Sok stroke-os hal meg, mert késik a kezelés

Habár a 90-es évek elejéhez képest felére csökkent a stroke miatti halálesetek száma Magyarországon, a szükségesnél még mindig sokkal többen vesztik életüket csak azért, mert nem jutnak hozzá időben a szükséges kezeléshez.

A stroke az egész világon mindenütt az egyik vezető halálok. Ráadásul az agyi érelzáródáson átesettek jelentős része tartósan fogyatékossá válik, ami komoly terhet jelent a társadalomnak, de különösen az érintett családoknak. Magyarországon évente 30-40 ezer új eset fordul elő az országban, és valamivel több mint tízezren veszítik életüket szélütés miatt. A betegek egyharmada egy hónapon belül meghal, másik harmaduk viszont tartósan fogyatékos marad. A betegek negyede 60 év alatti, azaz a túlélők nagyobb része még hosszú évekig cipelheti az agykárosodás következményeit, hiszen a stroke-on átesettek közel fele féloldalára lebénul, a kognitív hanyatlás pedig 60 százalékuknál kimutatható valamilyen mértékben. Minden ötödik szélütött kisebb-nagyobb mértékben mások segítségére szorul.

agyszken
Sürget az idő. Minél előbb van biztos diagnózis, annál jobb a beteg esélye a felgyógyulásra

A problémát az okozza, hogy elég szűk az időablak, amelyen belül az elzáródást okozó vérrög feloldását meg kell kezdeni, különben egyre rosszabbá válnak a felépülés kilátásai. Stroke miatt becslések szerint percenként kétmillió agysejt pusztul el oxigénhiány következtében. Ezért maximum 4,5 óra áll rendelkezésre, hogy a megfelelő kezeléssel lehetővé váljon az agy regenerációja. Minél később jut ellátáshoz a beteg, annál súlyosabbak lehetnek a következmények, azaz maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar és rokkantság alakulhat ki.

Hatásos kezelések

A későn megkezdett kezelések problémája nem csak nálunk jellemző. Kevin Sheth, a Yale Egyetem orvosi karának neurológus kutatója nemrégiben a Washington Post hasábjain sürgette egy olyan gyakorlat bevezetését, amely segít időben a szélütött betegek ellátására felkészült kórházba juttatni a betegeket. Ennek jelentősége, hogy a specialisták pontosan képesek diagnosztizálni a stroke-ot, illetve alkalmazhatják azt a hatékony vérhígítót, a szöveti plazminogén aktivátort (tPA), amely képes feloldani az agyban elzáródást okozó vérrögöket és akadályozni a további véralvadást. Arra is hatásos lehetőség van 2015 óta - amit több nemzetközi vizsgálat is visszaigazolt -, hogy mechanikusan eltávolítsák az akadályt a váráramlás útjából. A kezelésre néhány beteg esetében akár 24 óra is rendelkezésre állhat, de az eredmény minden esetben jobbnak bizonyult, ha előtte tPA-t is alkalmaztak.


A stroke biztos diagnózisa még az orvosok számára is nehézséget okozhat, ez pedig megakadályozhatja, hogy időben megkezdődhessen a megfelelő beavatkozás. Nehéz eldönteni, hogy valakinek csak erősen elzsibbadt a karja, vagy le is bénult. Lehet, hogy a beteg szélütés miatt formázza nehezen a szavakat, de az is, hogy leesett a vércukorszintje, vagy csak túl sokat ivott. A stroke-okoknak általában nincs fájdalmuk, pedig afájdalomgyakran nagyon erős motiváló tényező a segítségkérésére. Ahogy az is nehézségek közé tartozik, hogy az egyedül lévő betegek vagy nem képesek tárcsázni a mentőket, vagy ha mégis, akkor nem képesek beszélni.

Kevin Sheth szerint hiába is kezdtek felvilágosító kampányokba, hiába vezettek be a kórházak felgyorsított vizsgálati protokollokat, azonnali agyszkennelést a vérzés kimutatására, hiába alkalmaznak egyes kórházak és orvosi központok telemedicinás rendszereket veszélyeztetett betegeik állapotának érzékelésére, a páciensek 96 százaléka mégsem kapja meg időben a tPA-kezelést. Ezért a neurológus szerint az akut stroke-ellátás három új területre kiterjedő innovációt igényel. Ezek a következők: a stroke-diagnózis, a kórházba jutás előtti technológia és a kommunikáció, valamint az ellátás koordinálása a beteg kórházba jutásáig.

Minek kell változnia?

Először is nem szabad várni a kórházba érkezésig, hogy megerősítsék a stroke diagnózisát. Az ápolási otthonokban vagy a keringési problémák miatt magas kockázatú betegeket olyan monitoringrendszerekkel kell figyelni, amelyek segítenek figyelmeztetni az egészségügyi szolgálatokat. Már a helyszínen olyan vérvizsgálatokat kell végezni, amelyek segíthetnek a lehetséges stroke diagnosztizálásában. Agyi képalkotó technológiákban jártas személyzetnek kell lennie minden mentőautóban. Egészen napjainkig az ilyen fejlesztések megfizethetetlenül drágák voltak. A hordozható agyi képalkotó technológiák fejlődése azonban elvezethet a stroke egyértelmű diagnózisát segítő vészhelyzeti válaszadók elterjedéséig. Az agykárosodás megelőzése olyan nagy költségmegtakarítást jelenthet több ezer beteg esetében, hogy ilyen eszközökbe már érdemes beruházni.

A stroke kialakulására és elkerülésére is hatással lehetünk életvitelünkkel, étkezési szokásainkkal, a beszedett gyógyszereinkkel. Ezek a tényezők mindenkinél más súllyal szerepelnek, ezért a megelőzés szempontjából fontos, hogy tisztában legyük saját egyéni kockázatainkkal. Ebben a stroke-szűrés segíthet. A stroke kialakulásának valószínűségét növelik a szívritmuszavarok, szívbetegségek, az agyi erek szűkülete vagy akár a vér fokozott alvadékonysága. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint mind hajlamosító tényező, de akár egy friss műtét is kockázatot jelenthet. Részletek!

Ezen túl a mentőautóknak olyan kommunikációs képességekkel kell rendelkezniük, amelyek összeköthetik a radiológusokat, a neurológusokat és a sürgősségi orvosokat a helyszíni első válaszadó műszerekkel és a betegekkel. A jobb kommunikáció azt jelenti, hogy a betegek korábban kaphatnak gyógyszert és korábban érkeznek a megfelelő létesítménybe, elkerülve a szükségtelen szállítást egy sürgősségi ellátóhelyről a specializált kórházba. Napjainkban az új gyógyszerek, köztük a magas vérnyomás elleni készítmények is sokat segítenek a szélütés megelőzésében, amit a statisztikák is jól mutatnak. A stroke-betegek gondozása is sokat javult, de ahhoz, hogy a bevált terápiákat minden stroke-páciensnek perceken és nem órákon belül elérhetővé tegyék, még sokat kell dolgozni.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén gyengén fátyolfelhős lesz az ég, az északnyugati, nyugati tájakon tartóan megmaradhat a köd és az alacsonyszintű rétegfelhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag