A magyar vakcina "nagyon jó" minősítést kapott a WHO londoni laborjában, ahol vizsgálják az oltások immunogenitását, tehát a vizsgálatok szerint a vakcina ugyanazt az immunválaszt váltja ki, amelyet a természetes immunitás adna egy, a H1N1 fertőzésen átesett emberben.
Ráadásul a magyar vakcinából egyetlen dózis elég a megfelelő imunválasz kiváltásához - míg más gyártóknál kétszer kell oltani az embereket ahhoz, hogy a szervezetük megtanulja a vírus elpusztítását.
Mi van a vakcinában? Részletek a cikkben!
Az is olvasható a sajtóanyagban, hogy Európában az Omninvest az elsők között állította elő a H1N1 vírus elleni védőoltást egy megszokott, több évtizedes múlttal rendelkező, szezonális influenza elleni oltási gyártási technológia alapján.
Később több gyógyszercég is piacra dobta az új influenza elleni inaktivált vírusból készült vakcináját, amelyek mindegyike (az előállítási technológiától függetlenül) jól alkalmazható.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 147 országának irodavezetői és szakértői a múlt héten szakmai egyeztetést tartottak Genfben többek között a H1N1 vírusról és a járványról, különös hangsúlyt fektetve az elmúlt hetekben kibontakozó és súlyosbodó európai helyzetre. Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója ismét felhívta a figyelmet a védőoltás fontosságára, amely a megelőzés és a járvány megfékezésének a legfontosabb eszköze.
Annak ellenére, hogy Magyarországon az utóbbi hetekben ugrásszerűen megnőtt az oltásra jelentkezők száma, az oltottak aránya még így is nagyon alacsony, 10 százalék alatt van, ugyanakkor a szakértők szerint a teljes lakosság több mint 50 százalékának kellene megkapnia az oltást, ahhoz hogy a járvány megfékezhető legyen.
Különösen fontos a magas kockázati csoportba tartozók, a krónikus betegek, asztmások, cukorbetegek, terhes nők és kiskorú gyermekek oltása. A védettség kialakulásához minimum két hétre van szükség, ezért ajánlott a védőoltás mihamarabbi igénybevétele.
2009 áprilisa óta 423 ember halálát okozta a H1N1 vírus Európában és összesen 6592 emberét a világban. Amerikai adatok szerint az áldozatok 30 százalékánál nem igazoltak krónikus alapbetegséget, azaz egészséges, fiatal felnőttek voltak.