+16° - +31°
Nincs front

Meglepő dologról mesél egy korai sírgödör

A dél-libanoni Szidón városa közelében egy középkori sírgödörben talált csontvázak teljesen új megvilágításba helyezik a közel-keleti keresztes hadjáratok korszakát. Nem olyan egyértelmű, hogy kik voltak a keresztesek, mint azt korábban gondoltuk.

A keresztes háborúk fő célja a Szentföld visszaszerzése volt a muszlimoktól. A római katolikus egyház és a pápa által szentesített hadjáratok legintenzívebb időszaka a 11-13. század volt, amelynek emlékeivel a Közel-Keleten sokfelé találkozhatunk. Az általános elképzelés szerint a keresztesek seregeit a katolikus országokban verbuválták, és vezetőik, parancsnokaik az olyan harcos lovagrendek tagjaiból kerültek ki, mint a hírhedt templomosok. De ez a kép felettébb elnagyoltnak látszik a genetikai vizsgálatok fényében.

Szidón keresztesek
A keresztesek erődje Szidónban, amelytől nem messze a sírt megtalálták. Fotó: 123rf

A tudósok kilenc keresztes katona maradványait tárták fel egy 13. századi temetkezési gödörben, a ma is álló szidóni keresztes erődítmény közelében. Az American Journal of Human Genetics című folyóiratban közzétett tanulmányból kiderült, hogy a DNS-vizsgálatok szerint a keresztesek genetikailag igen sokszínűek voltak, és feltehetően a helyi lakosságból származtak. A keresztesek közül három volt európai, négy közel-keleti és kettőnek kevertek voltak a felmenői.

Kik voltak a hétköznapi katonák?

"Eredményeink példátlan képet adnak a keresztes hadseregben harcoló emberek őseiről, akik nem csak európaiak voltak. A középkorban rendkívüli volt a genetikai sokféleség a Közel-Keleten, európai és helyi népek gyermekei életek, harcoltak, haltak meg egymás mellett" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Marc Haber az amerikai Wellcome Sanger Intézet tudósa. Kollégája, Chris Tyler-Smith genetika kutató rámutatott, arról sokan hallottak, hogy Oroszlánszívű Richárd angol király a keresztes hadjáratokban küzdött, de a hétköznapi katonákról, akik ott éltek és haltak meg, igen keveset tudunk. A most felfedezett leletek megengedik, hogy rájuk pillantsunk.


A keresztesek DNS nyomai azonban jelentéktelenek a modern libanoni népességben. Ez azért érdekes a kutatók megjegyzése szerint, mert más tömeges migrációk, mint például a spanyol és a portugál dél-amerikai gyarmatosítás, befolyásolták azoknak a régióknak a genetikai összetételét. A gyenge genetikai nyom arra vezethető vissza, hogy csak viszonylag rövid időre tudták megvetni a lábukat a régióban, s nem történt meg a népesség mélyebb keveredése. A tudósok megállapították, hogy a modern libanoni nép DNS-ének több köze van ahhoz a populációhoz, amely 2000 ezelőtt élt az akkor a Római Birodalom fennhatósága alá tartozó területen.

keresztes sírgödör
Nyolcszáz év után tárták fel titkukat a keresztes katonák - Fotó:  Claude Doumet-Serhal via eurekalert.org

Spekulációk és tények

Az Aleteia katolikus magazin arról is beszámol, hogy a morfológiai jegyek és a csontvázakon talált sérülések alapján arra lehet következtetni, hogy a sírgödörben harcban elesett férfiak maradványait tárták fel. A lap beszámol arról is, hogy egy különálló, vegyes genetikájú koponyát is találtak, amiről a cikk szerzője úgy véli, hogy "bilogógiai fegyverként" használhatták. Azaz a betegséget terjesztő fejet bedobhatták a keresztesek közé. De ez valószínűleg csak puszta spekuláció, mert semmiféle bizonyíték nem került elő, amely ezt az elméletet igazolná. Az viszont biztos, hogy ilyenféle módszereket bevetettek egymás ellen a hadviselő felek, és nem csak a Szentföldön.

Három genetikuscsoport is új információkkal szolgál arról, hogyan hódította meg a világot Afrikából kiindulva a modern ember. A több mint 280 különböző populációból származó DNS vizsgálatával végzett részletes kutatások bepillantást engednek a Homo sapiens vándorútjaiba. Részletek!

Egy másik elképzelés szerint a vegyes genetikai képet az magyarázhatja, hogy az összecsapásban elesett katonákat mindkét oldalról ugyanabba a sírba temették. De a kutatók ebben nem hisznek. Ismereteik szerint ugyanis azok a muszlim hadseregek, amelyek a keresztesekkel harcoltak Szíriából, Törökországból, Irakból vagy Egyiptomból érkeztek, azaz azok az emberek genetikailag mások, mint a közel-keletiek, akiket ebben a sírban találtak. A The Guardianban nyilatkozó Jonathan Phillips, a University of London történész professzora, a korszak szakértője kifejtette, a leletek igazolják, hogy a keresztesek helyi keresztényeket vontak be a hadseregükbe. Az a régimódi elképzelés, hogy elkülönültek a helyiektől egyszer és mindenkorra megdőlt.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+25, +31 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban pénteken délelőtt változóan felhős lesz az ég, a Dunántúlon záporok, zivatarok kialakulása várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag