Koronavírus: a súlyos betegség korai jelei

A koronavírus-fertőzés korai szakaszában az orvosoknak eddig nem volt támpontjuk, amiből a betegség várható súlyosságára következtethettek volna. Egy új számítógépes alkalmazás azonban képes elkülöníteni a COVID-19 egyes típusait, egyben előrevetíti az adott eset súlyosságát és a kórházi ápolás során szükséges lélegeztetési igényt.

A londoni King's College kutatói által kifejlesztett COVID Symptom Study alkalmazás eredményei nagymértékben befolyásolhatják a betegség klinikai kezelését azáltal, hogy segíthetik az orvosoknak megjósolni, kik a leginkább veszélyeztetettek, kik szorulnak valószínűleg kórházi ellátásra, ha a járvány második hulláma megérkezik.

COVID-19 otthon
A COVID-19 kórházi kezelése elkerülhető otthoni ápolással, ha időben kezdődik. Fotó: Getty Images

Noha a folyamatos köhögést, lázat és a szaglás elvesztését (anozmia) általában a COVID-19 három legfontosabb tüneteként jelölik meg, az alkalmazás felhasználói által összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy az emberek különféle tünetek széles skáláját tapasztalhatják meg, beleértve a fejfájást, izomfájdalmakat, fáradtságot, hasmenést, zavartságot, étvágytalanságot, légszomjat és egyéb panaszokat is. A betegség lefolyása és kimenetele jelentősen eltér az egyes esetekben, kezdve az enyhe influenzaszerű tünetektől egészen a végzetes kimenetelig.

A gépi tanulás segített

Annak kiderítésére, hogy bizonyos tünetek milyen gyakran jelennek meg együtt, valamint hogy ez hogyan kapcsolódik a betegség előrehaladásához, a kutatócsoport gépi tanulási algoritmust használt. A kutatások első szakaszában az algoritmus körülbelül 1600 olyan ember adatait elemezte, akik bizonyítottan elkapták a COVID-19-et az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A betegek márciusban és áprilisban rendszeresen naplózták a tüneteiket az alkalmazás segítségével. Végül újabb ezer brit és svéd beteg körében májusban megismételték a vizsgálatokat az eredmények igazolása érdekében.

Az adatok elemzése során a COVID-19 hat specifikus csoportja rajzolódott ki, amelyek a betegség előrehaladásának jellemző időpontjaiban jelentkeznek, és a COVID-19 hat különböző "típusát" képviselik. Minden beteg, aki a tüneteket jelentette, fejfájást tapasztalt és elvesztette a szaglását. A kiegészítő tünetek különböző kombinációi pedig különböző időpontokban jelentek meg. Ezek közül például a zavartság, a hasifájdalomnem ismert széles körben COVID-19-tünetekként, ám ettől még ezek a betegség legsúlyosabb formáinak jellemzői.

A hat típus a következő:

- Influenzaszerű állapotláznélkül: fejfájás, szaglásvesztés, izomfájdalmak, köhögés, torokfájás, mellkasi fájdalom.

- Influenzaszerű állapot lázzal: fejfájás, szaglásvesztés, köhögés, torokfájás, rekedtség, láz, étvágytalanság.

- Gyomor-bélrendszeri panaszok: fejfájás, szaglásvesztés, étvágytalanság, hasmenés, torokfájás, mellkasi fájdalom, de nincs köhögés.

- Első szintű súlyos állapot, fáradtság: fejfájás, szaglásvesztés, köhögés, láz, rekedtség, mellkasi fájdalom, fáradtság.

- Második szintű súlyos állapot, zavartság: fejfájás, szaglásvesztés, étvágytalanság, köhögés, láz, rekedtség, torokfájás, mellkasi fájdalom, fáradtság, zavartság, izomfájdalom.

- Harmadik szintű súlyos állapot, hasi és légzőszervi tünetek: fejfájás, szaglásvesztés, étvágytalanság, köhögés, láz, rekedtség, torokfájás, mellkasi fájdalom, fáradtság, zavartság, izomfájdalom, légszomj, hasmenés, hasi fájdalom.

Ezután a kutatók megvizsgálták, hogy az egyes tüneti csoportokba sorolható betegek kezelése során milyen valószínűséggel kell lélegeztetőgépet vagy kiegészítő oxigént alkalmazni. Felfedezték, hogy az első klaszterhez kapcsolható betegek közül 1,5 százalék, a második klaszternél 4,4 százalék, és a harmadik klaszternél pedig 3,3 százalék kezelése során szükséges a légzéstámogatás. A negyediknél 8,6 százalék, az ötödiknél 9,9 százalék, a hatodiknál pedig már 19,8 százalék volt ez az arány. Ez utóbbi klaszter betegeinek csaknem fele kórházba került, szemben az első klaszter mindössze 16 százalékával szemben.

Otthoni kezelés a kórház helyett

A negyedik, ötödik és hatodik COVID-19-csoport tünetei általában idősebbeknél és más kockázati tényezők (például túlsúly, cukorbetegség és tüdőbetegség) miatt veszélyeztetettebbeknél jelentek meg. A kutatók ezután kifejlesztettek egy modellt, amely ötvözi az életkor, a nem, a BMI és az egészségi állapot adatait, valamint a betegség kezdetétől számított öt napon belül összegyűjtött tüneteket.

Ennek segítségével az alkalmazás meg tudta becsülni, hogy melyik klaszterbe tartozik a beteg, és annak kockázatát is előre jelezte, hogy szüksége lesz-e kórházi ápolásra és légzéstámogatásra. Ez a modell nagyobb valószínűséggel ad helyes eredményt, mintha csak az életkort, a nemet, a testtömegindexet és a már meglévő betegségeket vennék figyelembe. Mivel a legtöbb légzéstámogatásra szoruló beteg körülbelül az első tünetek után 13 nappal érkezik kórházba, ez a módszer nyolc nappal korábban ad "korai figyelmeztetést" arról, hogy kinek kell valószínűleg intenzívebb ellátás.

A betegség tünetei a fertőződés utáni negyedik, ötödik napon jelentkeznek. Hirtelen alakul ki magas, 40 fokos láz,fejfájásés száraz köhögés. Ezt az ötödik napon hurutos köhögés váltja, a beteg pedig elkezd fulladni. Emellett marad a láz és tüdőgyulladás is kialakul. Részletek!

"Ezeknek a megállapításoknak jelentős következményei lehetnek a COVID-19 legsúlyosabb formájával küzdő emberek gondozására és megfigyelésére" - jelentette ki dr. Claire Steves, a King's College kutatója az egyetem híroldalán. "Ha már az ötödik napon előre meg tudjuk mondani, hogy kik ezek az emberek, akkor ideje támogatást és korai ellátást nyújtani nekik. Például ellenőrizhető a vér oxigén- és cukorszintje, valamint gondoskodni lehet a megfelelő hidratációról. Ezek olyan egyszerű műveletek, amelyeket otthon is el lehetne végezni, megelőzve a kórházi ápolást, és élet lehetne velük menteni."

Tim Spector, a King's College professzora szerint az adatok jelentik a legerősebb eszközt a COVID-19 elleni küzdelemben. Dr. Carole Sudre, az intézmény vezető kutatója pedig arról beszélt, hogy tanulmányuk igazolta a tünetek időbeni megfigyelésének fontosságát az egyéni kockázatokra és az eredményekre vonatkozó előrejelzések kifinomultabb és pontosabb meghatározása érdekében. Ez a megközelítés segít megérteni, hogy az egyes páciensekben hogyan bontakozik ki a betegség, aminek alapján végül a legjobb ellátást kaphatják meg.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30, +36 °C
Minimum: +14, +20 °C

A többórás napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, legfelejebb délen lehet elvétve egy-egy zivatar. Mérsékelt szél mellett 31, 36 fokos maximumhőmérsékletekere számíthatunk. Vasárnap sem érkezik front, fokozódik a kánikula. A migrén mellett a keringési panaszok is gyakoriak lehetnek, egyre többen tapasztalhatnak alvászavarokat is. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. A déli órákat javasolt árnyékos, hűvös heéyen tölteni. Az érzett hőmérséklet még a mért értkeknél is magasabb lesz. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)