Biztos, hogy a legjobb gyógyszert szedjük cukorbetegségünkre? Így deríthetjük ki

A cukorbetegség ma még nem gyógyítható, így a kezelés célja a vércukorszint normál tartományban tartása, ezáltal pedig a súlyos szövődmények megelőzése. Sok esetben szájon át szedhető gyógyszerek segítségével is kontroll alatt lehet tartani a betegséget, hogy azonban kinél milyen gyógyszerhatóanyagok válhatnak be, abban igen fontos szerep jut a genetikai adottságoknak. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcserezavar napjainkban a világ népessége körében, és látható tendencia, hogy egyre többeket érint. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint már az elmúlt évtized közepén is közel minden tizedik felnőtt diabétesszel élt, és míg a Föld lakossága 1980 és 2014 között mintegy 63 százalékkal emelkedett, addig a cukorbetegek száma hozzávetőleg 290 százalékkal ugrott meg ugyanebben az időszakban. A probléma középpontjában egy hormon, a hasnyálmirigy által termelt inzulin áll. Inzulinra van ugyanis szükség, hogy sejtjeink fel tudják venni a véráramból a táplálékul szolgáló szőlőcukrot, avagy glükózt. Amennyiben az inzulin valamilyen okból nem tudja ellátni ezt a funkcióját, úgy a sejtek éhezni kezdenek, a cukor pedig felszaporodik a vérben, ami mind rövid, mind hosszú távon súlyos komplikációkat okozhat.

Laborvizsgálatok, amelyeket a háziorvostól kérhetünk Egészségünk megőrzése jelentős részben az életmódunkon alapszik, vannak azonban veszélyek, amelyeket még helyes életvitel mellett sem mindig lehet kivédeni. Bizonyos laborvizsgálatok komoly segítséget jelenthetnek, hogy időben lássuk a problémát. Kattintson a részletekért!

Hogyan kezelhető a cukorbetegség?

A terápia célja tehát, hogy amennyire lehetséges, visszaállítsa a szénhidrát-anyagcsere harmóniáját. A kezelési lehetőségeket viszont nagyban meghatározza, hogy egészen pontosan milyen típusú cukorbetegségről van szó. Az esetek egy részében az inzulintermelés elégtelensége áll a háttérben, például azért, mert az immunrendszer - tévedésből - támadást indít az inzulintermelést folytató sejtek ellen, módszeresen kipusztítva azokat. Ilyen esetekben csak az inzulinpótlás nyújthat megoldást, azaz a betegeknek muszáj kívülről bejuttatniuk szervezetükbe a vércukorszint normalizálásához szükséges inzulint . Nem úgy a cukorbetegség másik, egyben sokkal gyakoribb típusa esetén, amikor is eredendően nem az inzulintermelésből, hanem a hasnyálmirigy által kiválasztott inzulin hasznosulásának nehézségeiből, az úgynevezett inzulinrezisztenciából ered a zavar.

Ez utóbbi a 2-es típusú, avagy nem inzulinfüggő diabétesz, amelynek elsődleges terápiáját a helyes életmód jelenti, azaz a rendszeres testmozgás, a testsúlykontroll, valamint a tudatos táplálkozás, így a bevitt szénhidrátok mennyiségére és minőségére egyaránt különös figyelmet fordító étrend követése. Az életmódterápia olykor önmagában is elegendőnek bizonyul a vércukorértékek normalizálása terén, ha azonban mégsem, akkor fontos kiegészíteni a kezelést a célértékek elérése érdekében. Ez kezdetben jellemzően gyógyszeres úton történik. A cukorbetegség kezelésére használt orális gyógyszerek, avagy antidiabetikumok hatásmechanizmusa meglehetősen széles skálán mozog, de nagyon leegyszerűsítve három nagy csoportba sorolhatók: beszélhetünk inzulinérzékenységet és inzulintermelést fokozó hatóanyagoktól, valamint a szénhidrátok felszívódását lassító készítményekről. Ezeket szükség esetén akár kombináltan is lehet alkalmazni, amennyiben egyetlen gyógyszer nem képes kiváltani a kívánt hatást az életmódterápiával együttesen.

A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcserezavar napjainkban. Fotó: Getty Images
A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcserezavar napjainkban. Fotó: Getty Images

A 2-es típusú diabétesz alapja tehát az inzulinrezisztencia , mindazonáltal idővel az inzulintermelés visszaesése is társulhat hozzá. Ennek oka, hogy a hasnyálmirigy fokozott inzulinelválasztással igyekszik ellensúlyozni a hormon gyengébb hasznosulását, ami hosszú távon a szerv kimerüléséhez vezet. Éppen ezért a gyógyszeres kezelés általában csak egy ideig biztosítja a megfelelő vércukorkontrollt, majd az értékek romlásával szükségessé válik az inzulinkezelés. Inzulint tablettás formában nem lehet bejuttatni a szervezetbe, ehelyett a leggyakrabban injekciósan adják be maguknak a betegeknek. Ez persze kellemetlenségeket okoz, valamint egyes inzulinkészítmények esetén számolni kell a hiperglikémia, azaz a túl alacsonyra zuhanó vércukorszint, továbbá a testsúlynövekedés emelkedett kockázatával is.

Összességében tehát kijelenthető, hogy több szempontból is előnyös, ha a vércukorértékek szabályozása terén a betegek minél hosszabb ideig támaszkodhatnak kizárólag életmódterápiára, vagy legalább a gyógyszeres terápiára, mielőtt inzulinra lenne szükségük. A gyógyszeres kezelés sikerességét ugyanakkor jelentősen befolyásolja a genetika is, amire célszerű figyelmet fordítani a gyógyszerválasztás, valamint az adagolás beállítása során.

Nem mindenkinek jó ugyanaz a gyógyszer

"A különböző gyógyszerek eltérő módon hathatnak az egyes betegekre. Persze a gyógyszerek általában a populáció nagy részénél azt a hatást fejtik ki, mint amelyet a klinikai kísérletek alapján elvárhatunk, ugyanakkor mindig előfordulhatnak bizonyos százalékban olyan esetek, amikor a páciens szervezete egyáltalán nem vagy csak nagyon kevéssé reagál az adott hatóanyagra, esetleg allergiás a gyógyszer valamely összetevőjére, vagy valamilyen mellékhatást tapasztal" - mutatott rá dr. Egyed Balázs genetikus, a SYNLAB Hungary szakértője. Hozzátette, a különbségek abból származnak, hogy bármilyen farmakológiailag aktív anyag kerüljön is az emberi szervezetbe, azzal többféle lebontó, átalakító enzim léphet reakcióba.

Összesen 36 ilyen enzimet ismerünk. Ezek közül 13 úgynevezett első fázisú enzim, amelyek lebontják, eliminálják a bekerülő hatóanyagokat. "A gyógyszermellékhatások lényegében abból származnak, ha egy-egy hatóanyag túl nagy dózisban jut a szervezetbe. Nem véletlenül szól úgy a mondás, hogy ami kis mértékben orvosság, nagy mértékben már méreg lehet. Ezek az enzimek tehát úgymond megvédenek minket a gyógyszertúladagolástól" - magyarázta a szakember. Ugyancsak 13 vegyületet sorolunk a konjugáló enzimek közé, amelyek aktiválnak bizonyos gyógyszereket, hogy azok aztán ki tudják fejteni hatásukat. Végezetül 10 enzimet lehet említeni a transzporterenzimek között, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott hatóanyag a sejtek között, illetve a sejteken belül a megfelelő helyre jusson.

A felsorolt enzimek mind fehérjék, ennél fogva szerkezetük, működésük a DNS-ünkbe van kódolva. Mivel azonban minden ember DNS-e más, így a gyógyszerhatóanyagokat lebontó, átalakító és szállító enzimek is személyenként eltérőek lehetnek. Innen ered tehát, hogy míg egy betegnél hatékonyan, különösebb mellékhatások nélkül működik egy gyógyszeres kezelés, addig ugyanaz a készítmény egy másik betegnél már nem biztos, hogy szintén ennyire sikeres lesz. Mindez érvényes valamennyi gyógyszerre, köztük a cukorbetegeknél alkalmazott antidiabetikumokra is.

Honnan tudhatjuk, melyik gyógyszer fog beválni?

A genetikai vizsgálatok fejlődésével napjainkra több száz gyógyszerhatóanyag esetében lehetségessé vált, hogy egy egyszerű vérvétel után meg lehessen becsülni, hogyan fognak hatni az adott páciens szervezetére. Ez a farmakogenetika területe, amely arról nyújt információt, hogy egy adott hatóanyagnál szükséges-e módosítani az adagolásra vonatkozó általános ajánlást, esetleg okozhat-e nagy valószínűséggel nemkívánatos mellékhatásokat. "Néhány évvel ezelőtt jelentek meg az első cikkek arról, hogy a genetika forradalma miként fogja átalakítani a gyógyászatot, és hogy miként kerül majd egyre inkább előtérbe a személyre szabott gyógyászat. Amiről most beszélünk, az kifejezetten a személyre szabott gyógyítás megvalósulása, hiszen bárkinek meg tudjuk mondani, hogy konkrétan nála milyen módon fog hatni egy gyógyszer, illetve egyáltalán érdemes-e azt szednie" - hangsúlyozta dr. Egyed Balázs.

Laboratóriumi körülmények között, molekuláris genetikai eszközökkel a DNS szintjén lehet vizsgálni, hogy az említett enzimek milyen variánsait kódolja a páciens örökítőanyaga, és hogy ezek miként befolyásolhatják a gyógyszerek működését. A lelet színkódokkal jelöli az eredményeket, így zölden jelennek meg rajta azok a hatóanyagok, amelyek a páciens esetében előírás szerint alkalmazhatók. A sárga szín azt jelenti, hogy a gyógyszernek csökkenhet a hatásfoka, amit a kezelőorvosnak érdemes figyelembe vennie az adagolás meghatározásánál. Végül a pirossal kiemelt hatóanyagok esetében fennáll a mellékhatások kockázata, ennél fogva célszerű azt kerülni, amennyiben kiváltható más készítménnyel. Ha pedig mégsem, akkor fontos rendszeres kontrollvizsgálatokat végezni a páciens állapotának ellenőrzése céljából. "Maga a lelet könnyen értelmezhető, ugyanakkor mindig felhívjuk a páciensek figyelmét, hogy önállóan semmi esetre se változtassanak a gyógyszeres kezelésükön, hanem mindenképpen konzultáljanak szakorvossal" - szögezte le a genetikus szakember.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra