Kiderült, mi váltja ki belőlünk a pánikot

Stresszes helyzetben izzadhat a kezünk és doboghat a szívünk, de egy új felfedezés szerint a menekülj vagy harcolj állapot kialakulását egy olyan szervünk indítja be, amire korábban senki sem gondolt volna. Ez a csontváz, amely sokkal több, mint testünk egyszerű tartószerkezete.

Orvosszakértők szerint egy friss tanulmány, amelyet a Cell Metabolism folyóirat közölt, teljesen megváltoztatja a szimpatikus idegrendszerről vallott nézeteket, a pánikhelyzetre adott válaszok megértését, és megmutatja, hogy a csontok milyen kritikus jelentőségűek egészen más okokból is, mint amit eddig tartottunk róluk. A tudományos közösség többsége eddig úgy gondolta, hogy az adrenalin, a mellékvesék által termelt jól ismert hormon, indítja be a szervezet "menekülj vagy harcolj" funkcióját. De a laboratóriumi egerek bevonásával készített új kutatás szerint az akut stresszválasz lehetetlen az oszteokalcin nevű hormon nélkül, amelyet - mint a neve is mutatja - a csontok állítanak elő.

pánik
pánik

Julian Berger, a Columbia Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy amikor csapata az egerekben gátolta az oszteokalcin termelést, majd olyan dolgokat helyeztek el a közelükben (például rókavizeletet) amely stresszt váltott ki belőlük, az állatok meglepő módon reagáltak - írja a Popular Science tudományos magazin.

A csont több, mint eddig gondolták

Akit meglep, hogy a csontok az idegrendszert befolyásoló hormont termelhetnek, nincs egyedül. Alig több mint egy évtizede a tudósok úgy gondolták, hogy a csontok nagyjából pontosan olyannak, mint amilyennek első pillantásra láthatók: kalciumból felépülő üreges csövek, amelyek testünk többi részének megtartásáról gondoskodnak. De ahogy ez az új tanulmány is igazolja, a csontváz valójában hatással van arra, ahogy a körülöttünk lévő világra reagálunk.

A kutatók nem arra törekedtek, hogy feltárják az oszteokalcin szerepét a stresszreakciónkban, csak megpróbáltak rájönni, hogy az adott körülmények hatására milyen változások indulnak meg a csontokban. Miután rájöttek, hogy az akut stressz a változások legfontosabb kiváltó tényezője, úgy döntöttek, hogy pontosan megvizsgálják, hogy mit csinál az oszteokalcin a pánik pillanatában.

Megállapították, hogy amikor a vizsgált rágcsálókban felszabadították az oszteokalcint, az "kikapcsolta" a paraszimpatikus idegrendszert, amelyet más néven a "pihenés és emésztés" idegrendszerének is neveznek. Ez egészen addig aktív, amikor a dolgok normálisak, és arra készteti a testet, hogy folytassa a mindennapi folyamatait. Amikor a dolgok nem normálisak - például amikor megkísérelnek megölni bennünket - a szimpatikus idegrendszer magasabb sebességfokozatba vált, és az energiát az (elméletileg) életmentő tevékenységek felé irányítja.

Osztekalcin nélkül nincs pánikreakció

Az adrenalin továbbra is fontos része a folyamatnak, csakúgy, mint a kortizol hormon, amelyet szintén gyakran társítanak a stresszhez. Ezek aktiválják és tartják fenn a szimpatikus idegrendszer "küzdj vagy menekülj" reakcióját. De erre csak akkor kerülhet sor, ha az oszteokalcin kikapcsolja a paraszimpatikus idegrendszert. "Ha valaki el akar indulni az autójával, akkor le kell nyomnia a gázpedált és egyidejűleg le kell vennie a lábát a fékről" - mondta Berger szemléltetésként.

Berger szerint ezek a megállapítások egy félmilliárd éves titok megfejtéséhez visznek közelebb, azaz megmagyarázhatják, hogy miért vannak egyáltalán csontjaink. A belső csontváz az evolúciós eszközkészlet viszonylag késői darabja, nagyjából 509 millió évvel ezelőtt jelent meg. Ha kitaláljuk, hogy a gerincesek miért fejlesztettek belső vázat, felfedhetjük, hogy a csontváz hogyan befolyásolja az egészségünket és jólétünket. Számos elmélet létezik a csontok működéséről, de ez a tanulmány annak a gondolatnak ad hotelt leginkább, amely szerint a ragadozókkal szembeni védelem miatt volt szükség a csontvázra. Az oszteokalcin szerepéről szóló korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy ez afehérjejavítja a memóriát és lehetővé teszi a test számára, hogy gyorsabban nyerjen energiát a glükózból.

Pánikroham esetén a kellemetlen tünetek szinte a semmiből, hirtelen és igen hevesen csapnak le. A szervezet ilyenkor "harcolj vagy menekülj" üzemmódba kapcsol, ami megtörténhet akár az utcán sétálva vagy éppen otthon, mosogatás közben is. A pánikroham tulajdonképpen egy tünetegyüttes, amely a gyors kezdet után nagyjából tíz perc alatt éri el a tetőpontját, majd lassan javulni kezd az érintettek állapota. A rohamok ritkán tartanak tovább egy óránál, a legtöbb esetben 20-30 percen belül véget is érnek, és éppen annyira nyomtalanul múlnak el, amilyen váratlanul kirobbantak. Részletek!

Ha megnézzük, hogy mit csinál az oszteokalcin, és mit az adrenalin, akkor sok átfedést találunk. Az adrenalin is részt vesz a glükóz felszabadításában, növeli a pulzust, és egy sor más módon járul hozzá a küzdelem vagy menekülés reflexéhez.

A jövőbeli kutatásoknak azonban még ki kell deríteniük a stresszreakciók pontos kémiai mechanizmusait is. Itt az ideje azonban, hogy újraértékeljük a testünk olykor különös, bonyolult rendszerét, és nagyobb tisztelettel tekintsünk a csontjainkra, amelyek sokkal többet tesznek annál, hogy megfelelő helyzetben tartják a szerveinket.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +16, +27 °C
Minimum: +12, +17 °C

Hazánkban kedden délelőtt általában erősen felhős lesz az ég, többfelé várható zápor, zivatar. Délután folytatódik a változóan, legtöbb helyen erősen felhős idő, és további záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A szél napközben eros északnyugati lesz. Hajnalban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 16, 27 fok között alakul. Késő este 11, 16 fok lesz. Kedden hidegfronti hatás érvényesül. Egész nap jelentkezhetnek panaszok, amik akár erősek is lehetnek. Görcsös fejfájás, izpm- és hasi görcsök léphetnek fel, romolhat a szívbetegek állapota. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok és a vérnyomás-ingadozás is. Zivatarokban romolhat az asztmások állapota. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső