Kiderült: nem is a lábunkkal járunk

A pingvinek ügyetlenül kacsáznak a szárazföldön, míg a vízben szinte utolérhetetlenek, mozgásszervrendszerük ugyanis erre a közegre alakult ki. Ezzel szemben az ember a természetes járásra termett, mozgásunkra pedig folyamatos hatással van a gravitáció.

Minden állat mozgásszervrendszerével szemben az egyik fő evolúciós követelmény, hogy enerigahatékonyan juttassa el tulajdonosát A pontból B-be. Lehet, hogy egy pingvint elképzelve ennek a törekvésnek a sikerét elsőre furcsa belátni, de tegyük be a pingvint a vízbe - ahol a legtöbb ellenségével és áldozatával találkozik - és a kacsázó járás pillanatok alatt egy kifinomultan kecses, puskagolyószerű lendületességgé válik. A teste oda való, így a főképp ott hatékony. Ha kivesszük a természetes közegéből, akkor kacsázni fog, ami amellett, hogy elég mulatságosan néz ki, súlyosan több terhet gyakorol az ízületeire, mint a vízben, ahová a mozgása és a teste kifejlődött. Ez a szárazföldi "energiahatástalanság" az, amiért a pingvineknek nincs is kedve túl sokat mászkálni a jégtáblákon.
Az emberi mozgásszervrendszer eredeti közege az egyenetlen talaj, természetes funkciója pedig a járás. Eközben minden másodpercben folyamatosan ki van téve a gravitációnak, és minden egyes lépésekor visszahat rá a talajreakciós erő.
Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat - Newton 3. törvénye.
Biztosan feltűnt, hogy süppedős homokban sokkal nehezebb járni, mint például a Nagykörúton. A gravitáció mindkét esetben azonos - ez okozza azt az idegrendszerünk által ügyesen kontrollált "előre esést", amit a köznyelvben lépésnek hívunk - azonban amikor az aszfalton közlekedünk, minden egyes lépésünkkor visszahat a lábunkon egy jelentősebb talajreakciós erő. Az aszfalt molekulái a sarokérintés pillanatában - érzékszerveinkkel nem érezhető mértékben - eltávolodnak egymástól, majd a köztük lévő kötésnek köszönhetően visszanyerik az eredet alakjukat, és az ezzel járó erő elindul a testünkben - visszafelé a lábunkon. A szervezetünk zsenialitása, hogy nem ellenáll ennek az erőnek, hanem felhasználja arra, hogy jóval kevesebb energiát kelljen a következő lépéshez elégetnie.
A pingvinek a felszínen talán esetlennek tűnnek, de a víz alatt igazi úszóbajnokok

A pingvinek a felszínen talán esetlennek tűnnek, de a víz alatt igazi úszóbajnokok

A majom és az ember gerince között a leglényegesebb különbség az a homorulat - latinul lordózis - ami a derekunkat oldalról nézve látható. A majom medencéjének a felső része a felegyenesedés során előre billent és ezzel párhuzamosan az ágyéki gerince - dereka - felvette azt a homorú görbületet, ami annyira jellemző ránk. Sokáig terjedt az a városi legenda a mozgásszervrendszer gyógyításával foglalkozók között, hogy a lordózis fő szerepe a zökkenőmentes átmenet és némi rugózás biztosítása az alsó és felsőtest között, de igazából bármennyire is szem előtt volt a praxisunkban, fogalmunk nem volt, hogy ez a derekunkat jó esetben jellemző görbület igazából milyen jelentős dolgokat tud - ezeken túl is.
Szerencsére ma már tudjuk, hogy a lordózisunk a világ egyik legzseniálisabb energiaspóroló konstrukciója.

A lordózis dicsérete

Dr. Serge Gracovetsky nem volt egészségügyi szakember, hanem nukleáris fizikus, így nem fertőzték meg azok az évtizedek óta tanított dogmák, amit a legtöbb gyógyítással foglalkozó iskola falai között máig tanítanak az ágyéki gerincről. Az érdeklődése akkor fordult a gerinc felé, amikor a derékproblémájára öt orvos öt különböző diagnózist adott. Kora két legnevesebb gerinckutatójának munkásságát követve rájött, hogy a lordózis - a derék emberre jellemző homorulata- egy egész más célt is szolgál: döntően vele járunk - míg a lábaink "csak" felerősítik azt a mechanizmust, amit a lordózis biztosít.

Mi sem mutatja jobban, mennyire lényeges része a gerinc a csontváznak, hogy erről kapta nevét a gerincesek törzse, melybe az emlősök, így az ember is tartozik. Gerinc és gerinc között azért- helyzetétől és feladatától függően - nagy különbségek vannak, melyről bővebben az alábbi cikkünkben olvashatnak!

Amikor az ember sarka lelép a talajra, a talajreakciós erő visszaindul a lábán. A lépő láb felőli medence ezzel egyidőben picit lebillen, ami oldalra hajlításba hozza a gerincet. Ez a lordózis homorulata miatt a csigolyákat összekötő ízületekben létrehoz egy zárt helyzet. Ebből kifolyólag a talajreakciós erőnek köszönhetően egy erős feszültség keletkezik, mely mechanikailag automatikusan kiváltja az ellenoldali mencefél előre lendülését: azaz a következő lépésünket. Ez leírva talán bonyolultnak tűnhet, de az ábra és a videón látható "lordotikus mérőszalag" egész jól szemlélteti a folyamatot).
Magyarul az egyik lépésünk - ami igazából egy kontrollált esés - a korábban méltatlanul sokat szidott ágyéki lordózisunk helyzetéből adódóan szinte magától váltja ki a következő lépésünket. És ami a legfontosabb: ezt a lordózisunk ezt szinte magától csinálja, ezzel óriási energiát spórolva meg nekünk.

Már amíg a lordózisunk ép...

Mert ha elveszik, akkor elkezdünk "erőből" járni, amihez pont úgy nem lesz kedvünk, mint a pingvinnek kacsázni a jégtáblákon, és ez elindít egy lefelé haladó spirált az egészségünkben.
Ezért is érdemes vigyáznunk a lordózisunkra, hiszen nagyon fontos számunkra, hogy a lokomóció, a helyváltztatás ne égessen sok energiát, és ne igényeljen sok izomerőt, mert az energiára máshol is nagy szükség van. Az agyunk például önmagában is rengeteget fogyaszt: körülbelül 16-szor annyi energiát igényel, mint az izmaink összesen. Az intelligens emberré válásunkban nem csak azért volt fontos tényező a felegyenesedés, és ezzel együtt a lordózis kialakulása, mert jóval több stimulus kezdte el érni az agyunkat, hanem az is, hogy a hatékonyabb járás kialakulásával több energiánk maradt használni azt.
Az ágyéki lordózis tehát az egyik nagy fegyvertényünk a túlélésért folyatott harcban, aminek az elvesztése rengeteg gondot okoz a mozgásszervrendszerünkben....
A következő részben megnézzük, hogyan miért fogyaszt sokkal kevesebbet a kenguru, amikor villámgyorsan ugrálva halad, mint amikor lassan totyog? Kiderül, hogyan használjuk fel energiaspóroló rugóként a testünk elasztikus kötőszöveteit, majd ez után a kicsit hosszabbra nyúlt bevezető után végigvesszük, hogy ezen tényezők folyamatos elvesztése miért okozza a járványszerűen terjedő degeneratív gerincbetegségeket és az idő előtti öregedésünket.
A cikk szerzője Bene Máté gerincspecialista (www.porckorong.hu)

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt a ködfoltok feloszlanak, változóan felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag