A gyermekkori szénanátha tünetei

Mi az asztma genetikai alapja?

Az allergiás betegség a szervezet túlzott reakciója bizonyos anyagra, allergénre, ami egészséges emberben nem okoz semmilyen reakciót. A betegség genetikailag meghatározott, de külső körülmények játszanak szerepet abban, milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel.

Az allergiás betegségek klinikai megnyilvánulása rendszerint életkorok szerint megoszlást mutat. Csecsemő-és kisdedkorban főként atópiás bőrbetegségekkel találkozunk. A szénanátha megjelenése inkább a késő óvodáskor-iskoláskorra tehető, míg az allergiásasztmanagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél jelenik meg. Sajnos a betegségek követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, sokszor lesz szénanáthás és szerencsétlen esetben később asztmás - mondta korábban dr. Csányi Márta, fül-orr-gégész.

Allergiás menetelésnek nevezzük a betegségek életkor szerinti, egymás utáni megjelenését. Ma sem tudjuk pontosan, melyik gyermek lesz asztmás felnőtt, és melyik problémás bőrű csecsemőből lesz szénanáthás kisiskolás. Mindenesetre a bőrproblémák felhívhatják a figyelmet gyermekünk allergiás hajlamára.

Tünetek és diagnózis

Óvodás korban sokszor csak elhúzódó fülgyulladások, orrmandulaműtét után is fennálló savós középfülgyulladások hívják fel a figyelmet az allergiás állapotra. Az elhúzódó felső légúti betegségek, szem-orrviszketés, kínzó orrdugulás, reggeli tüsszögések azonban már felkeltik a gyanút, ilyen esetekben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.

A szénanátha igazolására 3-4 éves kortól végezhető a bőrteszt. Ekkor különböző allergéneket juttatunk - cseppentünk - az alkar bőrére, majd egy speciális kis toll segítségével megkarcoljuk alatta a bőrt. 20 perc múlva leolvasható az eredmény. Kisebb gyermekeknél, vagy akik nem tűrik el a karcolást, vérvétellel lehet meghatározni, hogy mire allergiás a gyermek. Igazi szénanáthával 3-4 éves kor alatt csak ritkán találkozhatunk, ekkor még inkább ételallergének okoznak akár felső légúti tüneteket.

Kerüljük a polleneket!

Sajnos minden orrdugulással, orrváladékozással járó állapot - így a szénanátha is - okozhat szövődményt, így középfülgyulladást, orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot. A szénanátha kezelésének kézenfekvő módja lenne az allergén kerülése vagy minimalizálása. Ezért fontos tudnunk, milyen pollenre érzékeny a gyermekünk. Célszerű a kritikus időszakban, magas pollenszám esetén keveset tartózkodni a szabadban, gyakran, akár naponta hajat mosni, autóban felhúzott ablak mellett utazni, napszemüveget viselni, nyaralásokat előre ennek függvényében tervezni.

Fontos az orrüreg naponta többszöri sóoldattal történő átöblítése, hiszen nem mindegy, mennyi pollen kerül a nyálkahártyára. Léteznek különböző orrkenőcsök, melyek megakadályozzák a pollenek az orrba jutását. Nagyon jó hatású a megbízható és korrekt sóbarlang-terápia.

Sok esetben azonban mindez kevésnek bizonyul, ekkor kényszerülünk helyileg ható különböző orrspray-k, szemcseppek használatára, illetve gyógyszerek szedésére. Ezeknek a beállítása, meghatározása, életkor szerinti pontos adagolása szakorvos feladata. A napjainkban forgalomban lévő készítményekkel sokszor teljes tünetmentességet tudunk elérni.

Sajnos a mai tudásunk szerint az allergia nem gyógyítható, csak kezelhető betegség. Bizonyos válogatott esetekben azonban már végezhető un. specifikus immunterápia már gyermekkorban is. A kezelés lényege, hogy hosszú idő, (3-5 év) alatt fokozatosan érzéketlenné tesszük a szervezetet az allergénre. Ezzel a módszerrel tartós - akár több évtizedes vagy akár végleges - tünetmentesség érhető el, és az allergiás betegség súlyos szövődménye, az asztma is megelőzhető.

Forrás: www.orvostkeresek.hu