Aki már legyőzte a koronavírus-fertőzést, annak nem feltétlenül előnyös a védőoltás - erre a meglepő eredményre jutottak az ohiói Cleveland Clinic nonprofit tudományos orvosi központ kutatói új tanulmányukban. Ebből többek között az derül ki, hogy gyakorlatilag a nullához közelít a fertőzöttek száma azon egészségügyi dolgozók körében, akik korábban már átestek a COVID-19-en úgy, hogy nem voltak beoltva, vagy akik ugyan be voltak oltva, de elkapták a vírust, illetve akik eddig nem fertőződtek meg, de be voltak oltva - ismerteti a Healthline.
A vizsgálatba - ami a 2020 decembere és 2021 májusa közötti időszakra terjedt ki - több mint 52 ezer embert vontak be. Közülük 49659-en megúszták a koronavírus-fertőzést (22777-en be voltak oltva). A 2579 korábban megfertőződött résztvevő több mint fele oltatlan volt. Az eredményeket elemezve a kutatók arra jutottak, hogy a védőoltás jelentősen csökkenti a SARS-CoV-2 kockázatát azoknál, akik korábban még nem kapták el a koronavírust, azoknál viszont nem feltétlenül, akik már átestek a fertőzésen.
Természetes fertőzés vs. oltással megszerezhető védettség
Úgy tűnik, hogy utóbbiak számára a koronavírus-fertőzés a védőoltáshoz hasonló immunitást generált, ami korábbi adatok szerint hosszú ideig, akár nyolc hónapig is megmaradhat. Ahogy arra is találtak bizonyítékot, hogy a természetes immunitást megszerzők körében alacsony az újrafertőződést elszenvedők aránya.
Mindezeket figyelembe véve a Healthline által idézett tanulmány szerzői szerint a tömeges vakcináció során azokat kellene előnyben részesíteni, akik eddig semmiféle védettséget nem szerezhettek a vírussal szemben. Különösen, mivel számos országban akadozik a vakcinaellátás, lassan halad az oltási kampány, emiatt pedig rendkívül alacsony az átoltottság. Így vélekedik Monica Gandhi, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere is. "Megtartanám a vakcinákat azoknak, akik még nem estek át a fertőzésen. Utána vissza lehetne térni azokra, akik természetes védettséget szereztek, hogy kiderüljön, szükség van-e az immunizálásukra" - nyilatkozta a szakember a Healthline-nak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Kérdőjelek és feltételezések
Bonyolítja a helyzetet, hogy egyelőre nincsenek adatok arról, hogy a COVID-19 okozta megbetegedés után pontosan meddig tart a természetes védettség. Ahogy arról sem, hogy hány ember szervezete nem termel antitesteket a vírusfertőzést követően, merthogy ilyen is előfordul. Amíg ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, egyes fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek szerint az lehet a legjobb megoldás, ha a COVID-19-en átesettek egyetlen részoltást kapnak, ami ráerősíthet a korábban már kialakult immunitásra.
Ezt támaszthatja alá több korábbi tanulmány eredménye, miszerint azok szervezete, akik túl vannak a COVID-19-en és csak egy adag koronavírus elleni oltóanyagot kaptak, legalább olyan erős, vagy még erősebb antitestválaszt generál, mint azoké, akik a fertőzést elkerülve két részoltást kaptak.
Ez is érdekelheti
A kutatók még vizsgálják, hogy a természetes immunitás hogyan viszonyul az oltással megszerezhető védettséghez. Az adatszerzést nehezíti, hogy látatlanban problémás meghatározni, hogy valaki természetes immunitással rendelkezik-e, mivel az antitestszint idővel csökken, a T-sejtes immunitást pedig jelenleg elég bonyolult mérni. "A fertőzés ráadásul eltérő hatást gyakorol a nőkre, a gyermekekre és az idősekre. Az immunitás hosszát és erősségét is meg kell határoznunk a különböző csoportokban" - indokolta az újabb kutatások szükségességét Spencer Kroll, New Jersey-i belgyógyász szakorvos.
Legjobban: