Táplálékkiegészítők: minek szedjük őket, ha nem kell?

Egyre egészségtelenebbül élünk, ezért nő az igényünk arra, hogy egyre egészségesebben éljünk. Ez a paradoxon élteti a táplálékkiegészítők iránti folyamatosan növekvő igényt is. Ráadásul a technológiai fejlődés olyan új marketingszeleket keltett, amelyek hatalmasra dagasztották az iparág vitorláit.

Sok ember gondolja úgy, hogy - noha túlságosan elfoglalt, nincs elég ideje az egészsége karbantartására, az egészséges élelmiszerek beszerzésére és a regenerációra - egészségesebben kellene élnie. Azok a programok, amelyek pozitív irányba befolyásolnák az életünket, sokaktól túlságosan nagy mentális erőfeszítést követelnek. Közismert például, hogy a lefogyási próbálkozások jelentős része kudarccal végződik. Ezért egyszerűbbnek látszik, ha bekapunk néhány kapszulát, amely plusz energiát, egészségesebb emésztést, alacsonyabb stressz-szintet és hasonlókat ígér. Sokan szedik ezeket a táplálékkiegészítőket, még akkor is, ha nem hiszik igazán, hogy segítenek. Mi értelme van akkor ilyesmire költeni?

táplálékkiegészítő
Táplálékkiegészítőt szedni lehet trendi, de attól még többnyire értelmetlen. Fotó: Getty Images

Az étrendkiegészítők globális piaca a Grand View Research piackutató cég becslése szerint 2019-ben elérte a 123,28 milliárd dolláros forgalmat, és az előrejelzések szerint 2027-ig évi 8,2 százalékos mértékben bővül. E meglehetősen magas ütem mögött olyan tényezők állnak, mint az egyre növekvő egészségi aggodalmak, a változó életmód és étkezési szokások. A sporttáplálkozási piacon tapasztalható pozitív kilátások is a fő keresletfelhajtó tényezők közé tartoznak. (Lehet, hogy ezt a trendet még a COVID-19 járvány sem tudja tartósan megakasztani.) Emellett a gyors urbanizáció és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése, valamint az egészségügyi kérdések iránti növekvő tudatosság is elősegítik a piaci bővülést. Az egészséges táplálkozás terjedő igénye, a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és a testsúlykezelő programok bővülő száma is várhatóan ösztönözni fogják az étrend-kiegészítők vásárlását - állítják a piackutatók.

Nem orvosi javaslatra szedi az emberek többsége

Mindeközben az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) tanulmánya szerint a táplálékkiegészítőket szedők kevesebb mint egynegyedének javasolta orvos vagy egészségügyi szakember, hogy szerezzen be ilyen termékeket. Ráadásul a kiegészítőkről a gyártók a legtöbb fejlett országban nem állíthatják, hogy képesek bármilyen konkrét betegséget kezelni, megelőzni vagy gyógyítani. Hogy akkor miért fogynak mégis olyan jól e termékek, arról Richard Contrada, a Rutgers Egyetem szociálpszichológiai professzora azt mondta a Coveteur magazinnak, hogy a háttérben a döntéshozatal során magunkban általában elvégzett költség-haszon elemzés áll. Ez a várható érték-számítás azonban sokkal nehezebb lehet, mint gondolnánk.

Contrada szerint életünk során állandóan kalkuláljuk a várható értéket, például amikor nyaralást tervezünk, amikor a háztartási kiadásokon gondolkozunk, vagy olyan összejövetelt szervezünk, mint egy baráti vacsora. Ilyenkor valószínűségeket társítunk a különböző lehetőségek különböző feltételezhető eredményeihez, és ezekhez hozzácsatoljuk a várható hasznosságot. Az efféle mentális tevékenységre használt másik szakkifejezés a kontrollált gondolkodás. De az elme gyakran más módon működik: kevesebb erőfeszítéssel, nem annyira mélyen vagy szándékosan. Ezt olykor automatikus mentális tevékenységnek nevezik. Ilyenkor hozunk olyan kevéssé megfontolt döntéseket, amelyek mögött érzelmek, perifériás információk vagy szembetűnő jelzések állnak. (Tipikusan ilyen az áruházi impulzusvásárlás, amikor meglátunk valamit, megtetszik és megvesszük anélkül, hogy túl sokat agyalnánk a döntésünkön. Ezt a mechanizmust a kereskedők persze ki is használják, amikor a pénztárnál az orrunk elé tolják a csokit, a szemüvegtörlő kendőt, vagy urambocsá az óvszert.)

Ez a mechanizmus lehet az oka annak is, hogy valahol látunk egy jó fotót egy esztétikus termékről, és késztetést érzünk a beszerzésére, még mielőtt alaposan informálódnánk az anekdotikus bizonyítékok valóságtartalmáról. Mivel az interneten nagyon könnyű vásárolni, és bizonyos termékekről (például a vitaminokról) eleve pozitív kép él bennünk, hajlamosak vagyunk mélyebb megfontolás nélkül megvásárolni őket. Ez az oka, hogy sokaknál felhalmozódnak a szekrényben a felhasználatlan készletek.

Egy másik tanulmány szerint - amelyet a Journal of Nutrition folyóirat közölt - a kutatók a tervezett viselkedés elméletét vizsgálták. A viselkedési motivációt és cselekvést befolyásoló tényezőket magában foglaló mechanizmust elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a társadalmi, pszichológiai, oktatási és gazdasági tényezők bármilyen kombinációja befolyásolhatja egy személy döntését a táplálékkiegészítők szedésében.

Sara Kirk, a tanulmány egyik vezető kutatója elmondta a Coveteurnek: az volt a benyomásuk, hogy a táplálékkiegészítők felhasználói úgy tekintenek e termékekre, mint valami biztosítási kötvényre, és erősen hisznek benne, hogy szedésük gondoskodik az egészségükről, és megakadályozza, hogy megbetegedjenek. Az emberek egyszerűen azt gondolhatják, hogy "Nos, miért ne szednénk őket?" Ezt a nyitottságot aztán a marketing és a meggyőzés-taktikák ki is használják. Kirk szerint a táplálékkiegészítők lehetővé teszik, hogy hogy az emberek kevés erőfeszítéssel is úgy érezzék, tettek valamit az egészségük érdekében, ahelyett, hogy például rossz táplálkozásuk kiváltó okával foglalkoznának.

"Amikor a tiszteletünket élvező személy vagy csoport arra ösztönöz minket, hogy tegyünk meg valamit, akkor hajlamosak vagyunk elfogadni az üzenetet és végrehajtani a javaslatot" - állítja Contrada arra utalva, hogy a közösségi média mennyire meggyőző lehet életünk több aspektusában.

Azok a fő fogyasztók, akiknek a legkevésbé van rá szükségük

A legnagyobb valószínűséggel azok vásárolnak táplálékkiegészítőket, akik úgy gondolják, hogy ezek a termékek "illeszkednek" a jelenlegi életmódjukhoz, még akkor is, ha az orvosuk nem javasolta, hogy vegyenek ilyesmit. "Azok a páciensek, akik proaktívan fogyasztanak étrendkiegészítőket, más módon is proaktívak az egészségük és a közérzetük szempontjából" - mondta Dr. Wayne Jonas, integratív egészségügyi orvosszakértő a magazinnak. Általában ezek az emberek rendszeresen végeznek testmozgást, figyelmesen étkeznek, jól alszanak és másféle öngondoskodó lépéseket is tesznek. A fogyasztásukban a "hiány" fogalma csak bizonyos kiegészítőkre vonatkozik, mint például az A-vitamin, a D-vitamin, a kalcium, a magnézium és a cink. A kiegészítők e kategóriáján kívül eső termékek köre többek között gyógynövényeket, probiotikumokat és melatonint tartalmaz. De gyógynövényhiánya senkinek sincs, amire ezeket kellene szedni.

Manapság egyre több étrendkiegészítő található a piacon, melyek nem csupán a megnövekedett tápanyagigényt segítenek fedezni, hanem támogatják a sportolókat a csúcsteljesítmény elérésében. Ez azonban csak akkor van így, ha megbízható terméket választunk, és tudatában vagyunk annak is, hogy számunkra mi a legmegfelelőbb termék, amely segít céljaink elérésében. Varga Dóra sportdietetikus beszél a témáról. Részletek!

Kirk ezt "inverz kiegészítési hipotézisnek" nevezi, mivel azok, akik a legnagyobb valószínűséggel használnak étrendkiegészítőket, éppen azok, akiknek a legkevésbé van szükségük rájuk. Bár vannak bizonyítékok arra, hogy a célzott kiegészítők javíthatják például a bélműködést vagy azalvásminőségét, de az erre való szereket is csak akkor érdemes szedni, ha azt táplálkozási szakemberrel vagy orvossal való konzultáció előzi meg. Ha ugyanis a szervezetünknek nincs szüksége ezekre a tápanyagokra, akkor hiába szedjük őket, semmit sem fognak javítani az állapotunkon.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)