Hogyan fertőznek az influenzavírusok?
A vírusok felépítésüket tekintve nagyon egyszerűek, mindössze néhány szerkezeti elemet tartalmaznak, mint az örökítő anyaguk, néhány fehérje és egyes esetben a burok. A vírusok csak gazdasejtben képesek szaporodni. A megfertőzött sejt anyagcseréjét ugyanis oly módon alakítják át, hogy az a vírus fehérjéit és örökítő anyagát állítsa elő. Ezután az alkatrészekből összeszerelődnek az újabb vírusok, majd kiszabadulnak a gazdasejtből, és újabb sejteket támadnak meg.
Az influenzavírusok ugyanolyan burokkal rendelkeznek, mint szervezetünk összes sejtje. Ezt a lipidburkot ugyanis az őt termelő gazdasejtből való kiszabadulás során "lopják el". A burok két fehérjét tartalmaz, melyek a vírus életképessége és az immunrendszer által való felismerés szempontjából is fontosak. Az egyik a hemagglutinin (H), a másik a neuraminidáz (N). A hemagglutinin a vírus gazdasejten való megkötődéséhez szükséges. A neuraminidáznak a vírus gazdasejtből való kiszabadulásánál van nagy szerepe, segíti a sejthártya egy részének kiszakítását, amely azután a vírus burka lesz. Ennek a két fehérjének különböző típusai találhatók meg az egy-egy szezonban támadó influenzatörzsekben, ez alapján különböztetik meg az influenzavírusokat. A jelenlegi újinfluenza-vírus hemagglutininja és neuraminidáz enzime is az 1-es típusú, ezért hívják H1N1-nek.
Hogyan védekezik szervezetünk a vírus ellen?
Az influenzavírus súlyosan károsítja az általa megfertőzött gazdasejteket, ugyanis azok normális anyagcseréje teljesen megbénul, mely végül a sejt halálához vezet. Az influenzavírus csak néhány napig szaporodik a tüdősejtekben, ám ez idő alatt is súlyos károkat okoz.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az immunrendszer a védekezés során felismeri a vírusburok felszínén lévő egyes fehérjéket, mint például a hemagglutinint. Az immunsejtek a hemagglutininhez kapcsolódnak, és nem engedik a vírust a gazdasejtbe jutni, és azt megfertőzni. A vírust felismerni képes sejtek egy részéből később, 10-14 nap alatt memóriasejtek fejlődnek ki, melyek emlékeznek az adott típusú hemagglutininra. Vagyis egy későbbi fertőzés során hamarabb, még a betegség kialakulása előtt legyőzik a vírust.
Hosszabb betegség esetén viszont más típusú immunsejtek szállnak szembe a vírussal, olyanok, amelyek az egész fertőzött sejtet elpusztítják. Ennek az a következménye, hogy maga a megfertőződött szerv is károsodik. Az immunrendszer által megtámadott szervben gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki, amelyek kialakulásához a károsodott szövetekben megtelepedő baktériumok által okozott fertőzések is nagymértékben hozzájárulnak, különösen akkor, ha a páciensnek gyengébb az immunrendszere, és már nem bír el a két fertőzéssel együtt. A H1N1-es influenzavírus is képes olyan súlyos, és hosszú ideig tartó betegséget okozni, amikor az immunsejtek a beteg tüdejét is megtámadják. Sok legyengült egészségű, vagy egyéb betegségekkel is küzdő fertőzött kerül lélegeztető gépre - ám az orvosok számára is meglepő volt, hogy H1N1 által fertőzött, egyébként egészséges fiatalok is kerültek lélegeztetőgépre súlyos szövődmények miatt!
Miért jó a védőoltás?
A védőoltásokban vagy egész vírusok vannak, vagy csak a kórokozó bizonyos részei. A bőr alá oltva az immunrendszer idegenként ismeri fel a bejutott vírust vagy vírusdarabkákat, és védekezni kezd ellenük. Az oltásban lévő hemagglutinint felismerve memóriasejteket termel ellene, melyek egy valódi influenza-fertőzés esetén kivédik a betegség kifejlődését. A "mesterséges" megfertőződés esetén is 10-14 nap kell a memóriasejtek éréséhez, ezért kell 2 hetet várni a teljes védettség kialakulására.
A problémát az jelenti, hogy az influenzavírus rendkívül változékony, évente újabb és újabb törzsek jelennek meg, nagy kihívást okozva ezzel az embereknek. A szezonális influenza esetén a vírus évente kisebb genetikai változáson megy át, ezzel megváltoztatja a hemagglutinin és más fehérjéknek a szerkezetét, melyek a burokban találhatók. Így pedig azt éri el, hogy az előző évben termelt memóriasejtek nem ismerik fel őket. Ezért kell évente új vakcinát készíteni influenza ellen, és azzal újraoltani a veszélyeztetetteket.
Az influenzavírusok változékonysága fontos a terjedésük, túlélésük szempontjából, hogy el tudják kerülni a szervezet specifikus védekezését és fenn tudjanak maradni a természetben. Emiatt ritkán, 10-20-40 évente nagyobb genetikai változáson esnek át, ekkor nagy, világméretű járványokat idéznek elő, és súlyosabb megbetegedéseket okoznak - mint például most a H1N1. A mostani pandémia előtt utoljára több mint 40 éve volt világjárvány.
Mit tartalmaz az influenza-vakcina?
A legyengített vagy elölt vírussal való vakcináció eredményeképpen a szervezet olyan vírussal találkozik, melyen megvannak azok az alkotóelemek, melyeket az immunrendszer felismer, viszont a vírus nem okoz betegséget. Így kialakulnak az ellenanyagok és a memóriasejtek.
Élő, legyengített vakcináknál a kórokozót gyengítik, azáltal nem lesz képes betegséget okozni, de az immunrendszer védekezése beindul. Ez a természetes fertőzést utánozza.
Nem élő vírust tartalmazó vakcinák esetén (mint amilyen a magyar is) hővel vagy formaldehiddel inaktiválják a vírust, de ezt úgy végzik, hogy a vírus felszíni szerkezete ne változzon.
A vakcinákhoz segédanyagokat, úgynevezett adjuvánsokat is adnak, melyek erősebb immunválaszt váltanak ki, steril gyulladást hoznak létre, így hamarabb alakul ki az immunválasz és fejlődnek ki az emlékezősejtek. Ehhez azonban még így is 10-14 napra van szükség. Az adjuvánsként alumínium-foszfátot vagy aluminium-hidroxidot szoktak alkalmazni.
Az influenzát soha nem lehet kiirtani, minden évben előbukkan, viszont lehet ellene védőoltást készíteni, amely elég hatékonyan véd a betegség kialakulása ellen.
Legjobban: