Koronavírus: miért öl meg egyeseket, és kímél meg másokat?

Úgy tűnik, hogy túl vagyunk a koronavírus-járvány első hullámának legnehezebb szakaszán, és reménykedhetünk, ha lesz is második hullám, azt felkészültebben várjuk, és kevesebb lesz majd az áldozat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, miért halnak bele egyesek a COVID-19-be, míg mások enyhet tünetekkel vészelik át a fertőzést.

Kezdetben a megfigyelések alapján úgy gondolták az orvosok, hogy a legfontosabb kockázati tényező az életkor, hiszen a COVID-19 betegség legsúlyosabban az időseket érinti, míg a legjobb erőben lévő fiatalok gyakran észre sem veszik, hogy megtámadta szervezetüket a SARS-CoV-2 vírus. Az új kutatások azonban árnyalják az eredeti megállapításokat, hiszen számos olyan tényezőt tártak fel, amelyek befolyásolják a betegség súlyosságát - írja a Live Science tudományos portál.

COVID-19 intenzív ápolás
Az időseket veszélyezteti leginkább a COVID-19, de a súlyosságára sok tényező hat - Fotó: Getty Images

Ezek a hatások magyarázhatják, hogy vannak olyan, tökéletesen egészséges 20 éves fiatalok, akiket súlyosan érintett a kór, miközben egyes 70 éven túliak nem szorultak orvosi beavatkozásra. A legfontosabb kockázati tényező: az életkor , a cukorbetegség, a szívbetegség és a magas vérnyomás, a dohányzás, a vércsoport, az elhízottság és a genetikai adottságok.

Az életkor

Az életkorral a világon mindenhol növekedett a megbetegedés esélye, illetve a COVID-19 miatti halálozás valószínűsége is. Magyarországon a betegségben elhunytak átlagos életkora 77,7 év , a legutóbbi adatok szerint. A május 11-ig regisztrált 421 koronavírusos halálozás 79 százaléka a 70 év feletti korosztályra jutott. Ez a tendencia részben annak a következménye, hogy sok idős embernek súlyos krónikus betegsége van, például keringési betegségben vagy diabéteszben szenvednek, ami súlyosbíthatja a COVID-19 tüneteit. Ahogy erről már korábban beszámoltunk a szervezet védekezőképessége is csökken az életkorral. Azaz idős korban több olyan tényező is szerepet játszik, ami fokozza a súlyos vírusfertőzés esélyét.

A cukorbetegség

A tudósok 13 releváns tanulmány áttekintése alapján megállapították, hogy a cukorbetegségben szenvedő embereknek csaknem 3,7-szer nagyobb esélyük van, hogy a COVID-19 megbetegedésük kritikusra fordul vagy meghalnak benne, mint akiknek nincs alapvető egészségi problémájuk (ideértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szívbetegséget vagy légzőszervi megbetegedést) - jelentette a Journal of Infection orvosi folyóirat. Ennek ellenére nem világos, hogy a cukorbetegség közvetlenül növeli-e a COVID-19 súlyosságát, vagy a többi krónikus probléma - beleértve a szív- és érrendszeri valamint vesebetegségeket -, is közrejátszik.

Ez ugyanis megfelelne annak, amit a kutatók más fertőzések esetén tapasztaltak a cukorbetegek körében. Például az influenza és a tüdőgyulladás gyakoribb és súlyosabb az idősebb 2. típusú cukorbetegeknél - olvasható a Diabetes Research and Clinical Practice folyóirat cikkében . Az orvosok szerint a diabéteszeseknél előforduló krónikus gyulladás, fokozott véralvadási aktivitás, immunválasz-romlás és a hasnyálmirigy-károsodása, amit a SARS-CoV-2 okoz, mind szerepet játszik a súlyosabb lefolyású COVID-19 betegségben. Azt is megállapították, hogy azok a cukorbetegek kisebb kockázattal számolhatnak, akiknek sikerül stabilan tartani a vércukorszintjét, szemben azokkal, akiknél ingadozik az értéke.

Szívbetegség és magas vérnyomás

Az Amerikai Szívtársaság (AHA) szerint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők általában súlyosabb szövődményekkel szembesülnek, ha elkapják a COVID-19-et. Ugyanakkor az egészséges embereket is érheti szívkárosodás a koronavírusos fertőzés miatt. Az USA-ban például az első koronavírusos halott egy 57 éves nő volt, aki korábban jó egészségnek örvendett, a szívével nem volt problémája, sőt rendszeresen edzett, mielőtt megfertőződött volna. Vuhanban a COVID-19 betegek tanulmányozása során kiderült, hogy a betegek több mint 20 százalékánál szívkárosodás volt tapasztalható. Az érintetteknek csak egy részénél diagnosztizáltak szívproblémát a fertőzés előtt.

E tapasztalatokból kiindulva a tudósok számos elméletet fektettek le arról, hogy miért okozhat károsodást a COVID-19 mind a beteg, mind pedig z egészséges szívnek. Az egyik elképzelés szerint a tüdő közvetlen megtámadásával a vírus kimerítheti a test oxigénellátását, emiatt a szívnek keményebben kell dolgoznia ahhoz, hogy az oxigéndús vért mindenhová eljuttassa a szervezetben. Egy másik elmélet szerint a vírus közvetlenül a szívet is megtámadhatja, mivel a szívszövet is tartalmazza az ACE2 enzimet . Ez az a molekula, amelyhez a vírus kapcsolódni tud, hogy megfertőzze a sejteket. Egyeseknél a COVID-19 elindíthatja a túlhajtott immunválaszt, a citokinvihart, amely a szervezetben olyan súlyos gyulladást okoz, ami a szívet is károsíthatja.

Dohányzás

A dohányosok hajlamosak lehetnek súlyos COVID-19 fertőzésre, pontosabban fokozott a kockázatuk a tüdőgyulladásra, a szervkárosodásnak és a gépi lélegeztetés szükségessé válására. Kínában több mint 1000 beteget vizsgáltak meg egy tanulmány során. Az eredményeket a New England Journal of Medicine publikálta. Ezek szerint a projektben megvizsgált dohányosok 12,3 százaléka szorult intenzívterápiás kezelésre, illetve gépi lélegeztetésre, vagy halt meg, szemben a nemdohányzók 4,7 százalékával.

A cigarettafüst több módon is sebezhetővé teheti a szervezetet a koronavírussal szemben. Először is a dohányosok érzékenyebbek lehetnek a vírusfertőzésekre, mivel a füsttel való állandó találkozás idővel tompítja az immunrendszert, károsítja a légúti szöveteket és krónikus gyulladást vált ki. A dohányzás számos olyan betegséggel jár, mint például a tüdőtágulat és az atherosclerosis, amelyek súlyosbíthatják a COVID-19 tüneteit. Egy tudományosan még nem ellenőrzött kutatás adatai szerint pedig a dohányfüstnek való kitettség növeli az ACE2 receptorok számát a tüdőben, azaz több támadási pontot nyit a vírusok számára.

Elhízottság

Számos korai fázisban lévő tanulmány kimutatta az elhízás és a súlyosabb lefolyású COVID-19 betegség közötti kapcsolatot. Az egyik vizsgálat 60 évesnél fiatalabb COVID-19 betegek egy csoportját elemezte New York-ban, s megállapította , hogy az elhízottaknak kétszer akkora az esélyük a kórházba kerülésre, ahol 1,8-szor nagyobb valószínűséggel szorulnak intenzív terápiára. Egy másik előzetes fázisú tanulmány szerint a koronavírus miatti kórházba kerülés két legerősebb kockázati tényezője az életkor és az elhízás. Az OECD adatai szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka elhízott, és a szimplán túlsúlyosak is ugyanennyien vannak.

A kínai Senzenben készült előzetes tanulmány az elhízott COVID-19 betegek kétszer gyakrabban kapnak tüdőgyulladást, mint a normál testtömegű páciensek. A The Lancet Infectious Diseases pedig arról ír , hogy a túlsúlyosak, de nem elhízottak 86 százalékkal nagyobb kockázatot viselnek a súlyos tüdőgyulladásra, mint a normál testtömegű emberek.

Nem egyértelmű, hogy az elhízás miért kapcsolódik több kórházi ápoláshoz és a súlyosabb COVID-19 betegséghez. Az elhízást nem csak a koronavírusnál, hanem általában is súlyos fertőzés kockázati tényezőjének tekintik. Az elhízott betegek tüdőkapacitása csökken, és fokozott gyulladás is lehet a szervezetükben. A vérben keringő több gyulladásos molekula pedig káros immunválaszt okozhat és súlyos betegséghez vezethet.

Vércsoport

Úgy tűnik, hogy a vércsoport előre jelzi annak esélyét, hogy az adott személy hajlamos-e a SARS-CoV-2 fertőzésre, bár a tudósok nem találtak kapcsolatot önmagában a vércsoport és a betegség súlyossága között. Senzeni és vuhani tudósok nagy mintákon vizsgálták koronavírusos és egészséges emberek vércsoportját. Egy még felülvizsgálatra váró cikkükben megállapították, hogy az A-vércsoportú (A-pozitív, A-negatív, illetve AB-pozitív, AB-negatív) személyeknél nagyobb a betegség kockázata, mint más vércsoportok esetében. A 0-vércsoportú (0-negatív és 0-pozitív) embereknél alacsonyabb a fertőzés kockázata, mint a nem 0-ás vércsoportokban. Más kutatások is hasonló eredményeket hoztak.

Egyelőre nem ismert, hogy miért növeli vagy csökkenti a vércsoport a SARS-CoV-2-fertőzés kockázatát. A vércsoport azt jelzi, hogy milyen antigének fedik a vérsejtek felületét. Ezek az antigének bizonyos ellenanyagokat termelnek, amelyek segítik a kórokozók leküzdését. Korábbi kutatások szerint a SARS koronavírusban (SARS-CoV) az anti-A antitestek hozzájárultak a kórokozó gátlásához. Ugyanez a mechanizmus működhet a SARS-CoV-2 esetében is 0-s vércsoportba tartozóknál - állítják a senzeni kutatók

Aki rendesen szedi az allergiagyógyszereit, nincs nagyobb veszélyben, nem kell attól tartania, hogy az alapproblémája súlyosbítja az esetleges koronavírus-fertőzés lefutását. Ez nem olyan rizikófaktor, mint például a szív- és érrendszeri betegség, amelynél nagyobb eséllyel alakulnak ki komolyabb szövődmények. Egy idősebb beteg súlyosabb asztmája már más kérdés, az ugyanis jellemzően légzőszervi kapacitáscsökkenéssel is együtt jár. Viszont ez már nem egyszerű allergiás nátha vagy asztmás roham, hanem obstruktív légzési betegség (COPD). Ez komoly kockázati tényező, nem olyan, mint egy tavaszi szénanátha. Részletek!

Genetikai tényezők

Számos betegség súlyosbíthatja a COVID-19 tüneteit, de miért betegeszenek meg tőle súlyosan korábban egészséges emberek? A tudósok azt gyanítják, hogy vannak, akik bizonyos genetikai tényezők miatt különösen érzékenyek lehetnek a betegségre. Ezért olyan kutatások is folynak, amelyek azt kívánják pontosan meghatározni, hogy hol vannak ezek a sebezhetőségek a genetikai kódunkban. Az egyik forgatókönyv szerint a gének, amelyek a sejteket az ACE2 receptorok felépítésére utasítják, eltérőek lehetnek azok között, akik súlyos fertőzéseket kapnak, és akiknek egyáltalán nincsenek tüneteik - írta a Science magazin . De az is megtörténhet, hogy a genetikai különbségek segítik az immunrendszert az invazív kórokozókkal szemben.

A Journal of Virology folyóiratban közzétett tanulmány például arra utal, hogy a humán leukocita antigén (HLA) gének speciális kombinációi, amelyek megtanítják az immunsejteknek felismerni a kórokozókat, védelmet nyújthatnak a SARS-CoV-2 ellen, míg más kombinációk védtelenül hagyják a szervezetet a támadással szemben. A HLA-k azonban csak egy elemet jelentenek az immunrendszerünkben, így a COVID-19 fertőzés elleni relatív befolyásuk továbbra sem világos. Ráadásul a tanulmány csak számítógépes modelleket használt a HLA aktivitásának szimulálására a koronavírus ellen. Ahhoz, hogy a valós immunválaszokban pontosíthassák a HLA-k szerepét, a COVID-19 betegektől származó klinikai és genetikai adatokra lenne szükség.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra