+8° - +19°
Kettős front

Koronavírus: segíthet-e a fekete himlő?

A feketehimlő szörnyű csapás volt az emberiségre, hiszen legalább százmillió embert ölt meg az évszázadok során. Már a 3000-4000 éves egyiptomi múmiákon is felfedezhetők a betegség nyomai, de az eredete továbbra is homályba vész. Kérdés, hogy a legrégebb óta ismert vírusfertőzés tanulmányozása segíthet-e legyőzni a COVID-19-et.

Sokan abban reménykedtek, hogy a korábbi járványok tapasztalatai segítenek megérteni az új koronavírust, és ezen ismeretek birtokában hatékony stratégiát alkothatunk a COVID-19 járvány megállítására. A fekete himlő (amelyet a Poxvirus variolae nevű vírus okoz) az emberiség egyik fő ellensége volt évszázadokon át, és legyőzése a vírusok elleni védekezés egyik legnagyobb diadala. De mit menthetünk át a SARS-CoV-2 elleni védekezésbe a fekete himlő (más néven variola) elleni harcból és a legyőzéséből?

fekete himlő vírus
Ez a szép színes "tojás" az emberiség egyik legnagyobb gyilkosa, a fekete himlő vírus - Fotó: Getty Images

A fekete himlő szívós betegség, amely a 18. században még az egész világon általánosan elterjedt volt. A magyar Himnusz költője, Kölcsey Ferenc is himlőfertőzésben veszítette el a fél szemét. Akkor kezdődött meg a kór visszaszorulása, amikor egy Edward Jenner nevű brit orvos 1796-ban felfedezte, hogy a tehénhimlő okozta enyhefertőzésvédettséget ad ellene. Ezután indult meg a széleskörű hatékony vakcinázás, amely a 19-ik században jelentős eredményeket ért el. Az oltótollal a felkarra beadott karcolásra (a ma már egyáltalán nem használatos skarifikációs oltásra) Magyarországon is sokan emlékezhetnek, és viselik heges nyomát. A himlők azonban még a nyugati világban is sokfelé fennmaradt a 20-ik században is. A fekete himlő elleni oltás jelentőségét jól mutatja, hogy a vakcina szót is neki köszönhetjük, hiszen a latin vacca, azaz tehén kifejezés áll mögötte.

A fekete himlő csak lassan változott

A fekete himlő bármilyen félelmetes is volt, a legyőzésére mégis megvolt a viszonylag egyszerű lehetőség néhány sajátos tulajdonsága miatt. Az egyik, hogy ez egy nagyon stabil, nagyon lassan változó vírus. A másik, hogy addig nem fertőz, amíg a betegség ki nem fejlődik. Ez egyrészt lehetővé tette a betegség és a kórokozó gondos tanulmányozását és igen hatékony oltóanyag előállítását, illetve olyan oltási stratégia kialakítását, amely teljesen eltörölhette a fekete himlőt Föld színéről. Egyrészt a fertőzött, de még nem fertőző betegeket el tudták különíteni, másrészt végrehajthatták az úgynevezett körvakcinázást. Azaz, ha egy közösségben az emberek legyőzték a betegséget, akkor minden kapcsolatukat megkeresték és beoltották, hogy megakadályozzák a betegség továbbterjedését. Az utolsó himlőkitörés 1977-ben volt Szomáliában, 1980 májusában pedig az Egészségügyi Világkongresszuson bejelentették, hogy a betegséget hivatalosan felszámolták.

A fekete himlő nagyon különbözik a SARS-CoV-2-től, amely a jelenlegi COVID-19 járványt okozza.  A vírusok másik osztályába tartoznak. A variola genom kettős szálú DNS-ből áll, amely stabilabb és pontosabban másolódik, amikor a vírus replikálódik, mint az egyszálú RNS genomok, amilyet például a SARS-CoV-2 használ. Emiatt a himlő genetikai változása, azaz a variola genom evolúciós sebessége legalább 15-szer lassúbb, mint a SARS-CoV-2-é.  De a variola kölcsönhatása az emberekkel évezredekre tekint vissza, így a vírus evolúciós történetének rekonstruálásával a tudósok infromációkat kaphatnak arról, hogy a kórokozók hogyan fejlődhetnek.


 A fennmaradt vírustörzsek DNS-szekvenciáinak segítségével a tudósok genetikai családfákat állíthatnak fel olyan kismértékű változások, mutációk elemzésével, amelyek a génekben felhalmozódtak, miközben a vírusok az emberi populációban keringtek. E tanulmányok azt mutatják, hogy a 20. századi variola törzsek, két csoportra oszthatók. Az egyik Nyugat-Afrikából és Dél-Amerikából gyűjtött mintákból áll - ez az összefüggés valószínűleg a 18. századi rabszolgakereskedelemnek köszönhető -, a másik pedig a világ többi részéről gyűjtött mintákból áll. A tudósok kimutatták, hogy a variola törzsek változásának üteme évente egy vagy két mutáció - írta a Coversation magazinban megjelent cikkében Patricia L. Foster, az Indiana Egyetem biológia professzora.

Kevés hasonlóság a himlő és a COVID-19 között

Az is nyilvánvaló, hogy a fekete himlő és a SARS-CoV-2 vírusok nem csak a felépítésükben különböznek jelentősen, de az általuk okozott betegségek is nagyon eltérnek egymástól, így a himlő felszámolására alkalmazott technikák nem igazán hasznosak a COVID-19 pandémiája ellen.

A variola rendkívül halálos. A fő formájával megfertőzött emberek 30 százaléka meghal, de a túlélők tartós immunitást szereznek. Ezzel szemben a legjobb becslések szerint a COVID-19 halálozási aránya 1 százalék körüli, és nincs rá bizonyíték, hogy a fertőzés tartós immunitást eredményez-e. A himlővel fertőzött emberek addig nem terjesztik a kórt, amíg a tünetek meg nem jelennek, amíg annyira betegek nem lesznek, hogy ágyba kerülnek. Ezzel szemben a COVID-19-et terjeszthetik olyan fertőzöttek, akiknek nincsenek tüneteik. Egy közösségen belül a COVID-19 tünetmentes terjedése az esetek több mint 40 százalékát teheti ki.

A permafroszt olvadásának következményeként a 18. és 19. század halálos fertőzései visszajöhetnek, különösen az olyan temetők közelében, ahol ezeknek a fertőzéseknek az áldozatait hantolták el." Például az 1890-es években nagy feketehimlő-járvány volt Szibériában. Volt olyan város, amelyik a népességének 40 százalékát vesztette el. A tetemeket a Kolima folyó partján, a permafrost felső rétege alatt temették el. De 120 évvel később a Kolima árvízei elkezdték erodálni a partokat, a fagyott talaj olvadása pedig felgyorsította ezt az eróziós folyamatot. Részletek!

A történeti adatok azt mutatják, hogy kevésbé virulens himlőtörzsek is megjelentek különböző időpontokban, amelyek közül néhány túlélte a 20. századot. Egy erősen virulens kórokozó idővel elveszítheti az életképességét, ha a gazdaszervezetet túl gyorsan elpusztítja, vagy azimmunrendszergyőz túl gyorsan, hiszen mindkettő korlátozza a terjedési sebességét. Mivel a COVID-19-et mind tünetmentes, mind tüneteket produkáló emberek terjesztik, kevés előnyt jelentene a SARS-CoV-2 számára a kevésbé virulens fejlődés. Emellett az esetek megfigyelése és elszigetelése, amely a himlőnél annyira sikeres volt, kevésbé valószínű, hogy a COVID-19-en is működni fog. Ezért a legjobb reményünk, hogy egy hatékony oltás megállítja a COVID-19 világjárványt, és e tekintetben végül ugyanúgy győzünk, ahogy a himlő ellen.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+12, +19 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt sok lesz felettünk a felhő, csak kevés helyen bukkanhat elő a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag