+7° - +23°
Kettős front

Miért menjünk el szavazni?

Közeleg az országgyűlési választások ideje, lassan döntenünk kell, hogy mit kezdünk a voksunkkal. Az első megválaszolandó kérdés, hogy elmegyünk-e szavazni, a második pedig, hogy melyik párt és jelölt neve mellé tesszük a keresztet. Adunk néhány fogódzót, amelyek segítenek dönteni és a kampány manipulatív hatását is korlátozhatják.

Az a kérdés, hogy "menjünk-e szavazni vagy ne menjünk", általában akkor merül fel, ha a választópolgár úgy érzi, a voksa nem fog változtatni az életén. Ezt úgy is lefordíthatjuk, hogy a politikai elit rosszul dolgozik, és a tevékenysége nem viszi közelebb a szavazót a céljai megvalósításához. A másik lehetséges ok, hogy a polgár eleve lefutottnak érzi a választást, és ezért nem érzi fontosnak a saját szavazatát, vagy nem akar asszisztálni egy formalitáshoz. Ám, ha jobban belegondolunk a hatalmi szféra - amely e negatív helyzetet létrehozta - éppen a szavazatok által kényszeríthető arra, hogy az állampolgárokat szolgálja, és ne azoknak kelljen a politikai döntéshozók kegyét keresni. Azaz a szavazópolgár szempontjából mindig az a racionális magatartás, ha elmegy és voksol. Az alacsony választói részvétel pedig többnyire megnöveli a hatalmi szféra lehetőségeit saját szempontjainak érvényesítésére.

Alkatilag alkalmatlanok a nők a politikára?

Sáfrány Réka genderszakértő, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa szerint a magyar nők kiszorulását a politikai életből egyáltalán nem a tudás vagy a rátermettség hiánya, hanem a nőkbe és férfiakba egyaránt belésulykolt sztereotípiák okozzák, amelyek a nőkkel szemben nemcsak extra elvárásokat, de korlátokat is állítanak. További részletekért kattintson!

Mi befolyásolja a választást?

Nem véletlen, hogy egy politikai választást megelőző kampány lehet pozitív és negatív is. A szavazatokra vadászó pártok és politikusok ugyanis azokra a tényezőkre igyekeznek hatni, amelyek alapján jó színben tűnnek fel, vagy előhívnak zsigeri félelmeket, amelyek az ellenfeleikhez kapcsolhatnak. A választót - miközben a saját céljait igyekszik elérhetőbbé tenni a voksával - megzavarhatják ezek a célzott, és a hatalom megszerzésére fókuszáló üzenetek. Hogyan lehet akkor józan döntést hozni? 

A legfontosabb jelszó a választópolgár számára ez: Légy hű önmagadhoz!

A szavazáskor ténylegesen tehetünk magunkért valamit, azaz érdemes leadni a voksot
A szavazáskor ténylegesen tehetünk magunkért valamit (Fotó: Kovács Tamás/MTI)

A választás ideológiai önkifejezésünk fontos eleme. Ráadásul a politikai ideológiánk szorosan kapcsolódik értékeinkhez, ezért a politikát az értékek másokkal való megosztásának eszközeként használjuk. Így mindannyian érezzük a társadalmi nyomás jelenségét, amikor a családunk, a barátaink, a kollégáink, a munkahelyi vezetőink, szomszédaink, sőt a lelki vezetőink is kifejeznek bizony elvárásokat, s mi meg akarunk felelni ezeknek a beilleszkedés, a velük való harmonikus kapcsolat miatt. Ez pedig befolyásolhatja a döntésünket. Persze magunknak is megvannak a preferenciáink, mi is kifejezzük véleményünket, s ezzel hozzájárulunk a társadalmi nyomáshoz, amely kiemeli azokat, akiket a legtöbben követnek. A felmérések azt mutatják, hogy azok az emberek, akiket hitelesnek és intelligensnek tartanak, nagyobb valószínűséggel befolyásolják döntéseinket.

De nem csak az emberek vannak ránk hatással, hanem a hírek is. A traumás események és a természeti katasztrófák képesek erős érzelmi reakciókat kiváltani. Az egyik legerősebb reakció a félelem. Az emberek hajlamosak arra a jelöltre szavazni, aki a legjobban megvédi az országot, az eszméit. E felsorolásba belevehetnénk a szabadságot is, de Magyarországon a tapasztalatok szerint sokan többre értékelik a rövidtávú biztonságot a hosszútávú szabadságnál. Ez arra utal, hogy nálunk az átlagosnál nagyobb a félelemre való fogékonyság. A szavazók félelmeinek felkorbácsolása egyébként a világon mindenütt hatásos módszer a szavazók véleményének formálására.

Szociálpszichológiai tényezők

Egy sor más szociálpszichológiai tényező is belejátszik, hogy mely politikusokat választják meg nagyobb valószínűséggel. Ezek közül a fizikai vonzerő komoly szerepet játszik a jelölt sikerében. Az emberek ugyanis gyakran feltételezik, hogy a jó megjelenésű és sármos embereknek más kívánatos jellemzői is vannak, például intelligensek és barátságosak. De olyanokra is szívesebben szavaznak, akik magabiztosak, szakértelmet mutatnak, emocionálisan erősek, megbízhatóak, optimisták és cselekvőképesek. Mivel azonban a polgárok különböznek abban, hogy melyik tényezőt tartják meghatározónak, a politikusoknak el kell dönteniük, hogy érzelmi vagy intellektuális hatást akarnak-e használni a szavazók meggyőzésére.


Ezzel eljutottunk az első lényeges ponthoz. Ha a politikusok a meggyőzés "perifériás" útját választják, akkor az érzelmekre apellálnak, és a személyes tulajdonságokra összpontosítanak. Ha a meggyőzés fókuszált útját választják, akkor erős érvekkel, tényekkel és logikával dolgoznak.

Az a választópolgár, akire a perifériás meggyőzés hat erősebben, nagyobb valószínűséggel szavaz olyan jelöltre, akiről úgy gondolja, hogy vonzó, szereti a családját, vagy akinek szereti hangja hangját. Ezen az úton a felszínes dolgokra támaszkodva születik a döntés. A populizmus is jelentős mértékben erre a választói attitűdre alapoz. Az a személy, pedig, aki a fókuszált meggyőzésre fogékonyabb, a kiadott üzenetek tartalmára és a jelölt álláspontjára összpontosít. A fókuszált út az ideális a politikai döntések meghozatala során, de az emberek gyakran nem teljesen értik a problémákat, nincs idejük megfontolni a döntésüket, és inkább a perifériás információkra támaszkodnak. Ezért az, aki érdemi döntést akar hozni a szavazatáról, kerülje el az érzelmi befolyásolással operáló üzenetek, és a tényekre, a jelöltek álláspontjára figyeljen. Ehhez ne a propagandát sugárzó csatornákat használja információforrásnak, hanem ha csak teheti tájékozódjon sokfelől.

További tényezők

A választóktól nem vérható el, hogy szakértői legyenek például a politológiának, a gazdaságnak vagy a szabadságjogoknak. De mindenki hallgathat a józan eszére. A Policy Solutions tanácsadó cég néhány hónapja felmérte, hogy milyen vágyakat dédelgetnek a magyarok. Többek között feltették az alábbi kérdést, amire a következő legfontosabb válaszok születtek:

Mitől lenne virágzó Magyarország?

  • magasabb fizetések és nyugdíjak
  • javuló egészségügyi rendszer
  • gazdaságilag erősebb, modernebb ország
  • jelentős mértékben csökkenő korrupció
  • kisebb vagyoni különbségek
  • béke és összetartás az országban.

A pártok választási ajánlataiban tehát a magyarok többségének valószínűleg olyan elemeket érdemes keresniük, amelyek megfelelnek a szerintük virágzó ország megszületéséhez szükséges fenti tényezőknek. Aki ezekkel egyetért, s ennek megfelelően szavaz, valószínűleg elégedett lesz azzal, ahogy leadta a voksát. Persze, ha valakinek más a fontos, más tényezőket keres, és ehhez megtalálja a megfelelő pártot és jelöltet, akkor érdemes arra szavaznia, hogy hű maradhasson önmagához. Az értékek szerinti szavazás segít abban is, hogy a polgárok értékítéletet mondhassanak az eddigi kormányon lévő erők teljesítményéről. Például arról, hogy mennyit tettek Magyarország felvirágoztatásáért, s várható-e tőlük többek között a fenti felsorolást is figyelembe véve, hogy ez hatalomban maradásuk esetén bekövetkezik-e. S ugyan ez igaz a többi jelöltre is. Képesek-e magasabbra emelni a fizetéseket, jobb egészségügyet teremteni vagy csökkenteni a korrupciót stb.

Az emberek választására olykor teljesen jelentéktelennek tűnő tényezők is jelentős befolyással lehetnek. Nézzünk ezek közül néhányat! Először is a szavazólapi sorrendet, és a választási paradoxont. Már a múlt század 40-es éveiben feltárták azt a jelenséget, hogy a választók a szavazólapok elején szereplő pártokat vagy jelölteket jobban képesek voltak azonosítani és megjegyezni, mint a szavazólap közepén vagy végén elhelyezkedőket. Ez pedig akár tíz százalékos előnyt is jelenthet. Kiderült azonban az is, hogy ez a hatás elsősorban akkor érvényesül, ha pártok nélküli helyi választásokat tartanak, mert olyankor többnyire ismeretlen személyek közül kell választani. A komoly kampánnyal kísért és bevezetett pártok részvételével rendezett választásokon ez a hatás kisebb.

A szabad választások nemcsak az ország politikai egészségét tartják karban, hanem a választópolgárok számára is egészségi előnyökkel járnak. Serdülők és fiatalok, akik civil önkéntesként dolgoztak, évekkel később is jobb egészségnek örvendenek. Részletek!

De ha ránézünk az idei szavazólapra, akkor látható, hogy túl nagy a választék, s a szavazófülkében töltött rövid idő alatt könnyű eltévedni rajta. Ez erősítheti a sorrend-hatást, de egy másikat is, amit választási paradoxonként ismerünk. Ennek az a lényege, hogy kevesebb elem közül könnyebben választunk, mint több közül. Így, ha túl sok a választási lehetőség, akkor inkább nem is választunk. Ha valaki ott áll a szavazófülkében, és megzavarja a túl sok párt, gondolja végig, hogy mely érték a legfontosabb számára, és az melyik párt és jelölt programjában a leghangsúlyosabb, és szavazzon arra. Ez segít kikerülni a választási paradoxon csapdáját. Persze a leghatékonyabb, ha már akkor tudjuk, hogy kire szavazunk, amikor kezünkbe kapjuk a szavazólapot, s így csak a megfelelő párt vagy jelölt melletti kört kell megkeresnünk, amibe az X-et tesszük.

Színtiszta manipuláció

Végül érdemes még pár pszichológiai tényezőt megemlíteni, amelyek hatással vannak a választók gondolkodására, és befolyásolhatják a döntésüket. Ezek a kampányokhoz kapcsolódó eszközök, amelyek az érzelmekre hatnak, s a félelmeket és a lelkesedést igyekeznek felkelteni. Az egyiknél az emberek természetes preferenciáit próbálják manipulálni azzal, hogy a fizikai létüket, a saját és családjuk biztonságát veszélyeztető eseményeket vetítenek előre. Például belengetik a zombi apokalipszist, s olyan hirdetéseket adnak fel, amelyben élőholtak ostromolnak otthonokat, vagy autókat borítanak fel, hogy kirángassák a benne lévő embereket. És persze felteszik a kérdést: "Ezt akarjátok?" Ugyan ki volna olyan bolond, hogy ilyet akarna?!" Hogy nem fenyeget zombitámadás? Az nem számít, afélelemmár megfogant. A zombik nyugodtan behelyettesíthetők migránsokra, hajléktalanokra, homoszexuálisokra vagy bármilyen más embercsoportra. A módszer ugyanis mindegyikkel működik.

A lelkesedést kihasználva is lehet manipulálni, hiszen sokaknak fontosak a haza, a nemzeti értékek, a szabadság vagy az összetartozás, s az ezekhez kapcsolódó pozitív értékek megélése. A választások idejére időzített tüntetések és másfajta demonstrációk javarészt ezen az alapon szerveződnek.

A félelmek, előítéletek zsarátnokát pedig fel lehet piszkálni más módszerekkel. Például közvélemény kutatásnak álcázott propagandával vagy soha meg nem történt események miatt összehívott sajtótájékoztatóval. Megkérdezik például a választók tömegét telefonon, hallotta-e, hogy az egyik esélyes jelölt az életformánkra veszélyes idegeneket fogadott be a házába? Hogy ez nem igaz, az nem számít, az agy egy rejtett zugába visszavonult félelmet ezzel már sikerült előhívni.

Egy másik esélyes jelölt esetében pedig az ellenlábasok összehívnak egy tájékoztatót, és erről a sajtó széles körét értesítik, sőt a közösségi médiát is teleszórják vele. A téma, hogy súlyos korrupció gyanúja merült fel a képviselőjelölt esetében. Ezt persze felkapja a sajtó jelentős része, és be is számol róla, azzal, hogy a részletekről később számolnak be. Majd lemondják a tájékoztatót, de az ellenszenvet már sikerült feléleszteni. S mivel a szavazók egy része perifériás úton dönt, ahogy erről korábban szó esett, e jogilag tiszta, de erkölcsileg erősen kérdéses manipuláció mégis betöltötte a szerepét.

Összefoglalás

Hogy mikor járunk el saját szempontunkból a leghasznosabban a választáskor? Ha elmegyünk szavazni. Ha nem jövünk zavarba a szavazólap miatt. Ha nem engedünk automatikusan a társadalmi nyomásnak. Ha nem érzelmek, hanem észérvek és programok alapján választunk, s arra a jelöltre, pártra szavazunk, amely leginkább megfelel a saját céljainknak (például jobb egészségügy vagy bármi más). Ha nem elégszünk meg egy politikus sármjával, szép szavaival, határozottságával, hanem tisztességet és szakértelmet is elvárunk. Ha nem dőlünk be a manpulációnak. De legfőbbképpen, ha hűek maradunk önmagunkhoz.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+15, +23 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén erősen felhős vagy borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag