Minden második magyarországi haláleset mögött szív- és érrendszeri problémák állnak, ez 45 százalékkal magasabb, mint az EU25 átlaga. Ez magyarázza, hogy a hazai szakemberek egységesen kívánnak fellépni e súlyos betegségegyüttes ellen.
Ennek eszköze a Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia, amelyet a hét végén harmadszor rendeztek meg a fővárosban.
A szív- és érrendszeri ok miatt bekövetkezett halálesetek számában Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lényeges csökkenés következett be. Ám Kelet- és Közép-Európában, sőt, hazánkon belül is kicsi a javulás, és a megyék között is vannak különbségek.
A két évvel ezelőtti rendezvény ajánlásai óta számos új fejlemény került napvilágra. Szakemberek nemzetközi kutatásokra alapozva megállapították, hogy a régi és az új betegségkockázatok együttesen mintegy 90 százalékban - statisztikailag nagy valószínűséggel - előre jelezhetik a szív-ér rendszeri események bekövetkeztét. 2007-ben számos európai társaság közös ajánlást tett közzé, amelynek jellemzője, hogy egyszerűsítésre és közérthetőségre törekedett, a bizonyítékokon alapuló orvoslás tényeinek és következtetéseinek maradéktalan szem előtt tartása mellett. A mostani, harmadik terápiás konszenzus alkalmával az érelmeszesedésen alapuló szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) kórok ezen holisztikus megközelítéséhez csatlakoztak a hazai orvosok is.
A kockázatok közül kiemelkedik a hasi elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és vércukorszint. Érdekességként említette meg Szollár Lajos, a kongresszus elnöke, hogy az új európai ajánlásokban a kockázati tényezők közé bekerült az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a pszichoszociális stressz is. A professzor szerint napi 40 0-6 00 gramm zöldség-gyümölcs elfogyasztása lenne szükséges. A stressz kezelése társadalmi probléma, amely az emberek képzettségével, jövedelmi viszonyaival, életmódjával, magánéletével, a depresszióval függ össze.
Magyarországon a születéskor várható élettartam a férfiaknál nyolc, a nőknél hat évvel marad el az európai értéktől, az évi 130 ezer körüli haláleset felét a keringési rendszer betegségei, negyedét a rosszindulatú daganatos betegségek okozzák. Az orvostársaságok képviselői egyetértenek abban, hogy az e kórok hátterében álló előzmények javarészt azonosak, ezért azokat összefoglalóan kardiovaszkuláris rizikótényezőkként határozzák meg.
Azt, hogy életmódbeli változtatást vagy gyógyszeres kezelést javasol-e az orvos, a kockázatoktól függ - mondta Pados Gyula, a Magyar Atherosclerosis Társaság alelnöke. A nagy rizikójú csoportba sorolják be azokat, akik valamilyen szív-ér rendszeri vagy cukorbetegségben, illetve veseelégtelenségben szenvednek. Ha ezek valakinél összeadódnak, igen magas a kockázata a súlyos kardiovaszkuláris betegségeknek. A hazai felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, minden negyedik ember elhízott. Különösen súlyos a hasi elhízás (férfiaknál 102, nőknél 88 cm haskörfogat felett), amely ugyancsak nagymértékben növeli mind a kardiovaszkuláris betegségek, mind a diabétesz kialakulásának valószínűségét.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Betegség nélkül is nagy kockázatúnak tarthatók azok, akiknél három vagy több rizikófaktor mutatható ki - esetleg csak egyetlen, de az nagyon súlyos. Ilyen lehet például 180/110 Hgmm feletti vérnyomás, a 8,0 mmol/l feletti koleszterinszint, a 40 kg/m2 feletti testtömegindex (BMI) vagy a vese elégtelen működését jelző laboreredmény. Idesorolhatók az érelmeszesedés és a családi kórelőzmény is. Nagy kockázat esetén az elérendő koleszterinszint célértéke 4,5 mmol/l, a vérnyomásé pedig 130/80 Hgmm, elhízás esetén férfiaknál a 94, nőknél a 80 cm alatti haskörfogat, valamint a vércukorszint 6,0 mmol/l alá vitele - mondta Farsang Csaba, a Magyar Hipertónia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Kérdésünkre elmondta: 31 úgynevezett kardiometabolikus egészségügyi centrumot hoznak létre az országban, ezekben egységes irányelvek szerint alkalmazzák a terápiát. De Chatel Rudolf, a Semmelweis Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző évek kedvező tendenciája - a magas vérnyomásos páciensek rendszeresen szedték a gyógyszereiket - ez év márciusában megtört, mára 10 százalékkal esett a vérnyomás csökkentésére szolgáló orvosságok dobozforgalma, pedig ez a kór súlyos kockázatot jelent a kardiovaszkuláris tragédiák kialakulásában. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: a betegek valószínűleg azért nem mennek el az orvoshoz, mert nem tudják a vizitdíj mellett a gyógyszerek térítési díját is kifizetni. Kérdésünkre, hogy az azonos betegségre való, de különböző hatóanyagú szerek OEP általi egy csoportba sorolásáról, s azokhoz fix összegű tb-támogatás nyújtásáról mi az orvosi szakma véleménye, Farsang Csaba professzor úgy válaszolt: az egészségpolitika ez irányú, fiskális szempontokat előnyben részesítő döntése minden szakmai megalapozottságot nélkülöz.
(2007.11.14. 11:33)
Ez is érdekelheti
VG - Világgazdaság
Legjobban: