Rejtélyes sejtek rombolják agyunkat

Az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi problémáját a járványként terjedő neurodegeneratív betegségek jelentik: az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a demencia más fajtái. Az agyunkat azonban nem csak idegsejtek alkotják, hanem számos immunsejt is, amelyek szerepe szintén fontos lehet a betegségek kialakulásában. Most feltérképezték őket.

Ademenciahatalmas teherként nehezedik a társadalomra és a betegek családjaira egyaránt. Nem véletlen, hogy tavaly szeptemberben a Feledékeny (Alzheimer-kórral és más emlékezetzavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társasága (FEHT) azt kérte a kormánytól, hogy dolgozzon ki egy nemzeti demenciastratégiát. Mindez keretet nyújtana az ápolási díj rendezése, az országos demens nappali ellátóhálózat létrehozása, a demens gondozó otthonok és demens részlegek létrehozása, az átmeneti kórházi vagy szociális intézményen belüli ellátás megszervezése, a háziorvosok demencia-képzése, az általános kórházak és szociális intézmények ápoló-gondozó személyzetének demencia-képzése, a távgondozás fejlesztése és egy sor más fontos dolog számára.

neurodegeneráció
Az agy makrofágjainak megismerése kulcsfontosságú lehet a demencia kezelésében. Fotó: 123rf

Ebből is látszik, hogy a kognitív hanyatlás társadalmi szintű kezeléséhez a legjobb módszer a megelőzés és a hatékony gyógyítás, mert a betegek gondozása drága, bonyolult, és minden értelemben embert próbáló. Ezért fontosak azok a kutatások is, amelyek a betegség természetének megértésére, illetve eddig ismeretlen vonásainak feltárására irányulnak.

A legutóbbi komoly lépés ebbe az irányba, hogy belga kutatók átfogó sejtatlaszt készítettek az agy immunszekciójáról - amelyről a Neuroscience News számolt be. A Kiavash Movahedi professzor által vezetett csapat a VIB Élettudományi Kutatóközpontban nemcsak az agyi makrofágok feltűnő sokféleségét tárta fel, hanem ott is talált az agy kertészeként, vagy kitakarítójaként számontartott mikroglia sejteket, ahol nem várták. Figyelemre méltó, hogy ezek a "rejtett" mikrogliumok egyértelműen hasonlítanak arra a mikrogliára, amely általában neurodegeneratív rendellenességekhez, például az Alzheimer-kórhoz kapcsolódik. Az új ismeretek fontosak a makrofágok egészséges agyi fiziológiában betöltött szerepének jobb megértéséhez és a neurodegeneratív betegségek jövőbeli kezelésének fejlesztéséhez. 

Immunsejtek az agyban

A spanyol tudós, Pío del Río-Hortega, a makrofágokat - az immunsejteknek azt a típusát, amely a nemkívánatos fehérjéket, sejteket és sejtmaradványokat emészti el - 100 évvel ezelőtt fedezte fel az agyban. A legtöbb agyi makrofágot mikroglia néven ismerik - ezek a sejtek szorosan érintkeznek a neuronokkal, és alapvetően fontosak az agy megfelelő fejlődéséhez és működéséhez. De a mikroglián kívül agyunk több más típusú makrofágot is tartalmaz, amelyek közül sok viszonylag ismeretlen.


Movahedi professzor szerint míg a mikroglia eléggé jól tanulmányozott, más agyi makrofágok meglehetősen rejtélyesek. Pedig ezek a sejtek kritikusak lehetnek az agygyulladás és az immunitás szabályozásában, így jobban meg kell ismerni őket. A makrofágok különböző agyterületeken való heterogenitásának feltárására a kutatók olyan módszerre támaszkodtak, amely az egyes sejtek több ezer gén expresszióját elemzi. Összességében a kutatók több, mint 60 ezer egyedi sejtet elemeztek, amelyek egészséges egér agyból, Alzheimer-kóros egerekből és olyanokból származtak, amelyek immunrendszerét genetikai mutációval befolyásolták.

Agysejtek szabályozásával az Alzheimer-kór ellen

"Eredményeink azt mutatják, hogy az agyi makrofágok megjelenése nagymértékben változhat az anatómiai tulajdonságaik függvényében, ami arra utal, hogy széles körű funkciókat teljesítenek" - mondja Hannah Van Hove, a tanulmány vezető szerzője. A váratlan eredmény a mikroglia jelenléte volt, amely a koroid plexus határaihoz, a cerebrospinális folyadékkal közvetlen érintkezésbe kerülő sejtek hálózatához ragadt. Ez azért fontos, mert ez a mikroglia hasonló viselkedést mutatott, mint az, amely érintkezik azAlzheimer-kórtipikus jellemzőjeként ismert toxikus amiloid lerakódásokkal.

A demencia, avagy az időskori elbutulás egy tünetegyüttes, amely egyaránt kihat a kommunikációs és szociális készségekre, illetve a memóriára. A betegek egyre gyakrabban felejtenek el dolgokat: találkozókat, napirendet vagy éppen azt, hogy mit hová tettek néhány perccel azelőtt. Egy idő után már a korábban hétköznapinak számító tevékenységek elvégzése is problémát okozhat nekik. A betegség korai felismerésével jelentősen lelassítható az állapotromlás. Részletek!

"A kihívás most az, hogy megmagyarázzuk a mikroglia új osztályának funkcióit, és megértsük, hogy ez hogyan kapcsolódik a neurodegeneráció során megfigyelt mikrogliális válaszokhoz" - magyarázta Jo Van Ginderachter professzor a kutatóközpont makrofágszakértője. A kutatók szeretnék feltárni azokat a jeleket és környezeti tényezőket, amelyek az agyi makrofágok különböző formáinak előfordulását elősegítik. Movahedi elmondta, egyre világosabb, hogy a gyulladás központi szerepet játszik számos neurológiai rendellenességben, különösen az Alzheimer-kórban, s úgy gondolják, az agy makrofágjainak megismerése kulcsfontosságú lehet ezeknek a betegségeknek a kezelésére.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +28 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban kedden délelőtt az ország nagy részén napos, gyengén felhős lesz az ég, a Dunántúlon növekedhet meg erősebben a felhőzet, ezeken a tájakon elvétve alakulhat ki futó zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag