A hallásbeli romlást először a környezetünk veszi észre, ha gyakran visszakérdezünk az elhangzottakra vagy túl hangosan hallgatjuk a televíziót. Amikorra azonban ezek a tünetek manifesztálódnak, addigra hallásunkban már elkezdődtek a visszafordíthatatlan folyamatok. Ezt tovább tetézi az, hogy átlagosan 7-10 év is eltelik az első problémák észlelése és a megoldás keresése között.
A hallásproblémák ugyanis általában észrevétlenül, hosszú idő alatt alakulnak ki, mert az agy sokáig kompenzálni tudja a gyengülő hallást, ezért eleinte gyakran nem ismerik fel őket.
A 65 év fölötti korosztályból közel minden 3. embernek gondja akad hallásával. A WHO adatai szerint világszerte 500 millió ember küzd hallásproblémával.
Miért egyre gyakoribb a nagyothallás?
Világszerte egyre többen szenvednek hallásproblémáktól. A járványszerű jelenség okai közvetlenül összefüggnek a modern civilizációval és életvitellel. A legfontosabb tényezők az életkor, a városi életmód és a nem megfelelő hallásvédelem.
A hallásért felelős agyi területek úgy működnek, mint az izmaink; ha nincsenek tornáztatva, ellustulnak, nem funkcionálnak megfelelően. Ez számos nehézséget okozhat a mindennapokban: még mindent meghallunk, de egyre nehezebben értjük, hogy pontosan mit mondtak nekünk. Az utcán vagy zajos környezetben jobban kell a beszélgetőpartnerünkre koncentrálnunk, mely rendkívüli módon megterhelő agyunk számára.
Sok érintett nincs tudatában azonban annak, hogy a kezeletlen hallásveszteség előbb vagy utóbb kihat a pszichére és az életminőségre is. A kezeletlen halláscsökkenéssel élők gyakran krónikus fáradtságra is panaszkodnak. Az elhanyagolt hallásveszteség nemcsak életminőségünkre van hatással, de számos társuló betegség előfordulásában szerepet játszik.
A rendszeres hallásvizsgálat segít idejében kiszűrni a hallásban bekövetkezett változásokat és megfelelő rehabilitációval társulva megelőzni a további állapotromlást.