Járványok: nincs ok a hisztériára

Fenyegetnek-e bennünket világméretű járványok? Kell-e tartani attól, hogy az antibiotikumok - mint egyre többen állítják - már nem védenek meg bennünket kellőképpen a kórokozóktól?
A halálesetek harmadát világszerte fertőzések okozzák. Sürgősen új terápiákra van szükség, mert egyre több kórokozó válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. Vannak-e új terápiák? Olyan kérdések ezek, amelyekre a laikus biztosan nem képes egyértelmű választ adni, de a szakértők között is viták folynak arról, hogy a járványok megfékezésében vagy kordában tartásában éppen hol tart a tudomány.
Ha például a sokat emlegetett madárinfluenzát nézzük, akkor igencsak meglepő adattal találkozhatunk: a nemzetközi nyilvántartások szerint 2003 óta világszerte évente átlagosan hatvan ember halt meg ebben a betegségben. Az 191 8-1 9-es spanyolnátha milliók halálát okozta, és különösen magas volt a halálozási arány a fiatal korosztályokban. A 65 évnél idősebbek között 166 haláleset jutott százezer lakosra, a fiatalok között pedig 546.
Nagy kérdés, hogy mi történne, ha ténylegesen kialakulna a madarak által hordozott H5N1 vírus mutációja miatti világjárvány. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO illetékesei a közelmúltban úgy nyilatkoztak, hogy a madárinfluenza okozta pandémiában százötvenmillió ember is elpusztulhat. Új vírusmutáció bármikor kialakulhat, de számos más kórokozó is hasonló veszéllyel járhat.
Szakemberek emlékeztetnek az Ebola kiváltotta epidémiára, a HIV-vírus fokozott fertőző képességű változatának megjelenésére, valamint a belgiumi dioxinválságra. Az 1990-es évekbeli dioxinpánikban hétmillió tyúk és hatvanezer sertés kényszervágását rendelték el, miközben egyetlen embernél sem észlelték a dioxinmérgezés leghalványabb tünetét sem.
Kérdéses a madárinfluenza-vírus diagnosztikus eljárásának a pontossága. Amikor a vírust egy-egy elhullott hattyú teteméből kimutatják, nem hangzik el, mennyire érzékeny a módszer, és mekkora a szórás. Nem esik szó arról, hogy előfordul-e a vírus a teljesen panaszmentes, egészségesnek tűnő állatokban vagy az emberekben.
A közvélemény általában hajlamos arra, hogy túlbecsülje a ritka események kockázatát és alábecsülje a gyakori eseményekét. Így például sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy a következő télen autóbaleset áldozatai leszünk, mint annak, hogy influenzajárványban haljunk meg. Ráadásul nagyobb kockázatot jelent a szokványos influenzavírus-fertőzés, mint valami vírus okozta járvány kitörése.
Az influenzát egyébként eleink kozmikus jelenségnek tartották, úgy vélték, hogy a bolygók mozgása váltja ki ezt a betegséget, elnevezésében (influence) meg is őrződött e régi tévhit.
A menetrendszerűen megjelenő téli influenza összességében sokkal több fertőzéshez vezetett és jóval több halálesetet okozott, mint az eddigi influenza-világjárványok. A szokványos influenzafertőzés csak a második világháború óta sokkalta több ember életét követelte, mint a gyakran emlegetett 1918-as világjárvány.
A katasztrófaelhárítás szakemberei azt is említik, hogy a madárinfluenzával riogatók a kérdést szinte kizárólag egészségi kérdésként fogják fel, pedig bármilyen pánikhelyzetben az igazi probléma először az élelmiszer- és az üzemanyag-ellátásban jelentkezik, mert az emberek szinte azonnal felvásárlásba kezdenek, ezért erre is fontos feladat volna fölkészülni.
Brit szakértők szerint nem szerencsés, ha a például a világszervezet olyan gyógyszerek vagy vakcinák raktárkészletének növelését támogatja, amelyek a hatékonyságát hitelt érdemlően még nem is bizonyították, és olyan szakértők, oltószergyártók és tanácsadók véleményét fogadja el kritika nélkül, akiknek anyagi érdekük fűződik a pánikkeltéshez.
Végezetül annyit, hogy az alapvető személyi higiéniai szabályok betartása és otthonunk, környezetünk valamint látásunk tisztán tartása minden bizonnyal az átlagosnál nagyobb védelmet adhat a járványokkal, és azok hírével szemben is.
(2007.06.11. 10:54)
László József - Magyar Hírlap

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Mikor nincs rendben a hüvely?Intim gondok

Mikor nincs rendben a hüvely?A legtöbb nő találkozik élete során valamilyen, a hüvelyt érintő problémával

Betegség, amely minden nőt érinthetInkontinencia

Betegség, amely minden nőt érinthetFőleg szülés után érinti a nőket, de bárkinél felléphet

Végbélvérzés: aranyér vagy daganat?Végbélvérzés

Végbélvérzés: aranyér vagy daganat?Mindenki megrémül, ha a vécépapíron vért vesz észre

"Ha rákja van, nem fog meghalni azonnal"Beteghang

"Ha rákja van, nem fog meghalni azonnal"Brjeska Dóránál 2013 őszén diagnosztizáltak áttétes mellrákot

A nátha gyógynövényes kezeléseNátha

A nátha gyógynövényes kezeléseNagyon sok gyógynövény van, amelyet bevethetünk, hogy felvegyük a harcot

60 felett így kell sportolniSport

60 felett így kell sportolniBár csökken az állóképesség és az izomerő, mégis fontos, hogy továbbra is sportoljunk

Otthoni megoldások orrfolyásraOrrfolyás

Otthoni megoldások orrfolyásraA jelenség oka a hideg, a megfázás, illetve az influenzavírusok

Nagy baj lehet, ha viszket az anyajegyAnyajegy

Nagy baj lehet, ha viszket az anyajegyMiért fontos a rendszeres szűrés?

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
0, +6 °C
Minimum:
-2, +3 °C

Hazánkban szerdán délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég a Dunántúlon havazás, másutt havas eső, főleg keleten eső is várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag