Zombiszarvasok terjesztenek betegségeket

Ki ne emlékezne a kergemarhakórra?! A 90-es években a szarvasmarhák között megjelent szivacsos agysorvadás járvány emberre is képes volt átterjedni. Most a "zombiszarvasok" betegsége fenyeget ugyanezzel.

Habár a kergemarhakór vagy annak embereket sújtó változata, a Creutzfeldt-Jakob szindróma elég széles körben ismert, talán kevésbé tudott, hogy mi okozza e betegségek kialakulását. Ennek felderítéséhez a múlt század ötvenes éveibe és az új-guineai kannibál törzsek közé kell utaznunk. Ezeket az emberevőket egy sajátos betegség, a kuru vagy más néven a nevető halál tizedelte.

jávorszarvas
Csak elfáradt vagy halálosan beteg ez a jávorszarvas bika?

Ez a remegéssel kísért gyógyíthatatlan, agyi degeneratív betegség a központi idegrendszer szivacsos leépülésével jár.  A kuru csak a fore nép körében jelent meg, a kutatók többsége pedig úgy véli, hogy ebben része volt a kannibalizmusnak. A betegség gyakorisága ugyanis csökkenni kezdett, miután a forék felhagytak az elhunytak agyának elfogyasztásával (nyersen vagy sütve). A tudósok arra is rájöttek, hogy a kórt a vírusnál is apróbb, csak fehérjéből álló ágensek, a prionok okozzák. Ezek a szerves parányok ugyanis képesek arra kényszeríteni a megfertőzött szervezeteket, hogy saját mintázatukra hasonlító, hibás fehérjestruktúrákat hozzanak létre, amelyek degeneratív elváltozást okoznak az idegrendszerben. (Daniel Carleton Gajdusek amerikai orvos-virológus a kuru, illetve a prionok kutatásáért 1976-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.) A prionokat később más betegségekkel is kapcsolatba hozták, köztük a kergemarhakórral (BSE) és a Creutzfeldt-Jakob-szindrómával (CJD).

Minden szarvas veszélyben van

A legújabb veszedelem, amely miatt az embereknek is komoly okuk van az aggodalomra, ismét e fenyegető fehérjeformációktól érkezik. A betegség terjesztői a zombiszarvasok. Ugyan a kór Észak-Amerikában ütötte fel a fejét - legalább 22 amerikai tagállamban és Kanadában is többfelé találtak "krónikus sorvadásos betegségben" elhullott állatot -, a kergemarhakórhoz hasonlóan könnyen szétterjedhet a világ nagy területein. Ez a forgatókönyv reálisnak tűnik, mert a kór a szarvasok egész családját képes "zombivá változtatni" az eddigi tapasztalatok szerint, hiszen áldozatai között volt már fehérfarkú szarvas, rénszarvas, jávorszarvas, öszvérszarvas és vapiti is - írja a Live Science tudományos portál.

Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerint a krónikus sorvadásos betegség az állatokban drasztikus testsúly-veszteséget, a koordinációs képesség elvesztését, nyáladzást, közömbös viselkedést, kifejezéstelen ábrázatot és az emberektől valófélelemeltűnését eredményezi. A betegséget először Coloradóban fedezték fel 1967-ben. A CDC szerint eddig egyszer sem jelentettek emberi eseteket, de kérdéses maradt, hogy a betegség átterjedhet-e emberre a szarvasmarhák szivacsos agysorvadásához hasonlóan.

Mark Zabel, a Colorado State University prionkutató-központjának társigazgatója szerint a prionok nem képesek könnyen átugrani egyik fajról a másikra. De ismeretes, hogy ezek a fehérjék képesek más fajok megfertőzésére, ahogy a BSE-betegség esetén megtörtént. Ekkor több száz ember kapta el a betegséget fertőzött hús fogyasztása révén (leginkább Nagy-Britanniábnan, az 1980-as és 90-es években).


Mark Zabel, a Colorado State University prionutató-központjának társigazgatója szerint a prionok nem képesek könnyen átograni egyik fajról a másikra. De ismeretes, hogy ezek a fehérjék képesek más fajok megfertőzésére, ahogy a BSE-betegség esetén ez megtörtént több száz ember esetében fertőzött hús fogyasztása révén (leginkább Nagy-Britanniábnan az 1980-as és 90-es években).

"Minden okunk megvan arra gyanakodni, hogy a krónikus sorvadásos betegség is átragadhat az emberekre. A betegség mindig fejlődhet, ezért csak idő kérdése, hogy egy prion mikor alakul úgy át egy szarvasban vagy őzben, hogy képes legyen megfertőzni az embert" - mondta Mark Zabel.

Az embert is fenyegeti

Az aggodalom nem alaptalan, mert nemrégiben a kanadai kutatók kimutatták, hogy a makákó majmok megfertőződhetnek a betegséggel. A fertőzött fehér farkú szarvas húsával táplált öt majom közül ugyanis három pozitívnak bizonyult a krónikus sorvadásos betegség tesztjénél. Ez volt az első alkalom, hogy a betegség a fertőzött hús fogyasztása révén terjedt át főemlősökre.

A Zabel és mások kutatásai is azt mutatták, hogy a krónikus sorvadásos betegségeket okozó prionfehérjék elég rugalmasak, vagyis viszonylag egyszerűen vehetnek fel sokféle formát. Az is kiderült, hogy ezek a prionok laboratóriumi körülmények között képesek voltak torzítani az emberi fehérjéket is. Ez arra utal, hogy a krónikus sorvadásos betegséget okozó prionok a természetben is fejlődnek és potenciálisan átléphetik a fajok határát.

Óvatosan a szarvashússal

A CDC szerint az amerikai lakosság kétharmada azt állítja, hogy fogyasztott már vaddisznó- vagy szarvashúst. A járványügyi hatóság ezért azt ajánlja, hogy azokon a területeken, ahol a kór már megjelent, a vadászok erősen fontolják meg a vadhús ellenőriztetését elfogyasztása előtt. "Ha vadász volnék, feltétlenül tesztelném a szarvasom" - mondta Zabel, egyetértve a CDC ajánlásával.

A hatóság egyébként azt is javasolta, hogy a vadászok ne lőjenek le vagy érintsenek meg olyan szarvast, amely betegnek vagy furcsának tűnik. És a gyanús hússal is óvatosan bánjanak. Ez azonban nem jelent teljes biztonságot, ugyanis az egészségesnek tűnő szarvasok is hordozhatják a kórokozót, mert évekig is eltarthat a tünetek megjelenése.

Embert fenyegető állati betegségek

Afertőző betegségekállatról emberre átterjedését zoonózisnak nevezik, és egyáltalán nem ritka jelenség. Úgyhogy a zombiszarvas betegséget sem szabad félvállról venni. A veszélyérzet fenntartása érdekében nézzünk néhány komoly zoonozita kórt!

Influenzajárványok

A mostanság tapasztalt járványok semmiségek a korábbi pandémiákhoz képest. Az 1918-as spanyolnátha legalább 50 millió embert ölt meg a világon, és pár hónapos dühöngése alatt több embert ragadott el, mint bármely másik kór ilyen rövid időn belül. A sertésinfluenza és a madárinfluenza törzsek genetikai módosulásai az embereket is veszélyeztethetik.

Bubópestis, avagy fekete halál

Ez a kór a 14-ik században körülbelül 75 millió embert ölt meg Európa és a mediterrán térség 360 millió lakójából. A Góbi-sivatagból a kínai kereskedelem révén Európába jutó betegséget rágcsálók, sőt macskák is hordozták, de akkor vált igazán pusztítóvá, amikor embereket fertőzött meg, akik egymás között adták tovább. A betegség ma is halálos, ha nem kezelik.

Csípéses betegségek

Tömegek halálát okozzák jelenleg is a rovarcsípésekkel terjedő betegségek. A szúnyogok a legfenyegetőbbek, hiszen az általuk közvetített malária évente legalább 350 millió embert fertőz meg és több mint egymillió haláleset írható a számlájára. Az áldozatok többnyire afrikai kisgyermekek a Szaharától délre. A szúnyogok által okozott dengue-láz évente mintegy 50 millió embert fertőz meg, mintegy félmilliónyian kerülnek kórházba emiatt. A halálozási arány meghaladja a 2,5 százalékot.

HIV és AIDS

A megfertőződés a HIV-vírussal és a nyomában kialakuló AIDS betegség a csimpánzoktól és más főemlősöktől származik, és úgy gondolják, hogy az elsőfertőzéslegalább 100 éve történt. A vírus elpusztítja az immunrendszert, és megnyitja a szervezetet számos halálos betegség előtt. A HIV-fertőzöttek száma több tízmillió és gyorsan növekszik. A HIV-fertőzések kétharmada a szubszaharai Afrikában van.

Ebola

Az ebola Közép-Afrikában veszélyt jelent a gorillákra és a csimpánzokra is. Valószínűleg fertőzött állatok fogyasztásakor terjed át az emberre. A fertőzött személy vérével és testnedveivel való érintkezés során terjedhet tovább a fertőzés. A betegségnek rettenetes tünetei vannak: hirtelen fellépő láz, erős gyengeség, izomfájdalom,fejfájásés torokfájás, gyakran hányás, hasmenés, bőrkiütés, a vese- és a májműködés leállása, bizonyos esetekben belső és külső vérzés. Halálozási rátája 25-90 százalékos a vírustörzstől függően. Az Ebola gazdaállatai a denevérek lehetnek, mert a fertőzött denevérek nem pusztulnak el.

Toxoplazmózis

A Toxoplasma gondii egy bizarr, agyat fertőző parazita, amely az emberi populáció több mint felét érinti. Úgy gondolják, hogy fokozza a neurotikus betegségek kockázatát, és hozzájárulhat a skizofréniához. Elsődleges gazdája a házi macska, amelyekben a mikroba szexuálisan szaporodik. A macskák csatangolás közben szedik össze a kórokozót, amely szervezetükből az ürülékkel távozik, így ez a fertőzés főforrása. Terhes nőkre, illetve a magzatra komolyan veszélyes.

Nagymacskák és fekélyek

Ha már a macskákról esett szó, ebben a viszonylatban nem csak az emberek járhatnak rosszul. Mondhatnánk úgy is, hogy alaposan bosszút álltunk heted- vagy hetvened íziglen a nagymacskákon. Korai őseinket ugyanis valószínűleg zsákmányul ejtették ezek a ragadozók, de néhány esetben ez balul végződött a számukra. A helicobacter pylori baktérium az emberben krónikus gyomorfájdalmat és fekélyeket okoz, és a kórokozó, ha bejut a nagymacskák szervezetébe, szintén fekélyeket eredményez - ráadásul hosszú nemzedékeken keresztül.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +28 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban kedden délelőtt az ország nagy részén napos, gyengén felhős lesz az ég, a Dunántúlon növekedhet meg erősebben a felhőzet, ezeken a tájakon elvétve alakulhat ki futó zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag