Hogyan hallunk?
A hangforrástól a beszédértésigA környezetből érkező hangokat hallószerveink alakítják át és juttatják el az agyba. A levegő rezgéseiből ezáltal kapunk értelmes szöveget, dallamot. Van olyan tartomány, amelyet képtelenek vagyunk érzékelni, és az sem véletlen, hogy két fülünk van.
h i r d e t é s
A hallás (más szóval auditív vagy akusztikus érzékelés) az élőlények hangérzékelésének neve. Erre olyan érzékszervek teszik őket képessé, amelyeket az élőlény környezetének rezgései stimulálnak.
A hallás folyamata tehát lényegében egy rezgésen alapul. Ezt többnyire levegő vagy víz közvetíti, de a közeg lehet a talaj is. Az így továbbadott rezgést erre szolgáló szervünkkel, a füllel érzékeljük. Érdekesség, hogy a hallás a tapintás mellett az az érzékelésünk, amely pusztán fizikai úton, azaz kémia anyagok közvetítése nélkül működik.
Ezután a folyadékkal teli csigába továbbítják a rezgéseket, ahol a Corti-féle szervben ingerületté alakulnak. A belső fül a hangokat neurális jelekké kódolja át, amit a hallóideg vezet tovább. Ezek az idegi jelek az agy hallóközpontjába jutnak, ahol a hangok tudatos érzékletté válnak.
2. A hanghullám eléri a dobhártyát, és rezegtetni kezdi azt. Az apró rezgések átterjednek a középfül apró csontocskáira (kalapács, üllő és kengyel).
3. Innen a rezgés a hallócsigába jut, és átterjed a szőrsejtekre.
4. A szőrsejtek a rezgést elektromos jelekké alakítják, melyek a hallóideghez, majd az agyba jutnak, ami végül beszédként, zajként, stb. értelmezi azokat.
Az emberi fül rendkívül érzékeny és kifinomult, így nem csak a hangszíneket és a hang erejét tudja megkülönböztetni, de azt is, hogy milyen irányból érkezik. Az irányhalláshoz két fül szükséges, ugyanis ez a két fület elérő hangok eltérő hangerejének és késedelmi idejének összehasonlításán nyugszik, ami az agyban zajlik le. Ugyanezen az elven követhető a hangforrás mozgása is.
A hang erősségét tekintve az ember fájdalomküszöbe 130 decibel: az ennél hangosabb zaj, hanghatás fizikai fájdalmat és akár károsodást is okozhat.
A hallás leggyakoribb sérülései a nagyothallás, a siketség, a beszédfelismerés zavara vagy a hallás tudatosságának elvesztése.
A hang útja
A környezetből érkező hangok a fülön át először a külső hallójáratba jutnak. A külső fül magában foglalja a fülkagylót, mely abban segít, hogy meghatározzuk, hogy honnan jön a hang. A külső- és a középfül veszi fel és vezeti a hangokat, amelyek megrezegtetik a dobhártyát. Ennek belső felszínéhez tapad a három, egymáshoz ízületekkel kapcsolódó hallócsontocska közül az első. Ezeknek az ízületeknek köszönhetően a dobhártya által közvetített rezgések hatására a hallócsontocskák rezegni kezdenek.Érdekesség
A középfül egyetlen négyzetcentiméteren tartalmazza az emberi szervezet három legapróbb csontját: a kalapácsot, az üllőt és a kengyelt. Ezek a dobhártyától mozgásba jönnek, és 20-szoros erősítéssel közvetítik a belső fülbe az összes kifinomult gazdagságú hangot, az egyes hangtónusoktól a teljes beszédig.A hallás folyamata összefoglalva
1. A fülkagyló begyűjti a hangot, és végigvezeti a hallójáraton.2. A hanghullám eléri a dobhártyát, és rezegtetni kezdi azt. Az apró rezgések átterjednek a középfül apró csontocskáira (kalapács, üllő és kengyel).
3. Innen a rezgés a hallócsigába jut, és átterjed a szőrsejtekre.
4. A szőrsejtek a rezgést elektromos jelekké alakítják, melyek a hallóideghez, majd az agyba jutnak, ami végül beszédként, zajként, stb. értelmezi azokat.
A hallás fázisai
Az ember hallása alapvetően három fő folyamatra bontható: a hangok előfeldolgozása és szűrése; az észlelés, azaz a beérkezett információk kiértékelése; végül a beszédészlelés.Az emberi fül rendkívül érzékeny és kifinomult, így nem csak a hangszíneket és a hang erejét tudja megkülönböztetni, de azt is, hogy milyen irányból érkezik. Az irányhalláshoz két fül szükséges, ugyanis ez a két fület elérő hangok eltérő hangerejének és késedelmi idejének összehasonlításán nyugszik, ami az agyban zajlik le. Ugyanezen az elven követhető a hangforrás mozgása is.
A hangforrástól a beszédértésig (Fotó: Europress)
Amit meghallunk és amit nem
Egy átlagos felnőtt ember számára a maximális észlelhető rezgéstartomány 20 és 20 000 hertz között van, az ennél kisebb, valamint az ennél nagyobb rezgéseket nem érzékeljük, nem halljuk meg. Ezen belül is a legérzékenyebb rezgéstartomány 300 és 3000 Hz közé tehető.A hang erősségét tekintve az ember fájdalomküszöbe 130 decibel: az ennél hangosabb zaj, hanghatás fizikai fájdalmat és akár károsodást is okozhat.
A hallás leggyakoribb sérülései a nagyothallás, a siketség, a beszédfelismerés zavara vagy a hallás tudatosságának elvesztése.
h i r d e t é s
