Miben változik az életünk a COVID-19-járvány után?

A koronavírus egy darabig még biztosan velünk marad, ezért folyamatosan védekeznünk kell ellene, ami megakadályozza, hogy a járvány lecsengése után mindent a régi, megszokott módon folytassunk. Lássuk, mi változhat meg jövőbeli hétköznapjainkban!

Az új koronavírus a jóléti társadalmak egyik legfontosabb intézménye, az egészségügyi ellátás ellenállását kezdte ki. Felrémlett az emberekben, hogy esetleg nem lesz, aki meggyógyítsa őket, ha megbetegszenek. A tömeges aggodalomra adott politikai válasz a lezárás volt, ami néhány országban megállította ugyan a járvány terjedését, de ezzel együtt a gazdaságot is. És ez máris mindenkit belerángatott a "pandémiás üzemmódba", amelyből már nincs visszatérés a kiindulópontra. Soha nem kapjuk vissza a járvány előtti életünket teljes egészében, mert fontos dolgok változtak meg. 

maszk
Nem csak a maszkviselés maradhat itt a járvány után. Fotó: Getty Images

A lezárások hatását legjobban az energiaágazat mutatja meg. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a villamosenergia-kereslet akkorát zuhant, amire az 1929-33-as nagy gazdasági világválság óta nem volt példa. A felhasználás jellemzően minden egyhónapnyi zárás után akár 20 százalékkal is visszaeshetett, ami az IEA szerint olyan volt, mint egy "elhúzódó vasárnap". Bár az otthoni munka mintegy 40 százalékkal növelte a lakossági villamosenergia-felhasználást, de ez nem ellensúlyozta az irodák és gyárak bezárása miatt kieső villamosenergia-fogyasztást.

Az Applied Energy folyóiratban nemrégiben megjelent cikk azt írja, hogy a 2015 és 2019 közötti átlagértékhez képest 16 európai ország teljes átlagos villamosenergia-termelése 2020 áprilisában 9 százalékkal (25 GW) csökkent, miközben a fosszilis energiatermelés 28 százalékkal (24 GW), az atomenergiatermelés pedig 14 százalékkal csökkent (11 GW). A megújuló energiaforrások iránti kereslet viszont 15 százalékkal (15 GW) nőtt.

Ez azonban nem biztos, hogy trenddé válik, mert az 50 legnagyobb gazdaság tavaly bejelentett 12 billió dollár értékű gazdaságélénkítő csomagjainak mindössze 0,2 százaléka célozta meg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatokat. Ez a szakértők, például a brit Chatham House válságkezelő agytröszt szerint egy elszalasztott lehetőség, mert minden 1 millió dolláros kiadás 7,5 teljes munkaidős munkahelyet teremt a megújuló energiaforrások infrastruktúrájában, 7,7-et az energiahatékonyság területén, de csak 2,7-et a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozók körében.

Kevesebbet fogunk utazni és máshogyan

A lezárások csúcspontján akár 70 százalékkal is kisebb lehetett az utakon közlekedő járművek száma, a légi közlekedés pedig világszerte mintegy 80 százalékkal esett vissza. Ez Európát érintette a leginkább. Például a londoni Heathrow repülőtér 97 százalékos utasszámcsökkenést jelentett 2020 áprilisában 2019-hez képest. A budapesti Liszt Ferenc repülőtér pedig 90 százalékos forgalomvisszaesésről számolt be egy hónapon belül a tavaly szeptemberi lezárások miatt. A légiközlekedés - lévén, hogy a járvány tart - azóta sem tudta összeszedni magát.

A nyári vakációra utazók közül többen keresik a hazai desztinációkat, ami viszont áremelkedéshez vezethet. Ez fokozza a társadalmi különbségeket, mert a kevésbé tehetősebbek számára szűkülnek a pihenési lehetőségek.

Ugyanakkor sok nagyváros - például Budapest, Milánó, London és Róma - megragadták az alkalmat, hogy tovább bővítsék a gyalogos és kerékpáros zónákat, illetve lazítottak az e-robogókra vonatkozó szabályokon. Ideiglenes, dedikált közlekedési sávokat alakítottak ki az autóforgalom kárára, és így tartósan felléphetnek a légszennyezés, a zaj és a károsanyag-kibocsátás ellen, valamint a közösségi távolságtartás fenntartása érdekében. A tömegközlekedés biztonságossága miatti aggodalom azonban megnövelheti a személygépkocsik használat, akár a lezárás előtti szint fölé is, ami fokozottan ronthatja a levegő minőségét. Ezen az e-autózás egyelőre nem tud segíteni, különösen Magyarországon, ahol az emberek többsége használtautót vásárol anyagi lehetőségei miatt.

A munka sem marad a régi

Országonként eltérő mértékben, de a járvány miatt megnőtt a kulcsfontosságú munkavállalók és a nélkülözhetetlen első vonalbeli alkalmazottak elismerése az egészségügyi és ápolási dolgozóktól a tanárokig, a szupermarketekben dolgozókig és a kézbesítést végző sofőrökig.

A vírus azonban hatalmas társadalmi egyenlőtlenségeket is felszínre hozott: a pályakezdők a legveszélyeztetettebbek, ha a vállalatok leépítésekbe kezdenek, a gyárakban, raktárakban vagy a személyfuvarozásban dolgozók pedig kénytelenek együtt élni afertőzéskockázatával, ha meg akarják őrizni a munkájukat és jövedelmüket. Egyes ágazatokban, különösen a vendéglátásban, a közönség megjelenésétől függő kulturális- és sportszolgáltatóknál, az ügynöki tevékenységet végzők körében pedig rengeteg munkahely veszett el. Más ágazatokban, különösen a kisvállalkozásoknál visszavágták a fizetéseket. Kérdéses, hogy a járvány végén visszaállnak-e a korábbi fizetési szintek. Hogy az emiatt kialakuló feszültségek nyilvános bérharcba mehetnek-e át sztrájkokkal és tüntetésekkel. Ráadásul, ha tovább fokozódik a társadalom egészére ható stressz, azt az emberek egészsége fogja bánni.


Az otthonról történő munkavégzés a fehérgallérosok (vezetők, irodisták) tömegei számára vált megszokottá, hiszen a napi bejárást és értekezleteket rugalmas munkaidővel és virtuális konferenciahívásokkal helyettesítik. Egyes ágazatokban (például a pénzügyi és a technológiai szektorban), magasabb termelékenységről és boldogabb munkatársakról számoltak be, mert javult az alkalmazottaknál a munka-magánélet egyensúlya.

Néhány hónap elteltével viszont már sokan hangsúlyozták az iroda közösségi szerepét, és azt is, hogy alábecsülték a kollégákkal való kapcsolat mentális egészségre és a termelékenységre gyakorolt pozitív hatását. Ezért a jövőben nagyobb valószínűséggel alkalmaznak majd hibrid munkamodelleket, amelyekben az irodai csapatok és a távmunkások keverednek.

Kisvárosok fellendülése és mikromobilitás

Az épített környezetet is érintette a válság, ami a kisebb városok fellendüléséhez vezethet a hibrid munkavégzés miatt. Az emberek egyre inkább elkerülik a hosszú ingázást, és a lakóhelyükhöz kötöttebb mikromobilitást választják. A Londoni Design Biennale, a Chatham House, a The Charette és más városfejlesztők például felvázolták a "15 perces város" vízióját, ahol a munka, a termékek és a szolgáltatások radikálisan lokalizálódnak, és kerékpárral vagy gyalogosan minden elérhető negyedóra alatt. Ez a világ kevésbé lenne autóközpontú. Mások most úgy látják, hogy ezek az innovatív, zöldebb városi kezdeményezések jelentik az egyetlen valódi lehetőséget a környezet védelmére, ami pár évtizeden belül elérhető lehet a világ nagyvárosaiban. Ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy ez az átalakulás fokozza a társadalmi különbségeket, egyes nagyvárosi területek leromlását, elértéktelenedését.

A technológia győzelme nem egyértelmű

A távmunka platformok elterjedése mellett valószínűleg a robotok térnyerése is megállíthatatlan. A raktározásban, csomagolásban, takarításban, kórházak fertőtlenítésében, biztonsági feladatok ellátásában is alkalmaznak már robotokat.

Emellett a big data (a nagy strukturálatlan adathalmazok bevonása az értékteremtésbe), a mesterséges intelligencia és az olyan technológiák, mint az arcfelismerés, eddig is komoly szerepet játszottak a járványban. Úgy tűnik, hogy a technológiai alkalmazások a kontaktus kutatástól a megfelelőség ellenőrzéséig elég hatékonyak, de esetenként ellentmondásosak voltak. Utóbbira a legjobb példát a nyomkövető alkalmazások adják, amelyek súlyos aggályokat vetettek fel a magánélet védelmének erodálása miatt, a digitális "mentességi tanúsítványokat" (védettségi igazolvány) pedig a Privacy International "fenyegető katasztrófának" nevezte.

Az orvoslásban alkalmazott különféle technológiák, például a távkonzultációk viszont kevésbé problémásak. Az egészségügyi rendszerek bizonytalan helyzete miatt a következő időszakban mindenképpen a hétköznapi élet része marad a telemedicina. Azaz egy darabig még a körzeti orvossal is leginkább telefonon vagy digitális csatornákon lehet majd érintkezni, de ennél sokkal fejlettebb megoldások is léteznek. Ezért most az egész világon egy nagy lehetőségeket rejtő kísérlet folyik a telemedicina racionalizálására és javítására, valamint az egészségügyi ellátás zökkenőmentesebb működésének elősegítésére. Különösen azokban az országokban, ahol még mindig nincs általános egészségügyi lefedettség, ez egy jó kiindulópont lehet a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez.

Jót enni, nem sokat

Sokakat meglepett, hogy az élelmiszerellátás milyen gyorsan összeomlott a pandémia kezdetén. Jelentős részben persze azért, mert a hiányt valójában inkább a pánikszerű vásárlás miatti keresletnövekedés okozta, mintsem a kínálat csökkenése. A COVID-19 azonban megmutatta, hogy az emberek értékelik a helyi élelmiszerellátást. Kialakultak informális piacok és felbukkantak előrevivő, alkalmazkodóképes vállalkozások. Hogy ezek a kezdeményezések képesek lesznek-e hosszabb távon fennmaradni állami támogatások nélkül a globális recesszió idején, még kérdéses.

Az életkor és a krónikus betegségek mellett a testsúly is jelentősen befolyásolja a koronavírus-fertőzés lefolyásának súlyosságát, ezáltal pedig a túlélési esélyeinket is. A tavaszi karantén - a mozgásszegény életmód és az egészségtelen ételek bespájzolása miatt - sokaknál plusz kilókat eredményezhetett. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a védekezésben döntő jelentőségű a túlsúly leadása is, az elhízottak köréből ugyanis több súlyos állapotú beteg kerül ki, mint a normál testsúlyú személyek közül. Részletek!

A világjárvány jelentős hatással volt a hús- és tejiparra is. A kiskereskedelmi és vendéglátóhelyek bezárása volt a legnagyobb csapás a keresletre és az értékesítésre, de a húsfeldolgozó üzemek dolgozói körében gyorsan terjedő vírus - a sok megbetegedés -, esetenként a rossz higiénia és a kedvezőtlen munkakörülmények is hozzájárultak, hogy ezek az üzemek a fertőzés gócpontjaivá váltak.

Mindazonáltal a COVID-19 megalapozta, hogy az emberek komolyabban összekapcsolják az élelmiszerbiztonságot és a világjárvány kockázatát. A Kínában megkérdezettek mintegy 60 százaléka mondta, hogy most már sokkal kevésbé valószínű, hogy nyers húst fogyasztana.

Tim Bentont, a Leedsi Egyetem populációökológia professzorát meglepte, hogy az emberek milyen gyorsan "összerakják" a világjárványok és a biológiai sokféleség csökkenése, az élőhelyek pusztulása és a bolygó egészsége közötti összefüggéseket. "Meg kell kérdőjelezni azt a meggyőződést, hogy egyre több, és egyre olcsóbb élelmiszer előállítására kell törekednünk. Olyan rendszerre és gazdaságra kell átállnunk, amely a jóléten és a minőségen alapul, nem csak a mennyiségen - mondta. Félő azonban, hogy ez csak kívánság marad.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+23, +32 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Hazánkban hétfon délelőtt csökken a felhőzet, napos idő lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag