Számos más kórképpel ellentétben a COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség esetében teljesen egyértelműen megállapítható a kiváltó ok és meghatározható a megelőzés eszköze, ez a betegség ugyanis az esetek túlnyomó többségében a dohányzásra vezethető vissza. A prevenció legjobb módja tehát, ha egyáltalán nem gyújtunk rá – vagy, ha dohányzunk, most, azonnal felhagyunk vele.
Erős dohányosként a leszokás persze jóval kevésbé egyszerű, mint a kívülállók gondolnák - ezt minden nikotinfüggő igazolhatja, aki egyszer, kétszer vagy akár még többször megpróbált már leszámolni a szenvedélyével. Nekik azt üzenik a szakemberek, hogy ne adják fel: próbálkozzanak újra és újra, amíg sikerrel nem járnak. Fontos tudni, hogy bár egyeseknek sikerül pusztán az akaraterőre támaszkodva leszokniuk, a legtöbbek számára ez megvalósíthatatlan, ezért érdemes valamilyen gyógyszeres és/vagy pszichés támogató program segítségét igénybe venniük: szakszerű segítség mellett jelentős mértékben nő a leszokás valószínűsége.
Mivel Magyarországon európai és világviszonylatban is kiemelkedő a dohányfogyasztás, nem meglepő, hogy a tüdőbetegségekkel és az ezek nyomán bekövetkező elhalálozásokkal kapcsolatos hazai statisztikák is siralmas képet mutatnak. Magyarországon csaknem félmillióra teszik a COPD-ben szenvedők számát, ugyanakkor az ellátórendszerben az ilyen betegek csak egy részét tartják nyilván.
A COPD tünetei a légzési nehézség, a gyakori köhögés, a reggeli köpetürítés és esetenként a sípoló légzés. A légutakba kerülő káros anyagok hatására a hörgők nyálkahártyája megduzzad, fokozott váladéktermelődés kezdődik, akadályozva a légúti áramlást. A légzés - elsősorban a kilégzés - problematikussá válik, megnő a tüdőben rekedt levegő mennyisége. A betegség többnyire visszafordíthatatlan, hörgőszűkülettel és a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással jár. A panaszok kezdetben jellemzően fizikai terheléshatására jelentkeznek, de mivel progresszív betegségről van szó, ha a kezelés elmarad, idővel állandósulhatnak, és nyugalmi állapotban is felléphetnek, megnehezítve a mindennapi életvitelt, munkavégzést.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az esetek 80-90 százalékát idehaza is a dohányzásra vezetik vissza; ritkán azonban külső környezeti ártalom (légszennyezettség), hiányos táplálkozás és genetikai hajlam is okozhatja (és mindezek fel is erősíthetik), a légúti fertőzések vagy az allergia pedig súlyosbíthatják a tüneteket. Megfelelő kezeléssel ma már sokat lehet tenni a tünetek enyhítésért, a légzésfunkciók romlásának lelassításáért - szerencsés esetben akár tünetmentesség is elérhető –, de kizárólag abban az esetben, ha a beteg abbahagyja a dohányzást. Bár a tüdőszövetek károsodása miatt egy volt dohányos légzésfunkciója a leszokás után sem áll vissza az eredeti szintjére, e káros hatás kizárásával komoly mértékben csillapíthatók a tünetek. Akármilyen intenzív és régóta tartó dohányzásról van szó, minden esetben igaz az, hogy a leszokással jelentős egészségnyereség érhető el, még időskorban is.
A dohányzás ártalmairól való párbeszéd sosem veszít aktualitásából, a napokban azonban fokozott figyelem irányul a témára: minden év novemberének harmadik csütörtökén tartják a nemzetközi "Ne gyújts rá!" mozgalom világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kapcsolódó, életveszélyes szövődményekre, és a leszokást segítő módszerekre.
Ez is érdekelheti
Legjobban: