Koronavírus: számoljunk, mielőtt pánikolnánk

Lehet, hogy túl sok járványos katasztrófafilmet nézünk a tévében, és túlreagáljuk a koronavírus megjelenését? De akkor miért hoznak a hatóságok a COVID-19 ellen drákói intézkedéseket? Számoljunk egy kicsit, mielőtt a boltba rohannánk hónapokra elég száraztésztáért.

A járványok végigkísérték az emberiség történetét, és olykor valóban rettenetes pusztulás maradt a nyomukban. Tudjuk, hogy az 1918-as spanyolnátha járvány sokmillió ember életét követelte, és az újra és újra visszatérő pestis szinte kiirtotta fél Európát. Habár a spanyolnáthát egy H1N1 típusú vírus okozta, mégsem rettegünk különösebben az influenzától. Sőt a Yersinia pestis baktériumnak az a fajtája sem veszett ki a világból, amely a középkori járványokért volt felelős. Legutóbb egy 2017-es madagaszkári kitörésben bukkant fel, és ma is éppen olyan halálos, mint egykor volt. Egyes szakértők szerint a halálozási rátája, ha a középkori higiénia és orvostudomány állnak vele szemben, ugyanúgy 60 százalék körüli lenne, mint régen. És érdekes módon ettől sem félünk.

A magyarázat annyi, hogy már ismerjük ezeket a kórokozókat, tudjuk, hogy mire számíthatunk tőlük, és megvannak a védekezési módszereink, gyógyszereink ellenük. Az influenza esetében az oltások, a pestis esetében az antibiotikumok komoly védelmet jelentenek.

covid-19
Lehet, hogy a koronavírus is az életünk részévé válik, mint az influenza - Fotó: Getty Images

Természetesen a COVID-19 koronavírus sem ártatlan bárányka, hiszen eddig (2020. február 28-án) a WHO hivatalosan 50 országban 83 310 fertőzési esetet tart nyilván, aminek következtében 2858 ember veszítette életét. Mindeközben Magyarországon 2020. február 17-23. között az ÁNTSZ jelentése szerint 38 900 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, s 100 ezer lakos közül 398 fő kereste fel orvosát influenzás panaszok miatt. Az előző héten pedig 37 200-an mentek influenza miatt orvoshoz. Azaz nagyságrendileg két hét alatt annyian, ahány koronavírusos fertőzést a WHO nyilvántart.

Magyarországon az utolsó veszélyes influenzajárvány a 2016/17-es volt, amikor az összes halálozás száma havi 5200-zal ugrott meg, tehát nagyjából ennyi ember vesztette életét a légútifertőzéskövetkeztében. Ha szélesebbre nyitjuk a látószöget, kiderül, hogy ebben a szezonban csak az Egyesült Államokban 15 millió embert fertőzött meg az influenza, és 8200 életet követelt. A WHO adatai szerint ez a betegség évente 290- 650 ezer embert öl meg a világon, az adott évi járványtól függően, ami naponta 795-1781 halált jelent. Az elmúlt 24 órában például 566-an haltak meg.

Melyik a rosszabb?

Most, hogy a COVID-19 eddigi teljesítményéhez viszonyítási alapot adtunk, a számok részleteibe is érdemes bepillantanunk a Worldometers adatportál segítségével. Itt 83 389 esetet tartanak nyilván (az adatokat gyakrabban frissítik, mint a WHO-nál), a halottak száma 2859, de 36 632 gyógyulásról is beszámolnak. Ez azt jelenti, hogy a fertőzöttek 93 százaléka meggyógyul, és a 7 százaléka meghal. Ez egy nagyon magas arány, jóval több mint százszorosa az idei influenzáénak.

A jelenlegi 43 898 fertőzöttként nyilvántartott beteg 82 százalékánál enyhék a tünetek, 18 százaléknál viszont súlyosak vagy kritikusak. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a vírus a 80 év felettiekre a legveszélyesebb, mert ebben a korcsoportban 14,8 százalékos volt a halálozási ráta (a halálesetek aránya az összeshez képest). Ez a mutató 70 és 79 év között 8 százalék, 60 és 69 év között 3,6 százalék, 50 és 59 év között 1,3 százalék, a többiek esetében a fél százalékot sem közelíti meg, és a 9 év alatti gyerekek között nem volt egyetlen áldozat sem. A férfiak esetében 2,8 százalék, a nőknél 1,7 százalék a mortalitás aránya, azaz a nők ellenállóbak a vírussal szemben.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Végül, ha azt nézzük meg, hogy milyen egyéb egészségi problémák járulhattak hozzá a Covid-19-fertőzés halálos kimeneteléhez, akkor azt látjuk, hogy a kardiovaszkuláris betegséggel küzdőknél 10,5 százalék, a cukorbetegeknél 7,3 százalék, krónikus légzőszervi betegség esetén 6,3 százalék, magas vérnyomásnál 6,0 százalék, ráknál 5,6 százalék, egyéb súlyos betegségeknél összességében 0,9 százalék volt a halálozási ráta. Azaz, annak kell leginkább tartania a koronavírustól, aki idős és valamilyen krónikus betegsége van.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rémhírek és összeesküvés-elméletek elleni fellépés fontosságát. Egy tíz főből álló osztrák kutatócsoportot is felkértek arra, hogy 24 órán belül vizsgálja meg, elemezze és foglalja össze a koronavírussal kapcsolatos jelentéseket, ezáltal is segítve a tájékozódást a témában. A WHO emellett a napokban közzétett egy rövid összefoglalót a laikus közönség számára, amiben a leggyakrabban előforduló mítoszokat igyekszik ledönteni, különös tekintettel afertőzésmegelőzésére vonatkozó tanácsokra. Lássuk tehát, mennyire hihetünk a különböző fórumokon, oldalakon keringő módszereknek. Részletek!

Ezek alapján már megkísérelhetjük a választ az indításként feltett kérdésekre. Túlreagálják-e a hatóságok a helyzetet, és mi magunk a globális tömeghisztéria áldozatai vagyunk-e? Mivel a vírus meglehetősen veszélyes (lásd az influenzáéhoz mért igazán magas halálozási rátáját), keveset tudunk róla, és nincsenek bevált vagy célzott gyógyszereink (például oltásunk) ellene, a hatóságok és a járvány megfékezéséért felelős szervezetek érthetően óvatosságra intenek, mert a helyzet akár rosszabbodhat is.

A jelenlegi (most ismertetett) adatok alapján azonban a COVID-19 miatt egyelőre nincs ok félelemre, az influenza pillanatnyilag sokkal félelmetesebb. Ha valaki attól érzi magát biztonságban, hogy hónapokra bespájzol, és ha teheti, elkerüli az embereket, az is érthető, még ha nem is racionális, mert a (mindegy, hogy valós vagy képzelt okok miatti)félelemés a vele járó stressz szintén rombolja az egészséget. Így az a legjobb, ha mindenki megőrzi a nyugalmát, és gyakran kezet mos.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció