Mit isznak a szúnyogok, ha szomjasak?

A szúnyogokra csak úgy gondolunk, mint kellemetlen és igen veszélyes vérszívókra. Ha a szükségletek oldaláról nézzük, közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogy mikor csípnek.

A szúnyogok élőlények, azaz van egy alapprogramjuk, amely a fajuk fennmaradásának érdekében dolgozik. Szaporodniuk kell, ez pedig bármely fajt nézzük is, igen energiaigényes folyamat. Következésképpen táplálkozásra is szükségük van. De nemcsak energiaforrást kell találniuk, hanem vizet is, mert megfelelő hidratáltság nélkül az élő szervezetek képtelenek a működésre. Egyszóval, éhesek lesznek és szomjasak. De van-e köze ennek ahhoz, hogy mikor csípik meg az embereket?

szúnyog
A dehidratált szúnyogok sokkal agresszívabbak

De még mennyire! Egy új tanulmány megállapította, hogy a nőivarú szúnyogoknak szükségük van a peterakáshoz a vérből beszerzett fehérjére, de a kiszívott vér azért is fontos a számukra, mert lehetővé teszi, hogy hidratáltak maradjanak.

Ha szárazság van, a szúnyogok is szomjaznak

A Cincinnati Egyetem kutatócsapata azt tanulmányozta, hogy milyen gyakran kell ezeknek a rovaroknak vért inniuk száraz körülmények között. Azt remélik az így megszerzett ismeretektől, hogy közelebb visznek a szúnyogok által okozott betegségek hatékony visszaszorításához. Márpedig súlyos betegségekről van szó, amelyek miatt a terjedésükhöz nélkülözhetetlen szúnyogok az emberekre nézve a legveszélyesebb állatnak számítanak mind közül. A malária , a nyugati-nílusi-láz, a sárgaláz, a dengue-láz, a zikaláz és a keleti ló encephalitis külön-külön is igen veszélyes betegség, hát még együtt.

"A nyugat-nílusi vírus leggyorsabban aszályok idején terjed, mert a szúnyogok a vért használhatják az elveszített víz pótlására" - mondta Elise Didion , a tanulmány társszerzője az egyetem sajtóközleményben. Joshua Benoit biológia professzor hozzátette, hogy megállapításaik "jobb modellezést tesznek lehetővé a betegségek kitörésekor. Ha ugyanis szárazság van, akkor a szúnyogok számára könnyebb egy gazdaállat - adott esetben egy ember - megtalálása, mint a korlátozott mennyiségű víz vagy nektár fellelése."

A kiszáradás minden harmadikat megvadította

Benoit szerint a szúnyogok gyakran nem is keresnek véres lakomát, ha bőségesen el tudják magukat látni vízzel. A dehidtratáció jelentősen befolyásolja, hogy normálisan táplálkoznak-e vagy sem. Laboratóriumban úgy találták a kutatók, hogy a kiszáradás a nőivarú szúnyogok 30 százalékánál eredményezte, hogy kiszívható vért kezdett keresni. E dehidratált állapot eléréséhez csak néhány órára van szükség - jegyezte meg a professzor.

Sokan tisztában vannak azzal, hogy a szúnyogok a széndioxid-kibocsátás és a szag alapján találják meg az embereket. Egy ember testének sajátságos szagát pedig számos faktor befolyásolja. Például az elfogyasztott ételek is. A szúnyogok szaglótávolsága akár 50 méter is lehet: nagyon érzékenyek a test kipárolgásaira, tehát érzik, hogy mit ettünk. Éppen ezért bizonyos ételek fogyasztásával esélyt kapunk rá, hogy elriaszthassuk a moszkitókat. Részletek!

Christopher Holmes, a tanulmány társszerzője hozzátette, ha a tudósok tudják, hogy a szúnyogok hogyan reagálnak az aszályra, jobban megjósolhatják majd a betegségek megjelenését . "Ez egy lépés a helyes irányba ahhoz, hogy megértsük, hogyan befolyásolja a környezet a szúnyogokat, amiről jelenleg valójában nem tudunk sokat mondani. Márpedig az éghajlatváltozás miatt növekvő hőmérséklet gyakoribb és hosszabb szárazságokat okozhat olyan területeken, ahol a szúnyogok veszélyeztetik az emberi egészséget" - mondta a kutató.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra