Koronavírus: ilyen lesz 2021 a szakértők szerint

A COVID-19 járvány sokkal súlyosabbá vált, mint a megjelenésekor gondoltuk. A SARS-CoV-2 vírus nem halálosabb, hanem makacsabb, alattomosabb és trükkösebb bárminél, amit eddig láttunk. Ezért a társadalmak, közösségek és a gazdaság járványból való felgyógyulása is lassabb lesz a vártnál.

A jövő évben számos különböző forgatókönyv játszódhat le attól függően, hogy milyen típusú vakcinák és kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, azon túl, hogy az emberek mennyire követik komolyan a közegészségügyi szakemberek által javasolt szabályokat . Az már most biztosra vehető, hogy bármilyen borzalmas volt is 2020, a következő év sem lesz sokkal jobb, sőt akár bizonyos szempontokból rosszabb is lehet.

maszkviselet 2021
A maszviselet 2021-ben megmarad, és még mindig lesz olyan, aki az orra alá tolja - Fotó: Getty Images

A legtöbb szakértő abban ugyanis egyetért, hogy a járvány előtti életünkhöz egy darabig nem tudunk visszatérni, így alkalmazkodni kell. Ez pedig megváltoztatja az életmódunkat, a munkánkat, a gazdaság működését és egy sor másik dolgot a politikával bezárólag.

A szegények járnak a legrosszabbul

Ami biztos, hogy a járvány a legszegényebbeket sújtotta a legerősebben. Várhatóan a globális mélyszegénység 2020-ban nő majd először 20 év óta. A Világbank becslése szerint a koronavírus-járvány mintegy 88-115 millió embert sodor szélsőséges szegénységbe ebben az évben, és ez a szám 2021-ben akár 150 millióra is nőhet, a gazdasági visszaesés súlyosságától függően. A kétévente megjelenő szegénységről és jólétről szóló jelentés szerint a rendkívüli szegénység - amelyet úgy határoznak meg, hogy érintettek azok, akik napi 1,90 dollárnál kevesebből élnek - 2020-ban a világ népességének 9,1-9,4-át fedte le. Ez az arány a 2017-es 9,2 százalékos rátához képes visszafejlődését jelentene. Ha a világjárvány nem zúdult volna rá a világra, a szegénységi ráta 2020-ban várhatóan 7,9 százalékra csökkent volna. Érdemes megjegyezni, hogy szélsőségesen szegények mellett még nagyon sok ember tengődik a világban. A globális népességének csaknem egynegyede a 3,20 dolláros vonal alatt, a világ népességének több mint 40 százaléka - majdnem 3,3 milliárd ember - pedig az 5,50 dolláros határ alatt él. Ez a jelenlegi középárfolyamon 1673 forint, egy hónapban mintegy 50 ezer forint.

Bár nem állnak rendelkezésünkre friss magyarországi szegénységi adatok, feltételezhető, hogy itt is azokat érintette legsúlyosabban a járvány, akiknek nem voltak tartalékaik egy ilyen krízishelyzet átvészelésére. A KSH elemzése azonban betekintést enged a járvány társadalmi hatásaiba.

Az Oxford Economix brit tanácsadó cég a jövő évi kilátásokról megjegyezte jelentésében, hogy a sikeres vakcina-tesztek miatt sok elemző megemelte jövő évre vonatkozó GDP-előrejelzését, de az optimizmus még korai, mert a növekedési előrejelzések kulcsfontosságú tényezője a szakpolitikai válasz. A normalizálódás felé vezető úton ezek a jó hírek a kormányokat a rövid távú sürgősségi támogatás folytatására ösztönözhetik, növelhetik a nehézségekkel küzdő cégek elhatározását a talpon maradás mellett, a háztartásokat pedig költekezésre sarkallhatják. Ezek a hatások végül csökkenthetik a gazdaság sérülésit. Ugyanakkor továbbra is óvakodni kell az esetleges politikai hibáktól, például, hogy a kormányok túl gyorsan visszavegyenek a támogatásokból, ha megtörténik a lakosság beoltása.

Az oltás nem old meg mindent

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója figyelmeztetett , hogy az oltások önmagukban nem fogják megállítani a COVID-19 pandémiát, és hasonló véleményen vannak más szakemberek is, hangsúlyozva, hogy a vakcina segít az embereknek a mindennapi feladataik biztonságosabb teljesítésében, de nem hoz azonnali teljes megoldás. Richard Martinello, a Yale New Haven Health fertőzésmegelőzési orvosigazgatója szerint ugyanis időbe telik az egész lakosság átoltása. "A legtöbb jelenleg megvizsgált vakcinánál két oltási sorozatra lesz szükség általában egy hónap különbséggel" - hívta fel a figyelmet a kutató a Huffpostban. Ráadásul a lakosság körülbelül 70-80 százalékának immunissá kell válnia a COVID-19 ellen, hogy befolyásolhassuk a vírus közösségekben való terjedését. Így szinte mindenkit be kell oltani, azaz le kell küzdeni az oltásellenességet is.

Egy másik probléma, hogy míg a felnőttek számára már a kibocsátáshoz közel állnak a vakcinák , a 12-18 éves fiatalok számára még csak most kezdődtek a kísérletek, a 12 év alatti gyermekek esetében pedig még nem történt semmi. Michael Levy, a Pennsylvania Egyetem epidemiológusa szerint a vírus nem tűnik el, ha csak azokat a csoportokat oltjuk be, amelyekről azt gondoljuk, hogy a pandémiát jeleneg mozgásban tartják. Különösen aggasztónak nevezte a koronavírus iskolákban történő elterjedését, és azt is, ha a gyermekek számára készülő oltást nem fejlesztik ki ugyanolyan sürgősen, mint a felnőtteknek szánt vakcinákat.

A munkanélküliség durva nemi egyenlőtlenségének legfőbb oka az, hogy az új típusú koronavírus okozta válság jellemzően azokban a szektorokban hozott drasztikus változásokat, amelyekben leginkább nők dolgoznak. Ilyen például az oktatás, a szolgáltató szektor, a vendéglátás, de még az egészségügy is. Magyarországon a járvány miatt a munkanélküliség azoknak a nőknek a körében nőtt a legnagyobbat, akiknek az alacsonyabb az iskolai végzettségük. Ebben a csoportban a kényszerszabadságra küldött munkavállalók aránya is kimagasló volt, és sokkal többen tartottak munkájuk elvesztésétől, mint például a magasan képzett férfiak körében. Részletek!

Mivel a maszk viselése és a fizikai távolságtartás jelentősen csökkenti a koronavírus terjedését, ami döntő fontosságú, ha valaha is meg akarjuk fékezni ezt a vírust, a következő évben nem lehet arra számítani, hogy a közegészségügyi ajánlásokban jelentős változások következnének be - jegyzete meg Martinello. A szakember szerint az elmúlt időszakban tanulságokat vonhatunk le arra vonatkozóan, hogyan védjük meg magunkat a megbetegedéstől. Ezért úgy gondolja, hogy olyan változásokat fogunk látni, amelyek jóval túlmutatnak azon az időszakon, amikor már elérhető lesz az oltás is. Azaz valószínűleg hozzá fogunk szokni a maszkok rutinszerűbb használatához a nyilvános tereken.

Ez annál is inkább valószínű, mert a koronavírusok stabilabbak az influenzavírusoknál, így arra a változékonyságra és szezonalitásra nem érdemes számítani, mint amit azoknál megismertünk. Ezért a legtöbb szakértő szerint a biztonságos és hatékony oltások kínálják továbbra is a legjobb esélyt a COVID-19 fertőzés ellen, amelyekkel a járvány lezárható. Az oltások ellenére is a vírus valamilyen változata tovább fog terjedni, talán náthát kiváltó kórokozóként vagy esetenként halálos kitörésként a be nem oltottak között. Még hosszú évekig, ha nem is örökre.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +36 °C
Minimum: +14, +21 °C

Napos idő lesz jellemző, csapadék általában nem várható, legfeljebb északkeleten lehet néhol zápor. Mérsékelt marad a nyugati szél, 31, 36 fok közé melegszik a levegő. Szerdán nem jön front, de a tartós meleg egyre erősebb tüneteket okozhat. Többeknél alvásproblémák léphetnek fel, napközben keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás is jelentkezhet. Fokozódik a migrénhajlam. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)