Milyenek lehetnek az új magyar kórházak?

A kórházról a legtöbb emberben az az elképzelés él, hogy egy olyan hely, ahol a betegek nem túl kényelmes és nem túl esztétikus, kevés privát teret nyújtó, de a sterilitás igényét sugárzó környezetben várják a kezelésüket, gyógyulásukat. Ám ez a kép hamarosan eltűnhet, megváltozhat.

A gyógyítást a centrumba állító szemlélet helyét mindinkább elfoglalja a betegközpontú kórháztervezés, amely a környezet kényelmesebbé és kevésbé ijesztővé tételére összpontosít. Ez a trend nem a semmiből jött, hanem a gyógyítás fejlődése hozta magával. Az orvosi technológiák és az építési előírások fejlődésével, az igények változásával a kórháztervezés is egyre bonyolultabb feladattá vált. "A sok apró konfliktus miatt rendszerszinten rendkívül bonyolult az egész folyamat" - állapította meg Pólya Endre, a Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi-műszaki Tagozatának elnöke a testület blogján.

Dél-Budai Centrumkórház
A Dél-Budai Centrumkórház látványterve. Egészségplázák épülnek otthonos terekkel. Fotó: TEAMPANNON

Kórházat mindig a betegek egészségének helyreállítása érdekében építettek, de az idők során rengeteget változott a felfogás arról, hogy mi segíti elő a betegek gyógyulását. Ma az építészek és belsőépítészek arra törekszenek, hogy a kórházakat kényelmesebbé tegyék, mert a pihentető terek jobb gyógyulást eredményezhetnek. "A jó ellátás része lehet, hogy az embereknek teret adunk, hogy egyedül lehessenek. Ez olyan dolog, ami komolytalannak tűnhet, de nagyon fontos" - mondta Annmarie Adams, a McGill Egyetem professzora, a kórházi építészet történetének szakértője a Wired magazinnak. A kórházak kialakítása azonban egészen máshogy indult.

A modern kórházak építése a pavilonoknál kezdődött

Florence Nightingale, a modern nővérképzés és betegellátás reformjának elindítója a 19. században a pavilonokból álló kórházakat tartotta jó megoldásnak. A pavilonokban - amelyek idővel a különböző orvosi szakágakat is reprezentálták - nagy kórtermek voltak hosszú ágysorokkal, nagy ablakokkal, a sok természetes fény és keresztirányú szellőzés érdekében. Akkoriban ugyanis azt gondolták, hogy a nyirkos belső terek jelentik a betegségek melegágyát. A kórtermek azonban szinte semmilyen privát teret nem nyújtottak a betegek számára, akiket legfeljebb függönyök választottak el egymástól. A nővéreknek rengeteget kellett gyalogolniuk, hogy minden beteget elláthassanak, illetve ez az elrendezés óriási telekméreteket kívánt meg, ezért az egyre zsúfoltabb nagyvárosokban egy ilyen struktúrájú kórháznak nehéz volt helyet találni.

A huszadik században aztán a természetes fény szerepe elhalványult a steril terek térhódításával, amelyek amellett, hogy kisebb esélyt adnak a kórokozók terjedésének, képesek voltak befogadni az egyre bővülő orvosi felszerelést. Az első világháború után fontos lett a hatékonyság is, ezért a kórtermeket (sőt csökkenő méretük miatt inkább már betegszobákat) a nővérállomások köré csoportosították. Így az ápolóknak már nem kellett állandóan gyalogolniuk, de olcsóbbá vált az építés és az épületek fenntartása, például fűtése is. Ebben az időben jelentek meg a hosszasabb lábadozást lehetővé tévő hagyományos stílusú, sok szállodafunkciót is kínáló kezelőintézetek, például a szanatóriumok, amelyek megszabadították a középosztály tagjait az otthonápolás nehézségeitől.

kórterem
Ilyen lesz egy kórterem a Dél-Pesti Centrumkórházban. Fotó: ZDA-Zoboki Építésziroda

A második világháború után újabb fordulat következett be, amikor a szervezéstudomány már az egészségügy területén is éreztette hatását. A kórházak ennek megfelelően elkezdtek irodaépületekre hasonlítani, amelyekben az ottlét élményére már kevesebbet adtak, hiszen minden annak a célnak alárendelve működött, hogy a gyógyítás folyamata hatékony legyen, vagy ha úgy tetszik, a betegeket minél előbb hazabocsáthassák. "Akkoriban sok szobának egyáltalán nem volt ablaka" - említette meg a már idézett Wired cikkben Jessie Reich, a Pennsylvaniai Egyetem Kórházának betegélményért és vonzó programokért felelős igazgatója.

"A tipikus kórházat úgy tervezték meg, mint egy ellátó gépezetet, de nem úgy, mint a gyógyítás helyét" - mondta Sean Scensor kórháztervező, a Safdie Architects egyik vezetője. Azaz a 20-ik század közepére a kórházak a Florence Nightingale által elképzelteknek az ellenkezőjévé váltak, és sok ilyen szemlélettel emelt kórházépület még ma is használatban van. (Jegyezzük meg, hogy Magyarországon még pavilonrendszerben épült kórházat is nem egyet találunk.)

A fény gyógyító elem

Nightingale elképzelése a fény és a szellőzés fontosságáról tapasztalati és anekdotikus bizonyítékokon nyugodott, de idővel a tudomány is elismerte, hogy igaza volt. Azóta számos tanulmány bizonyította, hogy a természetes környezet és a természetes fény csökkentheti a fájdalmat, illetve a szabad természetben töltött rövid idő is mérsékli a stresszt. A Frontiers in Psychology című szaklapban 2019-ben megjelent egyik tanulmány 36 városlakó életét követte nyolc héten keresztül, és a nyálukban megtalálható biomarkereket, köztük a kortizol stresszhormont vizsgálták. Kiderült, hogy mindössze 20 perc szabadban töltött idő több mint 20 százalékkal csökkentette az emberek kortizolszintjét.

"A környezet befolyásolja az érzékeinket. A térbeli környezet hatással van a keringésünkre, és arra is, ahogyan mozogni tudunk. Ezek fontos tényezők az egészségügyi környezetben" - mondta Rana Zadeh, a Cornell Egyetem egészségügyi innovációs tervezési laboratóriumának társigazgatója a Wirednek. Ugyanez igaz a pszichiátriai létesítményekre is, ahol a tervezés segíthet a stressz csökkentésében a zsúfoltság és a zaj csökkentése, valamint a kertek és a természetes fény nagyobb mértékű beengedése révén.

A következő fordulat az 1980-as években kezdődött, amikor az építészet a nyitott terek és a több fény felé fordult. Ez a trend megjelent a családi házak tervezésében éppen úgy, mint a középületeknél, az ipari és kereskedelmi épületeknél és persze a kórházaknál is. Ez azt az élményt nyújtotta a kórházba érkező betegnek, hogy nem valamilyen különleges, esetleg nyomasztó helyen van, hanem éppen olyan körülmények között, ahol egyébként is rendszeresen megfordul. Adams szerint a kórház olyan lett, mint egy bevásárlóközpont vagy egy gyógyfürdő, ami azt hivatott sugározni, hogy törődnek a betegekkel és a gyógyulásukkal.

gyerekkórház
A torontói gyermekkórház átriuma. Van aki imádja, és van akit megrémiszt a közös tér. Fotó: SickKids.ca

Persze nincsenek tökéletes megoldások, mert az emberek nem egyformán reagálnak a nyílt vagy a zöld terekre, és ezek egyébként sem jelentenek mindenre megoldást. Jól mutatja ezt az a vizsgálat, amelyet a Social Science and Medicine című szaklapban ismertettek. A kutatók azt vizsgálták, hogy a torontói gyermekkórház átriumára hogyan reagáltak a gyerekek és a szülők. Néhány család imádta a nagy teret. Úgy érezték, mintha nem is egy klinikán lennének. A gyerekek egy része azonban megrémült. Más beteg gyerekekkel való találkozás megdöbbentette őket, látva például a műtéti hegeket, az ijesztő égési sérüléseket, vagy a kemoterápia hatásait. Azaz a tervezésnél nem csak a közösséghez tartozás élményét, hanem az elkülönülés lehetőségét is meg kell teremteni. A legjobb kórházi épületek talán éppen azok, amely a sokszínű igényeknek képes megfelelni, sőt a társadalom és az orvoslás gyors változásait is képesek követni.

Magyarország csak most csatlakozhat az új trendekhez

Magyarországon nehéz lenne e folyamat gyakorlati bemutatása, mert a kórházépítés evolúciója megragadt a tömbkórházak szintjén. Az egészségügyi beruházások eddig főleg ezek felújítását, korszerűsítését, néha bővítését jelentették. Tegyünk egy összehasonlítást, hogy elhelyezhessük az egészségügyi beruházások forrásigényét. Egy mém az elmaradt kórházépítéseket a stadionépítésekkel helyezi párhuzamba. Eszerint több mint 334 milliárd forintért 18 kisebb-nagyobb stadion épült fel 2014 óta, és ebben még nincs is benne az új budapesti, szegedi és tatabányai sportcsarnok, jó pár uszoda, meg az épülő nagy atlétikai stadion költsége. Azaz az élsportot szolgáló beruházások forrásai vastagon fedezték volna az egészségügyi beruházásokat is. Például a folyamatosan halogatott, és 1,2 millió ember kiszolgálására tervezett dél-budai (korábban 190 milliárdra majd 300 milliárdra taksált költségű) centrumkórház felépítése a sportköltésbe tízszer belefért volna.

Dél-Pesti Centrumkórház
A külső és belső közösségi terek egy modern kórház fontos részei. Fotó: ZDA-Zobiki Építésziroda

Az Octogon építészeti és design portál azt írja, hogy Európában (azaz nem csak Magyarországon) a jelenleg működő kórházi infrastruktúra nagy része a 1960-1970-es években épült ki. A kortárs felhasználói igényeknek (akár a betegeket, akár az orvosokat nézzük) ezek már nem felelnek meg. Nem csoda, hogy az egészségügyi beruházások száma emelkedik, hiszen olyan új épületekre van szükség, amelyek hatékonyabbak és rugalmasabban alakíthatóak, mint a korábbiak. A meglévő épületek zöme bizonyosan a helyén marad, ezért létfontosságú ezek komplex fejlesztése is.

A tervezők arra keresik a válaszokat, hogyan lehet egyszerre költséghatékony és jövőtudatos intézményeket tervezni. Erre a szuperkórházak adhatnak feleletet, amelyek komplex épületükkel akár több egészségügyi intézményt is képesek kiváltani. Emellett egyre inkább előtérbe kerül az egynapos ellátás, mely nagyban képes tehermentesíteni a kórház egyes osztályait. A három nagy budapesti centrumkórház koncepciója és tervei is ebben a szellemben készültek el, és várnak kivitelezésre.

Látványtervek és filozófia

A látványtervekből és projektek ismertetéséből kitűnik, hogy a kórházba betérők egy nagy fogadócsarnokba érkeznek, ami a betegirányítás központja. A dél-budai intézményt tervező Teampannon építésziroda szerint ebben az esetben a térszervezés az áramlásokat követi, az egyes terek méretét az áramlások intenzitása alapján méretezték, a nagyléptékű előcsarnokból indulva a széles főközlekedési téren keresztül az egyes egységek beléptetési pontjáig, majd elvékonyodva a belső terekig.

A fény szerepét is hangsúlyozzák. A kialakított térstruktúra fontos elemei a belső télikertek, és a klímaudvarok sorozata. Ezek az udvarok szintben és mélységben váltakoznak, rugalmasan követik a funkcionális igényeket, lehetőség szerint mindenhol megteremtik a fény bejutását a belső terekbe.

A Dél-pesti Centrumkórház tervezője, a ZDA-Zoboki Építésziroda a Szent István Kórház helyén létesítendő komplexum legfontosabb tervezési megfontolásai között említi, hogy az épületegyüttes támogassa a korszerű orvostechnológiai és beteglogisztikai szempontokat. Azaz a kórházba érkező bármely betegnek a lehető legrövidebb idő alatt meg kell kapnia a legmagasabb szintű ellátást. Emellett gondoltak az épület jövőállóságára és rugalmas alakíthatóságára is, hogy az ki tudja szolgálni az orvostudomány gyorsan változó technológiai igényeit, de szem előtt tartották az emberi léptéket, az áttekinthetőséget és az építészeti értékeket is.

kórház külső kapcsolat
A kórházak környezete lényeges szempont mind a betegek, mind az ott dolgozók számára. Fotó: TEAMPANNON

"Az építészeti alkotótevékenység alanya a beteg, az ő szemén keresztül kell látni a kórházi környezetet. A jól megtervezett kórházi környezet konkrétan mérhető a gyógyulási rátában, a betegbiztonságban és -elégedettségben, valamint a gyógyító-ápoló tevékenység hatékonyságában" - mondta Burián Gergő, a Paulinyi & Partners építészeti cégcsoport (az Észak-pesti Centrumkórház tervpályázatának győztese) projektigazgatója az Octogonnak.

A kórház épülete végső soron egyfajta egészségpláza, olyan szolgáltató központ, ahol a hatékony gyógyulásé a főszerep, de van gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz bolt vagy egyéb kereskedelmi egység is. Ideális esetben lehet, ügyet intézni, postára, kávézóba vagy kápolnába menni, vagy a kertben pihenni. A közelben lakók számára találkozási ponttá válhat az épület és ehhez nem feltétlenül kell betegnek, orvosnak, ápolónak vagy hozzátartozónak lenni - fejtette ki Burján Gergő az Mfor.hu portálon.

Hiába volt nagyarányú béremelés, és a hálapénz üdvözlendő kivezetése, ha nincs az orvosi teljesítményeknek elvárt minimuma vagy hiányzik az ösztönzőrendszer, ami már az ellátást is veszélyezteti. A problémát az okozza, hogy ugyanaz a személyzet próbál mindenhol helytállni, ugyanis a kórházakban dolgozó orvosok látják el a feladatokat a magánegészségügyben is.

Figyelmeztetett, hogy az egészségügyi épületek tervezője tulajdonképpen egy nagy keretet alkot meg, amiben aztán az orvostechnológia és a gépészet is időként cserélhető, alkalmazkodva mindkettő hihetetlenül gyors fejlődéséhez.

A látványtervek alapján a jövő nagy magyar központi kórházai igyekeznek megfelelni e követelményeknek. Ha megvalósulnak, talán magukkal húzzák a többi kórházi beruházást is. Bár a jelenlegi gazdasági klímában és az egészségügy szorult helyzetében valószínűleg nem az új kórházak építése lesz, amivel az egészségügy rendbetételét megkezdik. Pedig szükségszerű lenne, mert a társadalom egészségi állapota, igénye, sőt a munkaerő reprodukciója is ezt követeli.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Nyugaton és északon lehet több a felhő, ott kis eséllyel zápor vagy zivatar is lehet, máshol viszont folytatódik a napos, száraz idő tikkasztó meleggel. Élénk délkeleti szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Kedden a hőség veszi igénybe a szervezetet. Az alvásproblémák mellett a fáradékonyság és a nyűgösség is nagyon gyakori. A szívbetegeket és az időseket különösen nagy terhelés éri, nekik mindenféle megerőltetés kerülendő! Sokan fejfájást is tapasztalhatnak. A déli órákban fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye, a tűző nap kerülendő! Fontos a rendszeres folyadékpótlás! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)