Változó időjárás: a házak sem bírják

A klímaváltozás ma már nyilvánvaló, hiszen elmosódnak az évszakhatárok, szélsőséges időjárási jelenségeknek vagyunk tanúi, s az elviselhetetlenül forró nyári napok egyre kevésbé számítanak különlegesnek. Az épületek zöme a változások kezdete előtt készült, és nem ad igazi védelmet. Képesek leszünk alkalmazkodni?

A klímaváltozás, illetve az azt kísérő, egyre extrémebb időjárás miatt az év harmadát-negyedét (különösen a városokban) egyre nehezebb átvészelni. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a lakóházak nagy részét, nem ilyen kondíciókra tervezték, és ennek egészségünk is kárát látja. Az éghajlatváltozás azonban nem csak nyaranta érezteti az épületekre gyakorolt negatív hatását.

Józsefváros
Régi házak a budapesti Józsefvárosban. Védelmet kell építeni a klímaváltozás ellen. Fotó: Getty Images

A Magyar Tudomány folyóiratban megjelent cikk szerzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a fejlett országokban az emberek életük nagy részét belső térben töltik. A mérsékelt éghajlatú országokban az optimális hőmérséklet beltéren 18 és 24 °C között van. Az egyes emberek esetében a tolerálható tartomány ennél kisebb lehet, és az életkor előrehaladtával szűkül. A külső levegő hőmérséklete jelentősen befolyásolja komfortérzetünket, és meghatározza, hogy milyen belső hőmérsékletet érzünk kellemesnek. Az épületen belül általában magasabb a hőmérséklet, mint kívül, a napsugárzás, a berendezési tárgyak hőtermelése miatt. Hőhullámok idején az úgynevezett nehéz szerkezetű épületek lassabban melegszenek fel, de tovább tartják a meleget, mint a könnyű szerkezetűek.

Rossz épületekben rossz az egészség

A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon című tanulmány szerint hosszú távon fel kell készülni erre a problémára, javítani kell az épületek szellőztetését, hűtését. Az épületek légkondicionálása fontos, de ez a megoldás a szakemberek szerint hosszú távon csak megújuló energia felhasználásával javasolt. Bár a légkondicionálás csökkenti a hőség okozta panaszokat, de mérsékli a normális alkalmazkodási késztetést is. Ráadásul a légkondicionáló berendezések használata elősegíti bizonyos tünetek kialakulását, például a "beteg épület" tünetegyüttest (sick building syndrome, SBS), vagy nem megfelelő tisztítás, karbantartás esetén az úgynevezett legionárius betegség kialakulását.

Az építészek már jó ideje mondják, hogy Magyarország energiaproblémájának megoldásához nem egy újabb atomerőmű építésére lenne szükség, hanem az épületállomány energetikai korszerűsítése. A nemzetközi kutatások szerint a szén-dioxid-kibocsátás 28 százalékáért az épületek üzemeltetése a felelős, azaz meglepően sok fosszilis tüzelőanyagot használunk fel ilyen célra. Ha az épületek energiahatékonyságán javítani tudnánk, akkor rengeteg energiahordozót megtakaríthatnánk , és kényelmesebb, egészségesebb házakban élhetnénk, amire összességében kevesebbet kellene költeni, mint egy új atomerőmű létesítésére.

Ennek jelentőségét a járvány alatt jobban értjük, hiszen sok embernek csökkent a jövedelme vagy szűnt meg az állása, azaz az olcsóbb lakásüzemeltetés nyilvánvaló közérdek volna. Emellett csökkenthető lenne a légszennyezettség is, ami kiemelt kockázatot jelent az asztma és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában, de mint magyar részvétellel lezajlott kutatások is igazolták, a COVID-19 kockázatát is növeli. Az épületek energiahatékonyságának javítása tehát gazdasági és egészségi előnyökkel is járna.

Az egyes emberek számára is számos előnnyel járna az épületfelújítás: mint a megnövekedett komfortérzet, a jobb minőségű belső környezet, a tisztább levegő révén javuló egészségi állapot, a felújított ingatlan értékének növekedése vagy a pénztárcánkon lemérhető csökkent rezsiköltségek. Ezek a hatások tovagyűrűznek a gazdaságban: a bővülő foglalkoztatás javítana a háztartások anyagi helyzetén és fogyasztásán (ami összefügg a jobb egészségi állapottal), vagy a korszerűbb fűtési módok miatti jobb levegőminőség javuló egészségi állapottal és kevesebb egészségügyi kiadással járna - írja a Másfélfok.hu portál cikke, amely a Magyar Energiahatékonysági Intézet Hazai Felújítási Hullám című tanulmánya alapján készült.

épületek CO2
Az épületek az éves globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel 40 százalékát termelik. (A megtestesült szén az épületek létesítéséhez szükséges teljes szénmennyiséget jelenti.)

A mai épületek mintegy kétharmada 2050-ben is létezni fog. Az épületek felújítása azonban évente az épületállomány mindössze 0,5-1 százalékát érinti a világon. A meglévő épületek energiahatékonyságának javítása, valamint a megújuló energia előállításának és beszerzésének jelentős növelése teheti csak lehetővé, hogy érzékelhetően csökkenjen a klímaváltozás lendülete.

A globális épületállomány területe 2060-ra megduplázódik

A világ jelenleg az emberiség történetének legnagyobb városnövekedési hullámát éli át. A globális népesség több mint fele már városi területeken koncentrálódik, és 2060-ra a várhatóan 10 milliárdos népesség kétharmada városokban fog élni . Ennek a hatalmas növekedésnek a befogadására 230 milliárd négyzetméter új alapterületet kell hozzáadni a globális épületállományhoz, ami 2060-ra megduplázódik. Ez annyi, mintha 40 éven keresztül havonta egy teljes New York Cityt építenénk fel. Ezt az új épületállományt úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátási normáknak.

A megtestesült szén-dioxid-kibocsátás (az a szénkibocsátás, ami az épületek létesítéséhez összesen szükséges) az építőipari ágazat éves kibocsátásának negyedét teszi ki, és ez az arány egyre növekszik. Világviszonylatban a megtestesült szén az éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás 11 százalékáért és az építőipari ágazat kibocsátásának 28 százalékáért felelős. Az éghajlati célokat nem érhetjük el anélkül, hogy 2040-ig ne szüntetnénk meg a megtestesült szén-dioxid-kibocsátást - szögezi le az Architecture 2030 építészeti portál.

Hogy a városok klímaváltozáshoz való adaptációja nálunk konkrétan milyen feladatokkal járhat, azt jól bemutatja egy, A Tér és Társadalom folyóiratban megjelent tanulmány , amely egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy az új vagy felújított kulcsépületek (például egy rendelőintézet vagy sportcsarnok) a városokban milyen komoly hatással vannak a szélesebb épített környzetük klímaadaptációjára.

További biztonsági kockázatok

A hol extrémen csapadékos, máskor szélsőségesen száraz és forró időjárás változásai jelentős hatással vannak az épületekre, és azok közvetítésével az egészségre. A csapadékosabb telek, illetve a hirtelen lezúduló, heves esőzések miatt még fontosabbá válik az esővíz elvezetése a házaktól, burkolt területekről, utakról. És mivel az épületek is érzékenyek lehetnek az éghajlatváltozásra, a jövőben megnőhet a leromlás, az összeomlás veszélye, ezzel együtt az értékvesztés kockázata. Ha több a vihar , az esőzés, a süllyedés, gyakoribb a víz behatolása, a falak ázása, az a beltéri klíma és az épület élettartamának romlását eredményezi. Rövid távon az erősebb viharok és áradások jelentik a legnagyobb kihívást, amelyből ezen a nyáron már kaptunk tragikus ízelítőt .

Az éghajlatváltozás és a felmelegedés felgyorsult, miközben a Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak - hívta fel a figyelmet Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Megerősítette, hogy az éghajlatváltozás és a felmelegedés valóban felgyorsult. Sokkal gyakoribb és intenzívebb változások jellemzik az időjárást, és ez szélsőségekben jelentkezik. Példaként említette, hogy Magyarországon egymást követte a legcsapadékosabb és a legaszályosabb év. A csapadék mennyiségében ugyan nincs jelentős változás, de az sokkal kevesebb napon és rövidebb idő alatt, intenzív esőzések formájában hullik le. Részletek!

A viharok a meglévő épületeknek azokon a részein jelentenek nagy biztonsági kockázatot, amelyek nem felelnek meg az építés jelenlegi biztonsági követelményeinek. A régi épületek pedig nem a mostani előírásoknak és szempontoknak megfelelően épültek. Ez nem csak a viharok miatti szerkezeti károsodás, hanem a rosszabb hővédelem, a penészedésre való hajlam és egy sor más, az egészségre potenciálisan hatást gyakorló tényező miatt veszélyes.

Egy klímaváltozáshoz való adaptációval foglalkozó dán szakportál szerint a jövőben szükség lehet arra, hogy a meglévő épületek tulajdonosait tájékoztassák a tartóelemek tipikus gyengeségeiről, és megfelelő utasításokat adjanak azok kijavítására. Ugyanígy szükség lehet az új építési megoldásokról szóló utasítások kidolgozására is a hőhullámok idején a beltéri hőmérsékleti szélsőségek csökkentése érdekében, különösen a veszélyeztetett és speciális célú épületek (például idősotthonok) esetében. Ami Skandináviában igaz, a klímaváltozásnak jobban kitett Magyarországon még inkább az. Eddig is tisztában voltunk vele, hogy nem mindegy milyen épületben élünk, de a környezetünk egyre erősebben fogja tudtunkra adni ennek jelentőségét.

)
Vízben oldódó vitaminok (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +5, +11 °C
Minimum: -5, +3 °C

A közepesen vagy erősen felhős időben többfelé vegyes halmazállapotú csapadék is lehet. Erős lesz a nyugatias szél, 5, 11 fokos maximumokat mérhetünk. Szerdán eleinte gyenge melegfronti hatás lesz tapasztalható, a fokozottan érzékenyeknek nehezebb éjszakájuk lehet, emellett fokozódhatna a gyulladásos tünetek is. Napközben a szeles, változékony időben keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás jelentkezhet, a fejfájás és a migrén szintén gyakorivá válhat. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: