COVID-vakcinák: ezért készülhetettek el ilyen gyorsan

HáziPatika

Ahogy egyre közelebb kerülnek az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 megbetegedés elleni oltóanyagok az engedélyek megszerzéséhez, úgy nőnek a szakemberek aggodalmai, hogy az interneten terjedő félinformációk és álhírek sok embert az immunizálás ellen fordítanak. A legtöbb aggodalmat az oltások elkészülésének gyorsasága és a vakcinák biztonságossága váltja ki. Mutatjuk, mik erre a szakértők magyarázatai.

Koronavírus: 800 ember halt meg az álhírek miatt - részletek itt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ nemcsak az új koronavírus okozta pandémiával küzd, hanem az úgynevezett "infodémiával" is. A kifejezés egy olyan helyzetet takar, melyben túl nagy az információs terhelés, ezek némelyike ráadásul hamis, mindez pedig megnehezíti az emberek számára az egészségükkel kapcsolatos döntések meghozatalát. Ezért a szervezet szakemberekkel, kormányokkal és technológiai cégekkel közösen igyekszik eloszlatni az emberek oltásokkal kapcsolatos aggályait. Emellett pedig abban is próbálnak segíteni, hogyan igazodjanak el a közösségi médiában terjedő hírek között - írja a BBC.com.

A közösségi médiából ömlenek a vélemények

A kaotikus, minden forrásból ránk ömlő hír- és véleménycunami szemléltetése végett a portál egy 21 éves szabadúszó producer, Nina történetén keresztül világítja meg a helyzetet. A nő 82 éves nagymamájával él, és komoly aggályai, "vegyes érzései" vannak a COVID-oltásokkal kapcsolatban. Mint mondta, még nem biztos abban, hogy be fogják-e adatni a vakcinát. Úgy fogalmazott, a körülötte lévő információ mennyisége megnehezíti számára az oltások mögötti tudomány megértését. "Nyilván szeretném, ha ez a vírus a lehető leggyorsabban elmúlna. Ugyanakkor még nem vagyok biztos benne, mennyire bízom az oltásban, mert minden olyan gyorsan történt" - fogalmazza meg a sokakat foglalkoztató gondolatokat a nő. Nézeteit egyébként a közösségi médiában látottak is nagyban befolyásolják, bár, mint mondta, a hagyományos hírforrásokból is igyekszik tájékozódni. "Elég sokféle vélemény kering a Twitteren, az Instagramon és a TikTokon. Úgy gondolom, ez nagyon könnyen befolyásolja az embereket" - így a nő.

Hogyan azonosítsuk a pontatlan információkat?

A WHO az alábbi kritériumrendszer megalkotásával próbált segíteni az embereknek, hogy azonosítani tudják, mely hírekben bízhatnak meg, és mik azok, amik feltétlezhetően pontatlanok vagy hamisak.

  • Értékeljük a forrást - ki osztotta meg az információkat, és honnan szerezték?
  • Lépjünk túl a címen és olvassuk el a cikket, mert lehet, hogy szándékosan szenzációhajhász a címe.
  • Azonosítsuk a szerzőt - keressük meg online a nevét, hogy kiderüljön, valódi / hiteles-e. 
  • Ellenőrizzük a dátumot - az információk naprakészek és relevánsak-e az aktuális események szempontjából?
  • Keressünk alátámasztó bizonyítékokat - van-e tényük az állításaik alátámasztására?
  • Végül, de nem utolsó sorban, vegyük górcső alá saját elfogultságunkat - befolyásolhatják-e a megítélésünket abban, hogy mi a megbízható?

Hasonlóképp vélekedik Oscar Hodgeson, ügyvéd-gyakornok is, aki jelenleg is részt vesz a koronavírus elleni vakcinakísérletben a londoni Imperial College-ban. A férfi úgy fogalmazott, "gyakran nagyon nehéz azzal információmennyiséggel megküzdeni, amellyel bombáznak minket, s megérteni, hogy pontosan mit kellene tennünk". "De, úgy gondolom, hogy az oltás az egyetlen kiút a helyzetből, ha meg akarunk szabadulni a végtelen lezárásoktól és kijárási tilalmaktól" - tette hozzá Hodgeson.

Ezért készültek el olyan gyorsan a vakcinák

A gyorsaság tehát az egyik olyan tényező, ami sokakat aggaszt. És valóban, a kutatók rekordsebességgel dolgoztak a vakcinák kifejelesztésén, erre a kevesebb mint egy éve tartó járványra. Az aktivitás nagyságrendjére jó fokmérő, hogy a WHO jelenleg több mint 200 vakcinakísérlet adatait követi figyelemmel.

Mára többféle, különböző technológiával készült oltóanyag ért a fejlesztés finisébe - mondta Dr. Sylvie Briand, a WHO járványos és fertőző betegségekért felelős igazgatója, hangsúlyozva, ezek a vakcinák mind ugyanazokon a biztonsági teszteken mennek keresztül, mint a világszerte már régóta alkalmazott oltások. "Nagyon drága elvégeztetni a klinikai tesztek harmadik fázisának (emberi tesztelés) vizsgálatait. De most sok ország összefogott, hogy kifizessék" - magyarázta Dr. Briand, hozzátéve: ha elegendő forrás áll rendelkezésre, akkor a folyamat sokkal gyorsabban haladhat.

Annak, hogy a koronavírus elleni vakcinákat ilyen gyorsan ki lehetett fejleszteni, 3 fő oka van:

  1. A folyamat felgyorsítására olyan új technológiákat alkalmaztak, amelyeket a koronavírus-járvány beütése előtt fejlesztettek ki.
  2. Dollármilliárdokat szántak az oltások kutatására. A finanszírozás biztosítása máskor évekig is eltarthat.
  3. A COVID-19 elleni küzdelem hatékony módszerének megtalálása a világ minden kormányának kiemelt prioritása volt.

Mindig bizalmatlanok voltak az emberek az oltásokkal szemben

A gyorsaság azonban nemcsak a vakcinafejlesztés területén vetett fel aggályokat, de az infodémiának sem tett jót. A tudós- és orvostársadalom folyamatosan ontotta és ontja magából az újabb és újabb felfedezéseket a SARS-CoV-2 vírusról, valamint az azáltal okozott betegségről. A szakember szerint azonban az így ránk zúduló információk özöne teret adott a tévinformációk elszaporodásának is.

tévinformációk, álhírek, koronavírus, pandémia
Rengeteg információ ömlik ránk a közösségi médiából is, köztük sok pontatlan információ vagy álhír.
Fotó: Getty Images

"Az emberek ebben a helyzetben próbálnak informálódni, majd szembesülnek néhány hiteles információ zavaros keverékével, és sok más, nagyon megkérdőjelezhető, vagy egyenesen téves információval" - mondta Heidi Larson professzor, aki London School of Hygiene and Tropical Medicine Vakcina Bizalom projektjét vezeti. A szakember immár két évtizede tanulmányozza az oltásokkal szembeni bizalmat szerte a világon. Mint mondja, az oltásokkal szembeni tétovázás mindig jelen volt, ám most még ő is aggódik amiatt, hogy a tévinformációk, álhírek milyen hatással lesznek az emberek koronavírus-oltással kapcsolatos hozzáállására. Csapatával nemrég tanulmányt is készítettek a vakcinákkal szembeni bizalomról az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Előbbiben a megkérdezett 4 ezer ember 54 százaléka állította, biztosan be fogja adatni az oltást. Ám, miután pontatlan állításokat mutattak nekik a vakcinák biztonságosságával kapcsolatban, az arány 6 százalékponttal 48 százalékra esett vissza. Az eredmények alapján azt is megállapították, hogy az alacsonyabb jövedelmű, fekete bőrű vagy egyéb etnikai kisebbséghez tartozók utasítják vissza a legnagyobb valószínűséggel a COVID-19 elleni vakcinát.

A remény "kezelése"

"Egy hihetetlenül reményteli hónapunk volt, több új vakcináról szóló hírrel. Oltásaink azonban továbbra sincsenek" - jegyzi meg Larson professzor, hangsúlyozva, fontos feladat most e remény "kezelése" is. Emellett pedig az emberek egyik legnagyobb aggodalmáról, az oltások biztonságról is több szót kell ejteni. A szakember szerint beszélni kell magukról a biztonsági eljárásokról és a tényről, hogy ezek kipróbált és tesztelt módszerek, melyeket gondosan nyomon követnek a teljes oltásfejlesztési folyamat során.

Így küzdenek az álhírek ellen

Larson professzor egyébként nemcsak kutat és beszél ezekről az aggodalmakról, de a WHO-val, a világ kormányaival és néhány nagy technológiai céggel együttműködve küzd a félretájékoztatás ellen. Az egyik ilyen nagy vállalat, a Facebook - amely az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa is - azt állítja, hogy eltávolítja azokat az információkat, amelyek "azonnali kárhoz vezethetnek", beleértve a COVID-19 gyógymódjaival kapcsolatos hamis állításokat. Állítják, blokkolják és tiltják például az olyan hirdetéseket, amik elbátortalanítják az embereket a vakcinákkal szemben, és igyekeznek csökkenteni azok számát is, akiket oltásokkal kapcsolatos álhírek elérhetnek. Sajnos azonban még ennek ellenére is nagyon könnyű ilyen tévinformációkba belefutni a COVID-19-cel vagy a vakcinákkal kapcsolatban az online bejegyzések között. "Összpontosítanunk kell az ellenálló képesség megteremtésére és a dezinformációk számára nyitott tér kitöltésére" - mondta Larson professzor, magyarázatként hozzáfűzve: nem vehetünk csak úgy el egy darabka tévinformációt, biztosítunk kell helyette valami alternatívát.


A járvány miatt elmaradt az esküvőjük, 200 embert etettek meg az árából. Emberségből jelesre vizsgázott a fiatal pár. További részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-5, +1 °C
Minimum:
-12, -7 °C

Hazánkban szombaton délelőtt változóan felhős lesz az ég, keleten lesz kevesebb a felhő.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag