Az idősebb korban nemző férfiak spermái nagyobb eséllyel lesznek genetikailag hibásak - állapították meg a Karolinska Intézet kutatói. 29 éves kortól emelkedik a kockázata, hogy az apa gyermeke skizofréniától, autizmustól vagy bipoláris zavartól szenved majd.
A kutatók elmondása szerint a férfiak egész felnőtt életükben termelnek spermát, a nőkkel ellentétben, akik összes petesejtjükkel együtt születnek; a sperma létrejöttéhez ezen kívül DNS másolásra van szükség, amely hibás is lehet, főként a férfiak korosodásával. A svéd kutatók szerint, mivel a nők már születésükkor rendelkeznek összes petesejtjükkel, a DNS másolási hibák száma nem emelkedik az anyai életkorral.
A bipoláris zavar úgy tűnik, öröklődő kórkép, így a kutatók 13 428 bipoláris beteget azonosítottak svéd adatbázisokból és a közülük véletlenszerűen kiválasztottak mindegyikéhez öt egészséges kontrollszemélyt nemben és életkorban illesztve.
Figyelembe vettek olyan tényezőket, mint az érintett személy anyjának életkora, testvérek száma, társadalomgazdasági státusz és a családban korábban előforduló pszichiátriai betegségek. Egyértelmű összefüggést találtak a bipoláris zavar ás az apa életkora között, és minél idősebb az érintett apja, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az érintett bipoláris zavarban szenved.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kutatócsoport, melynek vezetője Dr. Emma M. Frans, azt találta, hogy az 55 évesnél idősebb apák gyermekeinél 1,37-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak bipoláris zavart, a 20-24 évesek apák gyermekeihez képest. A százból egy embert érintő bipoláris zavar pontos okait eddig nem sikerült tisztázni. A bipoláris zavarban szenvedők súlyos depresszió és mánia között ingadoznak, melyek közt viszonylag nyugodt időszakok vannak.
Ez is érdekelheti
Ez a kórkép egy összetett és súlyos hangulatzavar, egy legyengítő állapot, amely mind a betegre, mind annak családjára nehéz csapást mér. A betegek életének minden részét érinti, fokozza az öngyilkosság kockázatát, és a családban előforduló pszichotikus zavarokon kívül csupán kevés rizikótényezőjét sikerült eddig azonosítani.
Legjobban: