Az allergia kialakulásának okai

Az allergia világszerte népbetegség, Magyarországon is emberek milliói szenvednek a kellemetlen panaszoktól, az érintettek száma pedig egyre csak nő. Mi okozza a hosszan elhúzódó, intenzív panaszokat, és hogyan kezelhetőek?

Orrfolyás, tüsszögés, égő, viszkető szemek – az allergia jellegzetes tünetei sokunk számára ismerősek lehetnek. Magyarországon egyes statisztikák szerint több mint kétmillió ember küzd időnként vagy akár állandóan a fent említett panaszokkal, de világszerte is egyre nő az allergiások száma. Egyfajta civilizációs betegségről beszélhetünk, amelynek előfordulása az életmódunk miatt is egyre gyakoribb – igaz, a betegség általában több tényező együttes hatására jelentkezik.

Miért egyre több az allergiás?

Az allergiás reakciókat már az ókori görögök is felismerték, ők még elsősorban a légúti tünetek alapján azonosították a betegséget, egységesen asztmaként hivatkozva rá. A légúti allergia egyik típusával, a szénanáthával elsőként egy John Bostock nevű angol kutató foglalkozott részletesebben a 19. század elején, aki azt gondolta, hogy a jellemzően késő tavasszal, kora nyáron jelentkező, szezonális megbetegedés mögött a hőmérséklet hirtelen megemelkedése áll. Ma már jól tudjuk, hogy az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben lévő, a szervezetünkre egyébként teljesen ártalmatlan anyagok valamelyikére. Légúti allergiát kiválthatnak bizonyos növényi pollenek , állati szőrök, vagy akár a háziporatka is. A légúti allergia jellemzően náthás tüneteket takar, amik olyan mértékűek is lehetnek, hogy a beteg aludni sem tud miattuk. Egyeseknél súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki bizonyos élelmiszerek is, ami igen veszélyes is lehet, sok esetben sürgős orvosi ellátást igényelve.

allergia, légúti allergia, pollenallergia
Világszerte emelkedik az allergiások száma. Fotó: Getty Images

Az elmúlt évtizedekben világszerte ugrásszerűen megnőtt az allergiások száma, ami számos okra vezethető vissza. A statisztikákat rontó, egyetlen pozitív tényező a diagnosztikai eljárások fejlődése, vagyis egyre egyszerűbben és gyorsabban sikerül azonosítani az allergiás megbetegedéseket, így többen tudhatnak az érintettségükről. Viszont szakemberek szerint a tényleges megbetegedések száma is emelkedik. Főként az étkezésre kell egyre több embernek komolyabb figyelmet fordítania: az Egyesült Államok járványügyi hatóságának (CDC) néhány éve végzett tanulmánya szerint 1997 és 2011 között másfélszeresére nőtt az ételallergiás gyermekek száma, így az országban jelenleg minden 13. fiatalkorúnál veszélyes reakciókat válthat ki valamilyen élelmiszer-összetevő. A legtöbb esetben a tej, tojás, földimogyoró, szója, búza, hal és a kagyló vált ki allergiás reakciót az azokra érzékenyeknél.

Meglepő módon a szakemberek szerint az egyik ok, ami miatt az allergiás betegséggel nagyobb számban fordulnak orvoshoz, éppen a higiénikusabb környezet. A gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban, a lakásban alig találkoznak kórokozókkal, ez pedig megnehezíti, hogy az immunrendszer hozzászokjon és megfelelően reagáljon a környezeti elemekre. Az egyoldalú, egészségtelen táplálkozás tovább növeli a veszélyét, hogy a gyermeknél valamilyen ételallergia alakuljon ki.

A légúti allergiás tünetek előfordulása összefügghet a globális felmelegedés hatásaival. Az átlaghőmérséklet emelkedésével, illetve a tavaszi és az őszi átmeneti időszak megszűnésével az allergén növények hosszabb ideig virágozhatnak és szórhatják a kellemetlen panaszokat kiváltó polleneket a levegőbe. Ezeket ráadásul a hajunkon és a ruházatunkon a lakásba is magunkkal visszük, a tünetek így zárt térben sem csillapodnak. Sok esetben több tényező együttes fennállása váltja ki az allergiát, ezeket hívjuk keresztreakcióknak. Például a nyírfa pollenje az almával szokott keresztreakcióban állni. Ez azt jelenti, hogy a nyírfára allergiás embereknél az alma fogyasztása ugyanolyan légúti reakciót okozhat, mint maga a nyírfapollen.

Hogyan enyhítsük az allergia tüneteit?

Hogy kezelni lehessen a problémát, első lépésként fontos kideríteni, hogy mi váltja ki az allergiás panaszokat. Ha csak egy-két allergén irányában áll fent túlérzékenység, azok elkerülése is sokat javíthat a beteg állapotán, viszont ez a legtöbb esetben nem elég. A légúti allergiát a leggyakrabban antihisztaminokkal, illetve a nyálkahártya duzzanatát lohasztó szteroidos orrcseppekkel vagy szprékkel kezelik . Érdemes a vény nélkül kapható készítmények között is válogatni: a patikák polcain több olyan orrspray is elérhető, amely enyhíti az orrnyálkahártya-, illetve az orrmelléküreg-gyulladást, és használatával az allergiás tünetektől szenvedő beteg könnyebben fellélegezhet.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Dunántúl nyugati felén döntőrészt napos idő várható, máshol a több-kevesebb napsütés mellett közepesen vagy erősen felhős lesz az ég. Csapadék nem valószínű. Megélénkül, a Tiszántúlon néhol meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között valószínű. Késő estére többnyire 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra