Miért létszükséglet az alvás?

Mindenki számára nyilvánvaló, hogyha nem alszik eleget, akkor egyre fáradtabb lesz, romlik a szellemi és fizikai teljesítménye, a tartós alvásmegvonás pedig súlyos mentális zavarokhoz vezethet, sőt, extrém esetben halálossá is válhat. Muszáj tehát aludnunk, hogy fenntartsuk szervezetünk működését. De vajon mi ennek az oka?

Azalvásmechanizmusának egy új rendszerszemléletű megközelítését ismertette Shanaz Diessler és Maxime Jan, a Lausanne-i Egyetem és a SIB Svájci Bioinformatikai Intézet alváskutatói a PLOS Biology folyóiratban minap megjelent cikkükben. A rendszergenetikának nevezett módszer lényege, hogy a szervezet működésének különböző elemeit nem külön-külön vizsgálja, hanem a biológiai jelenségekre vonatkozó következtetéseket az elemekről szóló, belőlük származó információk összekapcsolásával vonja le. Például a DNS, a fenotípus, a génexpressziók, a fehérjék vagy a metabolizmus összefüggéseit figyelik meg a kutatók a vizsgált populáció szintjén. A rendszergenetika tehát a biológiai jelenségek teljes és egymással összefüggő nézeteit kínálja, ezért kritikusnak tekinthető az egyes betegségekre való hajlam előrejelzésében - olvasható a Phys.org tudományos portálon.

alvás
Az alvás nem kizárólag az idegrendszerből indulhat ki

A tanulmány során a kutatók egereken végeztek rendszergenetikai elemzést annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a molekuláris jelátviteli utakat, amelyek előrejelzik, hogy az egyed az alváshiányra rugalmasan vagy érzékenyen reagál-e. Hétéves munkájuk abban a nyílt hozzáférésű interaktív tudásbázisban összegződött, amely az alvásmegvonás hatásait számszerűsíti, s az agyi aktivitást és az alvás-ébrenléti viselkedést példátlan részletességgel tárja fel.

Ha nem alszunk jól, háborognak a molekulák

Már a kezdeti vizsgálatok is számos figyelemre méltó új meglátást eredményeztek. Az egereknél az alvást megelőző szokásos pihenő fázis első felében már rendszerszinten jelentős változásokat figyeltek meg, mert az agyban az összes érintett gén 78 százaléka megváltoztatta az expresszióját. A szerzők számos olyan genetikai változatot azonosítottak, amelyek csak az alváshiány bekövetkezése után fejtették ki hatásukat, és nem működtek, ha nem zavarta semmi a szervezetet. Ezenkívül ezek e változatok nemcsak az alváshiányra adott molekuláris vagy alvásválasz nagyságát határozták meg, hanem bizonyos esetekben a változás irányát is, ami megmagyarázza az erős egyéni eltéréseket az elégtelen alvás hatásainak leküzdésében.

Talán a legszembetűnőbb megfigyelés - amely ezekből az elemzésekből származik -, hogy a perifériás szövetben (a májban) működő molekulák és metabolikus útvonalak közvetlenül befolyásolják a szigorúan központinak tekintett fenotípusokat, például az ismert oszcillációk gyakoriságát, amelyek bizonyos agyterületekről, például a hippokampuszból származnak.

A zsírsavak vannak a központban

A szervezet mind a négy szintjén megtalálható bizonyítékok összevetése arra mutat, hogy a zsírsavanyagcseréje azalvászavaroknegatív következményeinek szubsztrátuma. Ezek a megállapítások nemcsak új terápiás stratégiák kidolgozásához vezethetnek, hanem kihívást jelentenek az alvást nagyrészt agyközpontú folyamatnak tekintő elképzelésekre.

Aludnia minden emberi szervezetnek kell. Az alvás fontos a testnek, az agynak, az immunrendszernek, a sejteknek, nem utolsó sorban pedig a léleknek. Álmodni is kell, feldolgozni az aznap hallottakat, és felkészülni a holnap kihívásaira. Lássuk hát, mi történik közben! Részletek!

Két kutatócsoport Paul Franken és Ioannis Xenarios vezetésével egy szabályozó molekuláris réteg hozzáadásával olyan bioinformatikai eszközök kifejlesztésébe kezdett, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatokban rejtve maradt számos interakciót és útvonalat feltárják. A svájci kutatók remélik, hogy ezzel a megközelítéssel végül meg fogjuk tudni, hogy miért kell a szervezetünknek az alvás.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Sok napsütés várható, a kevés gomolyfelhőből csapadék nem alakul ki. Már az éjszakák sem hoznak kellő felfrissülést, napközben pedig 35 fok körüli hőség várható, néhol 38 fok is lehet. Szerdán hőségre kell készülni, front nem érkezik. Egyre gyakoribbak az alvászavarok, napközben pedig sokan nyűgösek, idegesek a kialvatlanság miatt. Az időseket és a szívbetegeket nagy terhelés éri, de az egészséges szervezettel rendelkezők is nagy igénybevételre készüljenek. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, a déli órákban lehetőség szerint javasolt árnyékos, hűvös helyre húzódni! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)