos, gyógytornász, ortopéd technikus).
A Scheuermann-betegség kezelésére ajánlott fűzők száma nagy. Amiben a szakemberek megegyeznek, az a fűzőkezelés indikációja: jellegzetes röntgenelváltozások, mobilis, rugalmas gerinc, növekedésben lévő, így rosszabbodásra hajlamos szervezet. A fűzők műanyagból készülnek, könnyűek, higiénikusak, a ruhából nem látszanak ki, ezért a betegek különösebb kellemetlenség nélkül tudják viselni.
A kezelés fontos része a rendszeresen végzett speciális gyógytorna, kiegészítésképpen ajánlható az úszás. A versenyszerűen végzett, gerincet terhelő sportok kerülendők. Nagyon fontos a megfelelő pályaválasztás, nem ajánlott pályák: varrónő, csecsemőgondozó, óvónő, fodrász, kozmetikus, pincér, cukrász, szakács, kőműves, hentes, autószerelő.
Súlyos, elhanyagolt esetekben a betegség műtéti korrekciója is lehetséges.
Legjobban: