A teljes emberi génállományt átvizsgálva 273 olyan gént találtak amerikai kutatók, melyek segítenek a humán immunhiányt okozó vírusnak (HIV) megfertőzni a sejteket.
A támadási pontok azonosítása azért fontos, mert ezáltal lehetőség nyílik célzott gyógyszerek kifejlesztésére - közölte Stephen Elledge kutatásvezető, a bostoni Harvard Medical School munkatársa.
Az érintett, fehérjéket kódoló gének listája a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában vált először nyilvánossá. A tanulmány szerzői szerint egyes gyógyszercégeknél ez a lista már korábban elkészült, de nem tették közkinccsé. A HIV mindössze kilenc génből áll, ezért más vírusokhoz hasonlóan áldozatának sejtjeit használja fel saját szaporodására.
Kilenc génjét és az általuk kódolt 15 fehérjét csak arra használja a vírus, hogy hozzákötődjön a célba vett sejthez, bejusson a magjába és rákapaszkodjon az ott lévő DNS molekulára. Innentől kezdve magát a sejtet fogja be "vírusgyárként", mely addig termeli az újabb és újabb víruskópiákat, míg el nem pusztul.
A megsokszorozódott vírusok ezután további sejteket támadnak meg az emberi szervezetben. Az eddig piacon lévő mintegy húsz szer e folyamat valamely pontján avatkozik be. A jelenlegi gyógyszerek nem tudják teljesen visszaszorítani a vírust, amely ráadásul egy idő után ellenállóvá is válik velük szemben.
Elledge csoportja új módon közelíti meg a gyógyítást: nem a támadó vírust veszi célba, hanem az ember genetikai állományában keresi azokat a pontokat, ahol a fertőzés folyamata megállítható. Egy új módszert, az úgynevezett kis interferáló RNS (siRNS) módszerét alkalmazták.
A mindössze 2 0-3 0 bázispárból álló rövid RNS-szakasz génelcsendesítést idéz elő, azaz segítségével egyenként kapcsolhatóak ki a gének. A DNS-molekula egy kód. E kód információja alapján képződik egy nagyon hasonló molekula, az RNS (ribonukleinsav), ez a folyamat az átírás. A DNS-ben található génről átírt RNS-molekula egy konkrét fehérje képződéséért felelős. A biológiai folyamatokban már ezek a fehérjék vesznek részt. Az siRNS módszerével célirányosan vehetnek célba egy-egy gént a kutatók. Ily módon akár egyenként szedhetik ki a géneket egy sejtből és vizsgálhatják működését. Ezt tette Elledge csoportja az emberi genom 21 ezernél több génjével.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Majd minden egyes olyan sejttel, melyből éppen kivettek egy gént, "összehozták" a vírust és várták, hogyan sikerül a módosított sejtben sokszorozódnia. A megtalált 273 gén többségéről eddig senki sem feltételezte, hogy köze lenne az AIDS-hez. A jelenlegi, közvetlenül a vírust támadó szerek helyett a jövőben a megfertőzött ember fehérjéit vehetik célba a gyógyszerekkel. Így a velük szemben kialakuló rezisztencia veszélye csökken. (MTI)
ma.hu
(2008.01.15. 10:28)
Legjobban: