Valóban rontja a látást, ha a szemünkbe lóg a hajunk?

Perl Kitti

Már gyerekkorunkban is gyakran hallhattuk, hogy nem tesz jót a szemünknek, ha a szemünkbe lóg a hajunk, túl közelről olvasunk, vagy éppen a sötétben tévézünk, míg egyes feltételezések szerint a répa gyakori fogyasztásával kifejezetten javíthatjuk a látást. De vajon tényleg megállják a helyüket ezek az állítások? Dr. Gergely Róbert szemész szakorvost kérdeztük.

Öt érzékszervünk közül a szem különösen fontos, hiszen látásunknak köszönhetően érzékeljük a minket érő külső hatások többségét. Nagyon fontos tehát, hogy vigyázzunk "szemünk világára", ennek ellenére viszonylag keveset tudunk a látást befolyásoló tényezőkről - pontosabban sok mindent rosszul tudunk. A látás hónapja apropóján egy szakértő segítségével megvizsgáltuk a legelterjedtebb hiedelmek valóságtartalmát.

A kósza tincsek nyomában

"Amikor a látást zavaró vagy akadályozó tényezőkről van szó, egyáltalán nem mindegy, hogy egy gyerekről vagy egy felnőttről beszélünk-e" - hívta fel a figyelmet Dr. Gergely Róbert. Mint mondta, a látás nem csupán egy veleszületett képesség, hanem egy tanult folyamat, és ha ebbe "hiba csúszik", akkor zavar alakulhat ki a tárgyak agyi leképezése terén. Egy szemünk elé belógó hajtincs azonban kis eséllyel és csak nagyon sajátos esetben okozhatna látásromlást - ehhez ugyanis az kellene, hogy egy gyermeknek mindennap több órán keresztül, teljes fénykizárást okozva takarja el a szemét a hajzuhatag. Ha azonban a látóterünkbe huzamosabb ideig belelóg valami - a példánál maradva egy kósza hajtincs -, az jelentősen megterhelheti a szemünket, ugyanis arra készteti a látószervet, hogy váltogassa a fókuszt a zavaró tényező és az aktuális tevékenységünk tárgya - például egy könyv vagy a laptopunk monitora - között.

látás, szem, látásromlás, a látás hónapja,
Egy szemünk elé belógó hajtincs nagyon kis eséllyel okozhat látásromlást.
Fotó: Getty Images

Igaz, hogy időskorban javul a látás?

"A szemlencse fényáteresztő képességének csökkenése idővel mindenkinél bekövetkezik, a szürke hályog kialakulása elkerülhetetlen. Szerencsés esetben azonban a szemlencse egyenletesen sárgul el és a dioptria mínuszos irányú változásához vezethet. Így előfordul olyan helyzet, amikor a szemüveg dioptriája és a szemlencse egyenletes elhomályosodása azt eredményezi, hogy a távoli vagy az olvasó szemüvegére már nem lesz szüksége valakinek. Ezt látásjavulásként élhetjük meg, de sajnos csak bizonyos ideig tart" - ismertette a szemész, hozzátéve, hogy a szürke hályoggal egyéb panaszok is együtt járnak: a látásromlás mellett csökkenhet például a kontrasztérzékenység, megváltozhat a színérzékelés, de akár káprázás és fényérzékenység is jelentkezhet. A betegség szerencsére mára egy gyors és fájdalommentes műtéttel könnyen orvosolható.

Úszkáló foltok: csak megszokni lehet, eltüntetni nem?

Viszonylag sokan találkozhattak már az "úszó homály" jelenségével, amelyre a vizsgálat után eddig azt mondták: "szokja meg, nem tudunk vele mit tenni". A szemész azonban mindenkit megnyugtat: erre is van megoldás. "A szemben úszkáló foltokat a szemgolyó belsejében levő géles anyag elváltozása miatt látjuk. Az üvegtesti homályok nagyon zavaróvá tudnak válni, például amikor a gél teljes egésze összeesik, ezt hívjuk üvegtestihatárhártya-leválásnak. Van, aki pár hét elteltével hozzászokik a kialakult homályhoz, megtanul vele élni, mást viszont annyira zavar, hogy képtelen a munkáját elvégezni. Tíz évvel ezelőtt még nem volt rá semmilyen kezelés, jelenleg viszont létezik egy lézeres eljárás (vitreolysis), amely biztonságos, hatékony és gyors megoldást jelent." A látótérben megjelent homályok azonban más eredetűek is lehetnek, és másodlagos, akár sürgősségi ellátást igénylő szövődményt is okozhatnak (például retinaleválást), emiatt fontos a mielőbbi szemészeti vizsgálat.

A szemészeti ellátásban és a szemről írt ismeretterjesztő írásokban gyakran jelennek meg olyan szakkifejezések, amik a legtöbb emberben nem sokat mondanak. A szem betegségeinek és azok kezelési módszereinek megértéséhez viszont érdemes tisztában lenni legalább néhány alapfogalommal.

Életmódunk komolyan kihat látásunkra

A szakember elmondása szerint az egészséges étrend egész szervezetünk, így szemünk egészsége érdekében is nagyon fontos. Egy vizsgálat szerint például a látásromlás egyik leggyakoribb oka, a makuladegeneráció esetén egyfajta vitamin- és ásványianyag-kombináció 25 százalékkal csökkentette a betegség súlyos fázisba történő átmenetele kockázatát. Ám mivel a mediterrán étrend - vagyis a zöldségben, gyümölcsben és halban gazdag táplálkozás - segítségével is könnyedén bevihetjük a szükséges tápanyagokat, ezeket a táplálékkiegészítőket csakis szakember által indokolt esetben kell alkalmazni. Látásunk megőrzéséhez nagy szükségünk van továbbá A-vitaminra is, ennek hiányában ugyanis "éjszakai vakság" vagy súlyos szemszárazság is kialakulhat, utóbbi következtében pedig szemfertőzések és fekélyek kockázatával is számolni kell.

Ám ha már az életmódnál tartunk, jó, ha tudjuk, hogy nem kizárólag az étkezés van hatással a látásra, hanem például az is, hogy mennyi időt töltünk a szabadban. Ez azonban nem minden életkorban érvényesül ugyanolyan mértékben. "Tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres szabadban tartózkodásnak a 20 év alattiak esetében egyértelmű védőhatása van a rövidlátás kialakulásával vagy fokozódásával szemben. Felnőttkorban ezek a környezeti hatások kevésbé erőteljesek, de itt is igazolódhat az úgynevezett visszacsatolási elmélet, amely leegyszerűsítve azt mondja ki, hogy ha sokat nézünk közelre, rövidlátóbbá válhat a szemünk" - magyarázta a szemész szakorvos. Mint mondta, hosszú távon munkánk is jelentősen befolyásolhatja a látásunkat, például egy tanulmány megállapította, hogy a textilmunkások körében lényegesen magasabb a rövidlátók aránya, aminek oka a hosszas, megszakítás nélküli, közelre nézve végzett munka.


Az sem mindegy, hogyan olvasunk

A túl közeli, illetve a nem megfelelő fényviszonyok mellett történő olvasás is jelentősen befolyásolhatja a látást. "A szem fókuszálásért felelős izmai csak öt méteren túl, azaz távolba nézéskor vannak nyugalmi állapotban. Minél közelebb kell néznünk, annál nagyobb izommunkát kell kifejtenie szemünknek az éles látás elérésére, és ez minél hosszabb ideig tart, annál megterhelőbbé válik" - figyelmeztetett Dr. Gergely Róbert. Mint mondta, a szem túlterhelésének következményeként akár az is előfordulhat, hogy az izmok görcsbe rándulnak és napokig a közeli látásra beállva maradnak. Ezt az állapotot akkomodációs görcsnek nevezik.

A félhomályban történő olvasással pedig az a baj, hogy szemünk nem kapja meg a normális működéshez szükséges fénymennyiséget, ezért romlik a teljesítőképessége. Azonban ez sem minden korosztályt érint egyformán. "Fiatalkorban kevésbé zavaró a gyenge megvilágítás, mert sokkal jobb a kontrasztérzékenység, így gyengébb fényerő mellett is jobban meg lehet különböztetni a betűket, könnyebb az olvasás. Alacsony fényintenzitás mellett azonban ösztönösen elkezdünk közelebb hajolni az olvasnivalóhoz, ami szintén szemfáradtsághoz vezet" - magyarázta a szakember. Kifejtette, tévénézéskor más a helyzet, ugyanis ilyenkor folyamatosan változó fényerősséghez kell alkalmazkodnia szemünknek. "A Rensselaer Intézet egy tanulmány során azt találta, hogy környezeti megvilágítás mellett ritkábbak a szemfáradtságos panaszok, mintha csak sötétben néznénk a képernyőt" - mondta a doktor.

A szemész szót ejtett továbbá az elektronikus eszközökön történő olvasásról is. A hagyományos, papír alapú olvasáshoz képest ezeknek az eszközöknek a használata jobban megterheli a szemet, mivel több tekintetben is másképp hatnak a szemfelszín védelmét befolyásoló könnyrétegre. Ráadásul ezeket az eszközöket jellemzően közelebb tartjuk a szemünkhöz, mint az ajánlott lenne. Egy tanulmány megállapította ugyanakkor, hogy az elektronikus könyvolvasó egyértelműen kevésbé terheli a szemet, mint az LCD kijelzős eszközök, mi több, alig találtak eltérést a papírhoz képest. "Úgy tűnik, ez a lehető legjobb digitális alternatívája a papírnak. Azonban bármelyik eszközt is használjuk, a szemfáradtság csökkentése érdekében legalább óránként fél percre javasolt minimum öt méter távolságra eltekinteni, ezzel csökkentve a szem terhelését" - intett a szemész.

Nem csak a szemüvegeseknek fontos a gyakori látásvizsgálat

A szakember azt is kiemelte, hogy a prevenció mellett a szűréseknek is fontos szerepük van a szemészetben. Az ajánlások szerint az alábbi gyakorisággal érdemes szemészeti vizsgálatot végeztetni:

  • kisgyermeknél 6 hónapos és 6 éves korban, közte 2 évente;
  • iskoláskorban évente;
  • 18 és 64 éves kor között 2 évente;
  • 65 év felett pedig szintén évente.

Mivel október a látás hónapja, még nagyjából két hétig ingyenesen vehetünk részt a kampányban részt vevő optikák vizsgálatain. A szakemberektől emellett a szemüvegviseléssel és -tisztítással, illetve a lencsecserével kapcsolatban is kérhetünk tanácsokat.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+2, +9 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban szombaton délelőtt sok lesz felettünk a felhő.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag