Megmérhetjük-e, hogy autisták vagyunk?

Az autizmusnak vannak enyhébb és súlyosabb formái. Sokan élnek olyanok, akik nem is tudják, hogy eltérnek az átlagosoktól. Vajon felmérhetjük-e, tesztelhetjük-e, hogy autisták vagyunk? És mit mondhatnak el az autisták az önértékelések által?

Egy 2014-es elemzés összehasonlította, hogy az autista és a nem autista fiatalok hogyan értékelik saját személyiségüket - írja az autizmussal foglalkozó spectrumnews.org . A kutatók 100 (50-50) önéletrajzot tekintettek át, továbbá a szülők is beszámoltak minden egyes gyermekről. A szülők és a gyerekek leírása nagyrészt jól illeszkedett egymáshoz, hasonló szintű öntudatosságot jelezve. De az autizmussal élő kamaszok valamivel nagyobb figyelmet szenteltek saját neuroticizmusuknak vagy érzelmeiknek, mint a tipikus gyerekek. És ritkábban egyezett a véleményük az "extraverziójuk" szüleik által jelzett szintjével, azaz egy olyan mércével, amely betekintést enged a társadalmi teljesítményre és arra is, hogy más emberek hogyan látják az egyént.

autizmus
Az autisták gondozásában az önértékelésnek egyre nagyobb a szerepe

Az autizmussal élő emberekből nem mindig hiányoznak az önismereti vagy a közösségi képességek. Egy tavalyi tanulmány kimutatta, hogy a tipikus emberekhez hasonlóan az autisták a kontextustól függően eltérő módon reflektálnak magukra. Például az autizmusnak több jellegzetességéről számoltak be, amikor a saját viselkedésükre gondoltak a tipikus egyénekkel vagy a kevésbé súlyos autistákkal való összehasonlításban. Az érzékenység a kutatók szerint önmagában is az erős öntudatosság jele.

Önismeret és mérés

A szakemberek ezért ma már úgy vélik, hogy az önismeret révén lehetőség van akár az autista jellegzetességek számszerűsítésére is. Például az Autism Spectrum Quotient (AQ) és a Ritvo Autism Asperger Diagnostic Scale-Revised felmérések célja pontosan ez. Persze, a gyakorlatban nem egyszerű egy számos szempontot vizsgáló kérdőívet autistákkal kitöltetni, illetve a kapott válaszokat értelmezni.

Az AQ 2001-ben debütált az első önértékelési eszközként az autista vonások felmérésére az átlagos intelligenciájú felnőttek körében. Az 50 kérdéses tesztet azonban nem diagnosztikai eszköznek fejlesztették. Ennek ellenére hamarosan sokan arra kezdték használni, hogy felmérjék magukat. A klinikusok is abban reménykedtek, hogy segíthet az autizmus gyorsabb diagnosztizálásában. Sok szakértő azonban nem tartotta helyénvalónak az alkalmazását.

Mindkét teszt elérhető online, így viszonylag egyszerű velük a játék. De tudni kell, hogy ezek az eszközök nem különösebben érzékenyek. Egy 2015-ös vizsgálat azt igyekezett kimutatni, hogy a tesztek mennyire alkalmasak rá, hogy egy tapasztalt orvos felállíthassa velük az autizmus diagnózisát . Az eredmény nem volt megnyugtató, hiszen számos embernél pozitív eredményt hozott, akinek valójában nem volt problémája, míg olyanok kimaradtak a szórásból, akiknél ki kellett volna mutatni az átlagostól való eltérést.

Egy évvel később egy brit tanulmány hasonló következtetésre jutott és egy új vonást is felfedett. Nemcsak sok autizmussal élő ember érte el az AQ-nál a határvonalat, de sokan olyanok is magas pontszámig jutottak, akik szorongással küzdöttek, függetlenül attól, hogy érintettek voltak-e az autizmusban vagy sem. Egy 2013-ban végzett másik elemzés szerint pedig a depresszió és a szorongás félrevezető módon növelheti a pontszámokat az AQ-ban és egy másik önértékelő eszközön, a társadalmi felelősségvállalási skálán is.

Felnőttek felmérése

Az Észak-Karolinai Egyetemen, ahol a pszichológusok rutinszerűen használják az önértékelési eszközöket az autista felnőttek körében, észrevettek egy problémát: a gondozók - beleértve a szülőket, testvéreket, közeli barátokat vagy házastársakat - az érintettek nehézségeit sokkal súlyosabbnak írják le, mint amennyire problémásnak tartják magukat az embereket. Nem sikerült tisztázniuk, hogy egyes beszámolók pontosabbak-e a másiknál. Úgy vélik, hogy míg az autisták elbagatellizálhatják vagy félreérthetik a nehézségeket, szeretteik ugyanúgy félreértelmezhetik a probléma nagyságát. Felméréseik szerint azonban az autista felnőttek és a gondozásukban résztvevők gyakran egyetértenek autista sajátosságaik (például az ismétlődő viselkedés) súlyosságával kapcsolatban.

Az autizmust legtöbben a szellemi visszamaradottsággal járó betegségek köré sorolják, azonban jóval összetettebb zavarról van szó. Az autista emberek intelligenciája nem sérült, sőt emlékezőképességük sok esetben átlagon felüli. Elsősorban a viselkedésben és a társas kapcsolatokban nyilvánul meg a zavar, az érintettek ugyanis nehezen találják meg a hangot kortársaikkal, nem tudnak azonosulni a társadalmilag elfogadott viselkedési formákkal, illetve nem képesek a másik ember fejével gondolkodni, hogy megértsék a helyzetét. Részletek!

A gondozók azonban nagyobb valószínűséggel vesznek észre olyan problémákat, amelyek az autisták mindennapi életével kapcsolatosak. Például az otthoni rend fenntartása vagy a pénzügyek kezelése előre jelezheti a sikeres foglalkoztatás esélyét és az életminőséget. Az önértékelések segíthetnek annak megértésében is, hogy az autisták miként tapasztalják meg - eltérően az átlagos emberektől - az olyan állapotokat, mint a szorongás vagy az alváshiány.

Az autisták esetében is akkor lehet a legjobb eredményre számtani, ha többféle önértékelést használnak. Sokat segíthetnek a vizuális mérések is - például a színkódolt skálák: olyasfélék, mint amelyeket a fájdalom felmérésére használtak -, leginkább azok tapasztalatainak megismerésében, akik szóban nem kommunikálnak. A kutatók ugyanis egyetértenek abban, hogy az autista emberek gyakran a legjobb értékelői saját tapasztalataiknak. Ezért ahhoz, hogy segíthessenek nekik, gondosan meg kell figyelniük nemcsak a viselkedésüket, hanem azt is, amit közölnek magukról és a problémáikról.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Napos, gomolyfelhős idő várható, de közben délnyugat felől egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet, estére már nagyrészt erősen felhős lesz az ég. Az Északi-középhegység térségében nem zárható ki délután zápor, esetleg zivatar, majd késő délutántól, estétől máshol is növekszik a csapadék esélye. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra