8 tény a férfiak inkontinenciájáról

HáziPatika

Tévhit, hogy inkontinencia csak idősebb nőknél fordulhat elő.

Emberek százezreit érinti Magyarországon az akaratlan vizeletvesztés, amely sokak számára az életminőséget is rontó problémaként jelentkezik. Létezik ugyanakkor megoldás a kínos panaszokra, ezért nem érdemes a szégyenérzettől hajtva hallgatásba burkolózni inkontinencia esetén.

Hogyan lehet önfeledten utazni és sportolni inkontinenciával? Részletek itt.


Maga az inkontinencia kifejezés alatt a köznyelvben általában az akaratlan vizeletszivárgást értjük, azaz e körbe tartozik minden olyan eset, amikor akaratunk ellenére vizelet ürül a húgyhólyagból, függetlenül a távozó vizelet mennyiségétől. A vizeletcsepegés jelentős kihatással lehet az érintettek mindennapjaira, egyebek mellett súlyos gondokat okozva a szexuális és a társasági életben egyaránt, ami végül elszigetelődéshez és depresszióhoz vezethet.

8 tény a férfiak inkontinenciájáról
Tévhit, hogy az inkontinencia csak idősebb nőknél fordulhat elő

Függően a pontos kiváltó folyamatoktól, többféle típusát is megkülönböztetjük az inkontinenciának, így beszélhetünk a húgyhólyag záróizmának gyengeségéből fakadó stresszinkontinenciáról, sürgős vizelési ingerként jelentkező késztetéses inkontinenciáról, a húgyhólyag túltelítődése miatt fellépő túlfolyásos inkontinenciáról, illetve a hólyagműködés szabályozásában kialakult zavar kapcsán tapasztalt reflexinkontinenciáról. Érdemes továbbá szót ejteni az úgynevezett hiperaktív hólyag szindrómáról: a tünetegyüttest gyakran és hirtelen jelentkező vizelési inger jellemzi, amihez társulhat vizeletvesztés is. A hiperaktív hólyagműködés hátterében sem igazolt fertőzés, sem egyéb kórtani tényező nem mutatható ki.


Sokan az idősebb nők panaszaként tekintenek az inkontinenciára, ez azonban egy jelentős részben téves elképzelés, vizelettartási nehézségek ugyanis bármely nemnél és bármilyen életkorban kialakulhatnak. Anatómiai okokból kifolyólag a például köhögésre, tüsszentésre jelentkező stresszinkontinencia valóban inkább nőknél jelentkezik, az egyéb típusok viszont éppúgy érinthetik a férfiakat is. 

Az alábbiakban 8 tényt veszünk sorra veszünk az erősebb nem képviselőinél fellépő inkontinenciával kapcsolatban

  • Hány férfit érint az inkontinencia?

    Az Európai Urológusok Társasága 2013-as párizsi konferenciáján elhangzottak szerint - a témában megjelent legfőbb kutatások eredményei alapján - az inkontinencia előfordulásának aránya nagyjából 5 és 32 százalék között mozog a férfiak körében, 2-11 százalékukkal napi szinten történnek kisebb-nagyobb balesetek, illetve elmondható, hogy az életkor előrehaladtával egyre több férfit érintenek ilyen jellegű panaszok. Az Észak-Karolinai Egyetem egy 2010-es tanulmánya szerint 40 éves kor felett minden negyedik férfi tapasztal vizelettartási nehézségeket, összességében tehát kijelenthető, hogy egy igen elterjedt problémáról van szó.
  • A prosztata és az inkontinencia

    A férfiak akaratlan vizeletvesztésének hátterében többnyire a prosztata megbetegedései állnak, beleértve a szerv gyulladását, jóindulatú megnagyobbodását, valamint rákos elváltozását egyaránt. A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, körülfogva a húgyvezetéket, amelyet megduzzadva elszoríthat, gátat szabva ezáltal a vizelet normális elfolyásának, illetve túlfolyásos inkontinenciát előidézve. Emellett a prosztatarák kezelésére alkalmazott sugárterápia mellékhatásaként hiperaktív hólyag szindróma léphet fel, míg a műtéti kezelés során megsérülhet a záróizom vagy az azt mozgató idegek.
  • Egyéb betegségek az inkontinencia mögött

    Nem csupán a prosztata betegségei válthatnak ki vizeletcsepegést, megeshet, hogy más jellegű kórképek állnak a kellemetlen panasz hátterében. Egyéb műtétek, például a bélrendszert érintő nagyobb beavatkozások során is megsérülhetnek a húgyhólyagot irányító idegek, de akár székrekedés is okozhat átmeneti idegrendszeri problémákat. A húgyúti fertőzések a hólyag irritációja révén vezethetnek ideiglenesen jelentkező inkontinenciához, míg a krónikus köhögéssel járó betegségek a stresszinkontinenciára hajlamos személyeknél eredményezhetnek vizeletcsepegést. A húgyhólyag irányításáért felelős idegek károsodhatnak továbbá szklerózis multiplex, cukorbetegség, stroke, Alzheimer- és Parkinson-kór nyomán egyaránt.
  • A súlyfelesleg hatásai

    Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy harmada elhízott, márpedig a túlzottan magas testtömeg a vizelettartási képességekre is kihatással van. A hastájékon felszaporodó zsírréteg állandó terhet helyez a húgyhólyagra és a húgyvezetékre, nyomja a vizeletürítést szabályozó idegeket, egyben gyengíti a gátizomzatot. Mindezek nyomán azelhízásjelentősen fokozza az inkontinencia kialakulásának kockázatát, jó hír azonban, hogy az ilyen esetek többségében a súlyfelesleg leadása egyben a panaszokat is enyhíti. Érdemes megemlíteni, hogy ugyan elhízásról csak 30 feletti testtömegindex esetén beszélünk, ugyanakkor már a 25-ös érték feletti túlsúly esetén is számolnunk kell egészségügyi kockázatokkal.
  • Mikor forduljunk orvoshoz?

    Amennyiben felmerül az inkontinencia gyanúja, mindenképpen javasolt urológussal konzultálni a panaszainkról. Egyfelől a szakember segíthet megtalálni a legjobb megoldást a probléma kezelésére, másfelől azért is fontos felderíteni a pontos kiváltó okokat, mivel súlyosabb betegségek is állhatnak a háttérben. Érdemes tehát orvoshoz fordulni, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk magunkon:
    • egyre gyakrabban kell kimennünk a mosdóba, illetve többször előfordul, hogy nem tudjuk kellő ideig tartani a vizeletünket
    • tüsszentésre, köhögésre vagy ülő helyzetből történő felállás közben vizeletcsepegés lép fel
    • váratlan pillanatokban jelentkezik vizeletcsepegés, függetlenül attól, hogy köhögtünk vagy tüsszentettünk-e előtte
    • úgy érezzük a mosdóból távozva, mintha a húgyhólyagunk nem ürült volna ki teljesen
    • gyenge sugárban távozik a vizelet
    • erőlködnünk kell a vizeletürítés során
    • a vizelés fájdalmassá válik
    • nyomást érzünk az alhasunkban
  • Az inkontinencia életmódbeli kezelése

    Egy kis odafigyeléssel magunk is segíthetünk az enyhébb vizelettartási zavarokon, hasznos lehet ugyanis, ha nem tesszük ki túlzott megterhelésnek vagy irritáló, serkentő anyagoknak a hólyagunkat. Bár megfelelő folyadékpótlásra az inkontinens betegeknek is szükségük van, érdemes ugyanakkor a napi folyadékmennyiséget minél egyenletesebben, kisebb adagokban elosztani a nap során. Emmellett ajánlott kerülni, de legalább minimálisra szorítani a koffeint tartalmazó, az alkoholos és a szénsavas italok, valamint a fűszeres, csípős élelmiszerek fogyasztását. Szintén sokat segíthet a székrekedés megelőzése, amiben kulcsszerep jut a mennyiségileg és minőségileg is ideális összetételű étrendnek: együnk naponta többször, de kisebb mennyiségeket, valamint fordítsunk fokzotott figyelmet a rostbevitelre. Végezetül érdemes megemlíteni a dohányzást és a stresszt is mint az inkontinencia kockázatát fokozó tényezőket.
  • Tornával a vizelettartási panaszok ellen

    A tévhitekkel ellentétben az úgynevezett Kegel-féle gyakorlatok nem csupán a nők, de a férfiak számára is segítséget nyújthatnak az inkontinencia okozta kellemetlenségek kezelésében. A könnyen elsajátítható torna lényege, hogy a medencealapi izmok megerősítése révén elősegítse a vizeletürítés akaratlagos irányítását, nem mellesleg - a pénisz vérellátásnak javítása révén - hatékony módszer lehet merevedési zavarok ellen is. Az első feladat, hogy megtaláljuk az erősíteni kívánt izomcsoportot: egy széken ülve tárjuk szét a térdeinket, majd feszítsük meg a vizelet- és a székletürítés megakadályozására használt izmainkat. Ha jól csináljuk, a hímvessző kissé behúzódik a test felé feszítés közben. Ezután jöhet maga a gyakorlat: szorítsuk az említett izmokat öt másodpercig, majd öt másodperc lazítás után egy újabb összehúzás következik. Mindezt ismételjük meg 10-15 alkalommal, naponta többször is. A gyakorlat idővel rutinná válik, így akár a televízió előtt ülve vagy a munkahelyünkön is könnyedén elvégezhetjük.
  • Célzott kezelés és segédeszközök

    A vizeletinkontinencia orvosi kezelését elsősorban a zavar típusa, illetve annak kiváltó okai határozzák meg. Sok esetben például a háttérbetegségek felfedezésével és megfelelő terápiájával a vizeletürítési panaszok is megszűnnek. Általában véve elmondható, hogy a szakemberek a kockázat-haszon elvét követve igyekszenek mindig a lehető legkisebb megterheléssel járó, de egyben legjobb hatékonyságú módszert kiválasztani. Bizonyos esetekben gyógyszerekkel is jó eredmények érhetők el, de sokszor előfordul, hogy csak műtéti úton lehet enyhíteni a panaszokat. A tüneti kezelést biztosító, külsőleg alkalmazható eszközök között megemlíthetők a katéterek és egyéb vizeletgyűjtő termékek, ám ezek kapcsán mindig számolni kell a bőrirritáció és a húgyúti fertőzések megnövekedett kockázatával. Ezzel szemben a speciális betétek és pelenkanadrágok képesek biztonságosan összegyűjteni az akaratlanul szivárgó vizeletet, megszüntetve a nemkívánatos nedvességet, egyben elnyelve a kellemetlen szagokat. Fontos, hogy ma már léteznek olyan termékek, amelyek sokkal inkább egy fehérneműre hasonlítanak, mintsem valódi pelenkára, így nem kell attól tartani, hogy a környezetünkben lévőknek bármi is feltűnne különleges viseletünkből.
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Kiemelt téma cikkei

Inkontinencia teszt

Milyen gyakran kell éjszaka vizelnie?