Az ekcémások bőrén a baktériumok és az allergének könnyebben áthatolhatnak, helyi gyulladást és krónikus fellángolást okozva. Súlyos esetben a vele járó viszketés szinte kibírhatatlan, s a vakarózás miatt a bőr felülfertőződhet. Különösen a betegségre genetikailag hajlamos gyerekek szenvednek soksszor ettől az állapottól. "Az atópiás ekcéma, vagy dermatitisz általában gyermekkorban alakul ki, de korábban úgy tudtuk, hogy felnőttkorra tünetmentessé válik. A legújabb adatok szerint viszont a betegek 20-25 százalékánál megmarad a betegség" - jelentette ki Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszékének vezetője egy tudományos tanácskozáson . Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyermekeknél a szükséges kezelés hiányában megnő az asztma és a szénanátha kialakulásának kockázata, s ez a három betegség a bőr gyulladása miatt társul.
A betegség gyakorisága ellenére azonban nincs megbízható ekcémavizsgálat. Az érintettek többnyire akkor veszik észre a rendellenességet, amikor már megjelennek az egyértelmű tünetek. Az ekcémával küzdő emberek bőre akkor sem funkcionál jól, ha éppen nem jelentkeznek látható kiütések. A hibás bőr megfelelő eszközzel azonosítható. Általában a bőrön keresztüli vízvesztést (angol rövidítéssel TEWL) mérik, de ez a módszer nem túl megbízható . A vízveszteség megakadályozása a bőr fontos funkciója, különben kiszárad, hámlani kezd, könnyen kórokozók támadásának célpontjává válhat. Ezért az egészséges bőr azonos körülmények között kevesebb vizet veszít, mint a diszfunkcionális. A vízveszteség mérését azonban befolyásolhatja az évszak, a páratartalom, a hőmérséklet és a bőr hidratációs szintje. Ezért jobb eszközre van szükség a bőrműködés teszteléséhez.
Kisebb ellenállás gyengébb bőrgátak
A Zürichi Egyetem allergia- és asztmakutató intézetének ( SIAF ) kutatói nemrégiben egy új módszert próbáltak ki, az Elektromos Impedancia Spektroszkópiát ( EIS ) vetették be annak érdekében, hogy ki tudják mutatni a rosszul működő bőrgátakat. Az EIS úgy működik, hogy ártalmatlan elektromos impulzusok áramlását méri a testszöveteken keresztül. A bőr sokféle típusú, alakú és méretű sejtből áll. Ennek megfelelően az elektromos impulzusok áramlását az emberi bőrszövet sajátos módon akadályozza.
A nagyobb ellenállás kölcsönviszonyban van az erősebb bőrgát funkcióval. Ez egy gyors és nem invazív eljárás, így az EIS jól használható a bőrfunkciók mérésére, különösen az érzékeny bőrűeknél - írja a Massive Science tudományos magazin. (Az EIS nem új technológia, és annak különböző formáit már használják más orvosi alkalmazásokhoz. Egy Nevisense nevű eszközt például a melanómakezelés hatékonyságának nyomon követésére és annak eldöntésére alkalmazzák, hogy a kérdéses külsejű bőrrészeket, például az anyajegyeket kivágják-e, vagy egyszerűen csak ellenőrizni kell őket.)
A kutatók megállapították, hogy az EIS olyan mérésekre is képes, amelyekre a bőrön keresztüli vízvesztés ellenőrzésével nem volt lehetőség. A bőr három rétegből áll. Legkívül van az epidermisz, amely maga is négy különböző funkciót ellátó rétegből áll. Ezeket a funkciókat különböző fehérjekészletek szabályozzák, ami arra is rávilágít, hogy a bőr működési zavara bármely rétegből származhat. A készülék ultraérzékeny elektródájának 225 apró érintkezője különböző hosszúságú, ami lehetővé teszi az elektromos áram átvezetését a szövet bármely mélységében, azaz mérhető az ellenállás minden rétegben. Így meghatározható, hogy a bőr sérült-e, illetve melyik rétegben van a sérülés. Ezzel az eljárással egy adott beteg bőrének működését is jobban megérthetik. Ha képesek azonosítani azt a réteget, amelyben a bőrgát hibája kialakult, akkor potenciálisan közelebb jutnak a hiba okának meghatározásához is, méghozzá nem csak az ekcéma, hanem más bőrproblémák esetében is, ami új utakat nyithat a bőrbetegségek kezeléséhez.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ami jó a szénanáthára, jó a bőrbetegségre is
Az atópiás ekcéma új terápiás lehetőségeit a Debreceni Egyetemen is keresik, s az derült ki az egyik kutatásból, hogy a szénanáthára kifejlesztett immunterápia a bőrbetegség kezelésében is hatásos lehet. Az atópiás dermatitisz, amelynek hátterében leggyakrabban allergiás eredetű gyulladás áll, hazánkban a 18 év alatti korosztály csaknem 20 százalékát érinti. A jellemzően gyermekkorban kezdődő krónikus betegség többnyire 20 éves korra elmúlik, de az esetek nem elhanyagolható részében élethosszig tartó kezelést és rendszeres kontrollt igényelhet. Ezért az olyan terápia kifejlesztése, amely nemcsak tüneti enyhülést, hanem teljes gyógyulást hozhat rendkívül fontos lenne.
"A legfőbb tünetek a hullámzó intenzitással jelentkező bőrszárazság és viszketés, amit a betegek a bőr vakarásával igyekeznek enyhíteni. Ezzel azonban roncsolhatják a bőr védelmi funkcióját, támadási lehetőséget adva az allergének, mikrobák számára. Az elvakart sebek felülfertőződhetnek, illetve további gyulladások alakulhatnak ki, immunreakciók indulhatnak el - mondta Gáspár Krisztián, az egyetem kutatója. A Szegedi Andreával közösen vezetett kutatásaik abból indulnak ki, hogy az atópiás dermatitiszben az asztmához hasonló folyamatok mehetnek végbe. Ezért a vizsgálataik olyan betegek részvételével zajlottak, akiknek a szénanáthájuk mellett atópiás bőrgyulladásuk is volt.
Arra voltak kíváncsiak, hogy szénanátha kezelésére alkalmas immunterápia, hogyan hat az ekcémára, milyen változásokat eredményezhet a bőr fizikai-kémiai védelmi funkciójában, illetve vizsgálták az immunulógiai hatások mechanizmusait is. A kezelések hatására a szénanáthás tünetek már fél év után javuló tendenciát mutattak, és szignifikáns változás történt a bőrben zajló allergiás folyamatokban is. Továbbá csökkent a bőrön keresztüli vízvesztés, ezáltal a szárazság és a gyulladás is. "Összességében olyan változások mentek végbe, amelyek az immunterápia jótékony hatását bizonyítják. Teoretikusan lehetőség van a teljes gyógyulásra is" - foglalta össze a vizsgálatok eredményét Gáspár Krisztián.
Az ekcéma fizikai, mentális és közösségi hatásairól már volt szó, de meg kell említeni az anyagiakat is. Az ekcéma és az allergia szoros kapcsolatban áll egymással. Így feltételezhető, hogy a bőrbetegség kezelése és az ellene való védekezés az allergiához hasonlóan igen jelentős anyagi terhet ró az érintettekre. Két évvel ezelőtti adatok szerint az allergiások közel 40 milliárd forintot költöttek a tüneteik enyhítésére, így valószínű, hogy összességében az ekcémások zsebéből is hatalmas összeget húz ki a betegségük.
Legjobban: