Koronavírus: gyorsan elmúlik, vagy sokáig tart az immunitás?

Egyelőre a kutatók is csak találgatják, hogy meddig tarthat az egyes koronavírus elleni oltások kiváltotta védettség. Előfordulhat, hogy az ezekkel megszerzett immunitás hosszabb távon megmaradhat, mint elsőre gondoltuk.

Azokból az országokból, ahol már a lakosság jelentős részét beoltották - Izraelben közel 60 százaléknál járnak, az Egyesült Királyságban 30 százalék felett -, biztató hírek érkeznek a tömeges vakcináció hatásairól. Többek között arról, hogy a koronavírus ellen jelenleg bevetett vakcinák valóban védenek a SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos megbetegedéstől, az oltottak számának növekedésével pedig csökken az esetszám.

Egyre több bizonyíték utal arra is, hogyha valaki egyszer megfertőződött, utána jó eséllyel megúszhatja az újrafertőződést , vagy ha mégis újra elkapja a SARS-CoV-2 vírust, enyhe tünetekkel - de mindenképpen komoly megbetegedés nélkül - átvészelheti. Erről immunrendszerünk gondoskodik, nem is akárhogyan - írja a conversation.com témát körüljáró cikkében Luke O'Neill biokémikus, a dublini Trinity College professzora.

új koronavírus
Egyelőre nem tudjuk, meddig tart majd az új koronavírus ellen oltásokkal megszerezhető immunvédelem. Fotó: Getty Images

Amikor fertőző betegségekről és az azok ellen használt védőoltásokról van szó, az az egyik legfontosabb kérdés, hogy meddig tart a vakcinák segítségével létrejövő immunvédelem. Ez számos tényezőtől függ a minket megfertőző kórokozó típusától kezdve az egészségi állapotunkon és életkorunkon át egészen addig, hogy a kezdeti megbetegedés mennyire bizonyul súlyosnak. Mindezek fényében egyelőre nehéz megjósolni, pontosan miként alakul majd az oltásokkal megszerezhető immunitás a COVID-19 esetében.

Kanyaró vagy influenza?

Hogy legyen valamilyen kiindulópontunk, érdemes az új koronavírusról jelenleg rendelkezésünkre álló információkat összehasonlítani két, már jól ismert betegséggel kapcsolatos ismeretünkkel. A kanyaró és az influenza már egy ideje jelen van az életünkben, sőt, mindkettő ellen létezik hatékony védőoltás - magyarázza O'Neill, felvetve a kérdést, hogy a kettő közül vajon melyikre hasonlít majd a COVID-19 az immunrendszerünkre gyakorolt hatása alapján?

A kanyaróvírus sokkal stabilabb, mint az új koronavírus, ami azt jelenti, hogy a mutációs rátája alacsony. (A WHO nyilvántartása alapján nyolc törzs és 23 genotípus létezik.) Általában erős immunválaszt vált ki, ezért az ellene megszerzett immunitás hosszú távra szól, akár a fertőzés, akár a védőoltás következtében alakul ki. Egy tanulmány kimutatta, hogy a kanyaró ellen termelődő antitestek egy életen át fennmaradnak szervezetünkben, így amikor újrafertőződünk, az oltásra vagy a természetes fertőzésre korábban adott immunválasz megvéd bennünket a megbetegedéstől.

Az influenzavírus azonban más: gyorsan mutálódik , ez pedig azzal jár, hogy minden évben - az előző évi legfertőzőbb vírustörzsek ellen védelmet nyújtó friss oltóanyaggal - újra kell oltatnunk magunkat, mivel a korábbi vakcinák nem biztos, hogy a következő években is védenek. A vírus stabilitása tehát kulcsfontosságú tényező az immunvédelem fennmaradása szempontjából - magyarázza Luke O'Neill. Véleménye szerint az új koronavírus valószínűleg valahol a kanyaró- és az influenzavírus között lehet. Nem olyan stabil, mint a kanyaróvírus, de nem is olyan változékony, mint az influenzavírus. Noha az utóbbi időben egyre nagyobb számban felbukkanó, dominánssá váló új koronavírus-változatok, mint a brit , a dél-afrikai vagy a brazil mutációk arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 gyorsan alkalmazkodik a környezetéhez. O'Neill meglátása szerint van esély rá, hogy tartós immunitást szerezzünk a koronavírus ellen, de ez valószínűleg nem tart majd olyan hosszú ideig, mint a kanyaró esetében megszerezhető védettség. A jelenlegi tudásunk és tapasztalatok alapján valószínűsíti, hogy időre-időre be kell majd oltanunk magunkat az újonnan terjedő és dominánssá váló vírusváltozatok ellen, akárcsak az influenza esetében.

Az új típusú koronavírus úgynevezett brit variánsa által megfertőzöttek esetében magasabb a kórházba kerülés kockázata - derült ki egy dán kutatásból. A brit mutáns megbetegítőképessége és terjedési sebessége is nagyobb, mint az eredeti új típusú koronavírusnak. Részletek!

Mikor alakulhat ki tartós immunvédelem?

Amiből ki lehet indulni, az a SARS-CoV-2 felületének ismétlődő jellege: a tüskefehérje meglehetősen egységes módon fedi a vírus felületét, csakúgy, mint például a himlővírusnál. A himlővírus ellen termelődő antitestek pedig egy életen át kitartanak és fennmaradnak. Ha a tüskefehérje mutálódik és az antitestek nem tudnak hosszú távon fennmaradni, akkor érdemes bizonyos időközönként az új változatok tüskefehérjéi ellen kifejlesztett védőoltást beadatni magunknak. O'Neill szerint, ha az antitestek nem működnek olyan jól az új variánsokkal szemben, még ott lesznek a T-sejtek, amelyekre számíthatunk. (A T-sejtek segítik az immunrendszert a szerzett immunválasz során.) Ami azt jelentheti, hogy egyáltalán nem biztos, hogy szükségünk lesz újabb oltásokra, és hogy hosszú távú védettséget szerezhetünk több új koronavírus-változat ellen is. Még ha az immunválasz gyengébb is lesz az egyes változatokkal szemben, akkor is megvédhet bennünket a súlyos megbetegedéstől.

Amikor gyenge az immunválasz

A természetes fertőzés következtében kialakuló védettség szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen erős a kezdeti immunválasz. A nátha például leginkább csak enyhe reakciót vált ki a felső légutakban, ilyenkor az immunválasz nem is igazán indul be, vagyis nem ad elegendő löketet az immunológiai memóriát biztosító - antigént felismerő - B- és T-limfociták előhívásához. Az enyhe lefolyású, vagy tünetmentes koronavírus-fertőzés is hasonló lehet. Míg a súlyos megbetegedés erős immunválaszt vált ki, és ellenállóbbá teheti a szervezetet az újrafertőződéssel szemben, az enyhe lefolyású fertőzés gyengébb immunreakciót okoz, az immunrendszer gyorsabban "túljut" rajta, ezáltal nagyobb az esély rá, hogy újra elkapjuk.

Az oltások általában erősebb immunválaszt eredményeznek a természetes fertőzések következtében kialakulónál. Ennek az az oka, hogy a természetes immunválaszokból hiányzik a kórokozók "ravaszsága": hogy egyesek képesek "kikapcsolni" a szervezet ellenük irányuló immunválaszát. Ez különösen fontos lehet a SARS-CoV-2 esetében, amely számos módon korlátozhatja az immunitást. Mivel az oltások típustól függően a vírus egy részét - például a tüskefehérjét -, vagy az egész inaktivált vírust tartalmazzák - az mRNS-alapúak csak lipid nanorészecskébe csomagolt RNS molekulát -, nem korlátozzák az immunitást, hanem lehetővé teszik az erős immunválasz kialakulását.

A koronavírus elleni vakcinát gyártók többsége minimum hat hónapos védettséggel számol. Az orosz Szputnyik V oltóanyagot kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója ennél optimistább: mint mondta, azt feltételezik, hogy vakcinájuk legalább 2 évig tartó védettséget biztosít, ám ezt még vizsgálatokkal kell igazolni. Az biztos, hogy a következő hónapokban a vakcinák gyakorlati hatékonyságáról és az általuk kialakított immunitás tartósságáról is többet fogunk tudni.

Magyarországon már ötféle vakcina érhető el az új típusú koronavírus ellen, nyugati és keleti egyaránt. De vajon mennyit számít, hogy ezek közül melyiket kapjuk meg? Mutatjuk a szakember véleményét.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Napos, gomolyfelhős idő várható, de közben délnyugat felől egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet, estére már nagyrészt erősen felhős lesz az ég. Az Északi-középhegység térségében nem zárható ki délután zápor, esetleg zivatar, majd késő délutántól, estétől máshol is növekszik a csapadék esélye. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra