Ijesztő állapot: éberen bezárva saját testünkbe

Csak az elmúlt évek kutatásai alapján derült ki, hogy a kómában lévő betegek közül minden ötödik-hatodik tudatában lehet annak, mi zajlik körülötte. Komoly munka indult annak felderítésére, hogy milyen módszerekkel lehet visszahozni őket a való életbe.

Ritkák azok az esetek, amikor a vegetatív állapotban lévő emberek akár éber kómában, akár teljesen reagálásképtelen státuszban töltött évek után egyszer csak "felébrednek". Az ilyen események mindig örömhírt jelentenek. Természetesen a publikum azt is rögtön meg akarja tudni az érintettektől, hogy milyen érzés volt egy rendkívül hosszú alvásból felébredni. Mi történt a fejükben ez idő alatt? "Lefagyott" az agyuk a kómás állapot idejére? Vagy talán tudatában voltak annak, mi zajlott eközben körülöttük? Néhány hasonló kérdést az orvosok is feszegetnek, hogy rehabilitálhassák a jelenleg is tartós kómában lévők közül azokat, akiknek erre meglenne az esélyük.

kóma
A vegetatív állapotban is elérhető rejtett tudat fontos a gyógyításban - Fotó: Getty Images

Nehéz lenne megmondani, hogy jelenleg hány ember él olyan vegetatív állapotban, amiből még ki tudnának lépni, és bizonyos mértékig, vagy akár teljesen fel tudnának épülni. A kóma nem egyfajta betegség, hanem különféle agyi sérülések miatt előállt állapot. Eredhet oxigénhiányból (ami stroke, szívroham, fulladásos események stb. következtében alakult ki), mérgezésből, fejsérülés okozta traumából. Így valószínűleg nincsen olyan általános módszer, ami mindenféle kóma esetében alkalmazható lenne. A neurológusok becslése szerint azonban a világon ezerszámra vannak ilyen betegek, akiknek csak egyre növekszik a számuk, mivel az orvosok egyre több embert tudnak életben tartani súlyos agyi sérülések után is.

Azonban nem csak ebben fejlődött az orvostudomány. Azt is jobban tudják a szakemberek, hogy mi folyik e betegek fejében. "Az elmúlt 15 évben hatalmas felfedezések tanúi lehettünk. Először is 2006-ban már sikerült bemutatni, hogy a kómás betegeknek egy része valójában éber, majd egy 2010-es tanulmány arról tudósított, hogy néhányukkal elkezdtünk kapcsolatba lépni" - jelentette ki a a BBC Science Focus tudományos magazinnak Adrian Owen, a kanadai Western University  professzora.  Az eddigi adatok szerint a betegek 15-20 százaléka mutatja a rejtett tudat jeleit. A kutatók jelentős eredményeket értek el az ilyen állapot diagnosztizálásában, folyamatának megértésében, sőt olyan kezelések kidolgozásában, amelyek növelhetik a rehabilitáció esélyét.

A tudatzavar útjai

Technikai szempontból a kóma általában csak sérülést követő napokon vagy hetekben marad fenn. Ha valakinek például balesetet szenvedett, az agyi trauma hatására akut tudatzavar lép fel nála, és nem reagál a külső ingerekre, nem kommunikál a környezetével, s gyakran csak az intenzív terápia tartja életben. Ebből az állapotból három irányba visz tovább az útja. A legjobb esetben magához tér, és elkezdődik a rehabilitációja. A második esetben megállapítják az agyhalált, aminek konkrét jelei, világos mutatói vannak, a harmadik lehetőség pedig, amikor a beteg elhúzódó tudatzavarba kerül.

Ez lehet akár vegetatív állapot is, amit minimálisan tudatos állapotnak vagy angol rövidítése után MCS-nek hívnak. Davinia Fernández-Espejo, a Birminghami Egyetem vezető tanára az év elején tette közzé tanulmányát a vegetatív állapot élettani okairól, illetve belekezdett egy terápia fejlesztésébe. Vegetatív állapotban a betegnek nincs szüksége arra. hogy az életfunkcióit támogassák, azaz képes önállóan lélegezni és élelmet megemészteni. "Ezek a betegek gyakran ébren vannak. A szemük nyitva van, és kicsit mozog. De nem reagálnak a környezetükre olyan szándékosan, ami miatt arra gondolnánk, hogy a tudatuknál vannak" - mondja Fernández-Espejo. Szerinte a minimálisan tudatos emberek az ébrenlét villanásait mutatják, de továbbra sem képesek kommunikálni sem verbálisan, sem más módon.

A tudatosság felismerése

Akkor hogyan tudnak az orvosok rájönni, hogy van-e rejtett tudat? Owen kifejlesztett egy módszert fMRI szkenner használatával. Számos kérdést tesz fel a betegnek, akinek az "igen" válasz esetén arra kell gondolnia, hogy teniszezik, míg a "nem" válasznál azt kell képzelnie, hogy az otthona körül sétál. Ha létezik a rejtett tudat, akkor az agy különböző területei válnak aktívvá: a motoros aktivitás az "igen", míg a térbeli tudatosság a "nem" válasz esetén indul be.

Az intenzív osztályon, ahol az orvosoknak és a családoknak gyakran el kell dönteniük, hogy a betegnek lehetősége van-e túlélésre, vagy pedig a létfenntartó eszközöket ki kell kapcsolni, óhatatlanul hibákat követnek el. De Owen szerint most már alkalmazni lehet ezeket a technikákat az intenzív osztályon, talán már napokkal a sérülések után. Ezzel pontosabb diagnózist kaphatnak, és előre jelezhetik, hogy ki fog felgyógyulni, és ki nem.


Az fMRI szkennereket azonban nem lehet csak úgy betolni az intenzíven fekvő beteg ágya mellé. Ezért egy kis, 2019-es tanulmányban Jan Claassen, a Columbia Egyetemen neurológusa bemutatta, hogy az agyhullámokat mérő EEG-berendezés (elektroencephalográf), a gépi tanulás támogatásával helyettesítheti az fMRI-t, és a segítségével az intenzív osztályon is kimutatható a "kómás" páciensek rejtett tudata. Az eljárás során ugyancsak kérdéseket tettek fel a betegeknek és megfigyelték az agyi aktivitásukat. A sérülésüktől számított négy napon belül 104 beteg 15 százalékánál igazolták a rejtett tudat meglétét annak ellenére, hogy nem reagáltak a külső ingerekre. E betegek 44 százaléka 12 hónapon belül különböző mértékben, de fokozatosan kijött a vegetatív állapotból. Eközben Owen is kifejlesztett egy új hordozható technikát, ami a funkcionális infravörös-közeli spektroszkópiának nevezett módszeren alapul. Ez hasonló az fMRI-hez, a vérben lévő oxigén mennyiségét vizsgálja, de kis lézerekkel

A vegetatív állapotban lévő betegeket nem egyszerűen megbénulnak. Van egy bezártságszindrómának (locked-in syndrome, LIS) vagy pszeudokómának nevezett állapot, amelyben nyilvánvalóan megvan a tudat, de az agy és a gerincvelő közötti kapcsolat megszakadt. Fernández-Espejo kutatócsoportja felfedezte, hogy a rejtett tudatú vegetatív betegek agyában a talamuszt bekötő egyes idegrostok és a mozgást irányító motoros kéreg szenved sérülést. Mivel ez a jelátviteli út megsérült, a betegek nem képesek ellenőrizni viselkedésüket. "E sérültek gyakran súlyos károsodást szenvednek az agyuk más részeiben is, de az egyéb kognitív funkciók károsodása nem olyan súlyos, mint az kívülről látszik a mozgásvezérlés említett problémái miatt" - mondja Fernández-Espejo.

Van még remény

Jelenleg a birminghami kutatók olyan betegeket toboroznak, akiken kipróbálhatják az elektromos stimuláció egy nem invazív formáját. Arra számítanak, ösztönözhetik a még működő idegsejteket, hogy keményebben dolgozzanak az elveszett jelátviteli utak kompenzálása érdekében, így a beteg néhány apró mozdulatot is végrehajthat. Ez lehetővé tenné, hogy a betegekkel kommunikálhassanak, és a bezártságszindrómásokat is eljuttassák egy olyan pontra, ahol már lehetségesek a rehabilitációs terápiák.

Több esetet is feljegyeztek, amikor a kóma hatására a beteg teljesen megváltozott. Volt olyan gyerek, aki dohányozni kezdett, más elfelejtette anyanyelvét. Volt nő, aki kómában szülte meg kisfiát és apa, aki 19 év után felébredve ismerte meg a lányát. Részletek!

Theresa Bender Pape, a chicagói Northwestern egyetem idegtudósa egy másik, nem invazív kezelést próbál ki, amelyet transzkraniális mágneses stimulációnak (TMS) hívnak. Az a célja, hogy megváltoztassa a vegetatív betegek agyi aktivitását. Az eredményeket - amelyek ígéretesnek tűnnek - 2020-ban teszik közzé. "Az ötlet az, hogy fogom az egyik idegsejtet, hogy beszéljen a következő idegsejttel, az meg a következővel és így tovább. Így idővel megváltoztathatom az idegi aktivitást a stimuláció helyétől távol eső területeken is" - jelentette ki. 

Pape kifejlesztette a Familiar Auditory Sensory Training (FAST) nevű kezelést is. Ez bevonja a közeli hozzátartozókat, hogy felvegyék a jól ismert családi történeteket és vicceket, majd ezeket a felvételeket ismételten lejátsszák a betegnek. 2015-ben a FAST hatását felmérő, placebo-ellenőrzéses vizsgálat azt mutatta, hogy a terápiában részesülő betegek hamarabb gyógyultak, mint azok, akiket nem stimuláltak ezen a módon. Válaszul a rokonoknak, akik szerették volna tudni, hogy szeretteik hallják-e őket, az MRI vizsgálatok azt mutatták, hogy a betegek agya aktívvá vált a történetekre reagálva, a nyelvhez és a hosszú távú emlékezethez kapcsolódó régiókban.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

március 16. - március 22.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
13 300
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +23 °C
Minimum:
-1, +5 °C

Hazánkban szerdán délelőtt derült égre tekinthetünk fel.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag