+6° - +16°
Kettős front

Így törhetnek ki szuperjárványok

A világ minden táján foglalkoznak olyan biológiai kutatásokkal, amelyekben veszélyes kórokozók a főszereplők. A történelemből tudjuk, hogy a járványok rettenetes pusztításra képesek, s ez ma még inkább igaz, amikor sokkal több ember él a Földön, és könnyebben utaznak nagy távolságokra. Mi történne vajon így, ha kiszabadulna egy szuperkórokozó a fogságból?

Nemrégiben körbefutott a világsajtóban a hír, hogy egy amerikai biolaborban az egyik alkalmazott véletlenül megfertőzte magát egy fekete himlővel rokon vírussal. Ugyan a kezelések hatására a 26 éves kaliforniai nő pár hónap alatt felépült, de rövid időre mindenki megrettent annak lehetőségétől, hogy valamilyen szupervírus szabadulhat rá a világra. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen a fekete himlő az idők során mintegy félmilliárd emberrel végzett.

járványlabor
Egyes kórokozóknak még a tanulmányozása is túl kockázatos - Fotó: iStock

A világon nagyjából félszáz olyan laboratórium működik (kettő Magyarországon, az Országos Epidemiológiai Központban, illetve a Pécsi Tudományegyetemen), amely a legmagasabb BSL-4 biztonsági besorolással bír. Ezek a laboratóriumok dolgozhatnak csak az olyan veszélyes járványok kirobbantására képes kórokozókkal, mint a fekete himlő, a madárinfluenza vagy éppen az ebola. Csakhogy ezek az intézmények sem működnek hibátlanul. Rendszeresen érkeznek tudósítások üzemzavarokról. Például arról, hogy Oroszországban robbanás történt a Vektor nevű intézményben, vagy az amerikai hadsereg kutatóintézete, a USAMRIID működését felfüggesztette a járványügyi hatóság, mert a laboratóriumban nem történt meg a veszélyes területen dolgozó személyzet kötelező újraminősítése, valamint a szennyvíz kezelésével is gondok akadtak. Az amerikai kormány statisztikai adatai szerint 2004 és 2010 között több mint 700 olyan esemény történt, amelyek során bizonyos "ágensek és toxinok" elvesztek vagy kiszabadultak. A kockázat pedig exponenciálisan növekszik, amikor a laboratóriumok olyan kórokozókkal dolgoznak, amelyek a rajtuk végzett módosítások miatt veszélyesebbé válnak, mint a természetben megtalálhatók.

Milliárdok élete foroghat veszélyben?

Kérdés, hogy ha a leszerelési egyezmények következtében (hivatalosan legalább is) már nem fejlesztenek sehol biológiai fegyvereket, a kutatók miért kísérleteznek e potenciálisan tömeggyilkos kórokozókkal? A válasz természetesen az, hogy a járványok elkerülése érdekében. Például 2010-2011-ben két virológus (Yoshihiro Kawaoka a Wisconsini Egyetemen és Ron Fouchier, a holland Erasmus Egészségügyi Központban) bejelentette, hogy a másik kutatásától független génmódosítások alkalmazásával sikerült létrehozniuk a halálos H5N1 madárinfluenza vírus sokkal fertőzőbb változatait - írja a Slate magazin. A vírus egyébként sohasem terjedt emberről emberre, a megbetegedéseket mindig a baromfiakkal való szoros kapcsolat idézte elő. A módosított vírusok azonban képesek voltak emlősök között is terjedni, s ezzel bizonyították, hogy megvan a mutációs lehetőség egy rettenetes járvány elindítására képes változat kialakulására.

A tudományos közösség egészen megrettent az eredmények láttán, mert attól tartottak, hogy vissza lehet élni azokkal. Marc Lipsitch, az elismert harvardi epidemiológus szerint például ilyen kísérleteket soha nem szabadna végezni. Kawaoka és Fouchier pedig nyilván azon az állásponton maradt, hogy szükség van a legrosszabb eshetőségek kutatására is.

Lipsitch és Tom Inglesby, a Johns Hopkins Egyetem szakértője azonban 2014-ben kiszámolták, hogy mekkora veszéllyel járhat, ha egy ilyen átalakított vírus kiszabadul a laboratóriumból. Arra jutottak, hogy ennek a járványnak akár 1,4 milliárd halálos áldozata is lehetne a világon. A korábban meghirdetett kutatási moratóriumot 2017-ben felfüggesztették, azaz jelenleg is folyik a kockázatos munka a szuperveszélyes kórokozókkal, hogy a ragály átadásának módját jobban megértsék.


A kutatóhelyeken a veszélynek sokféle arca van. Például 2014-ben, amikor az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség (FDA) új helyre költözött, be nem azonosítható forrású vírusminták százaira bukkantak egy kartondobozban a hűtőházuk sarkában. Kiderült, hogy hat fiola himlőtörzseket tartalmaz. Senki sem tudta, hogy ott vannak, s akár az is lehet, hogy az 1960-as évek óta nem bolygatta azokat senki. A pánikba esett tudósok dobozba tették az anyagokat, csomagolószalaggal lezárták, és a biztonsági szabályokat megszegve a felügyelőjük irodájába vitték. Később kiderült, hogy az egyik üveg integritása sérült, szerencsére nem egy olyané, amelyik halálos vírust tartalmazott - számolt be a Vox magazin. Az incidensről szóló vizsgálat során az FDA tartósan fennálló, szörnyű hiányosságokat talált e hihetetlenül veszélyes anyagok kezelésében. Ez az ügy és más esetek együttesen oda vezettek, hogy a hatóságok - legalább is az Egyesült Államokban - új szabályozást és ajánlásokat alakítottak ki, de ezek kivétel nélküli gyakorlati betartása persze kérdéses.

Váratlan műszaki és emberi hibák

Biztonsági és műszaki problémák nem csak az USA-ban merülnek fel. Az Egyesült Királyságban egy nemrégiben lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy több mint 40 baleset történt a speciális laboratóriumokban 2015 júniusa és 2017 júliusa között, azaz két-háromhetente egy. Olyan működési hibák történtek például, hogy téves helyre küldtek dengue-vírust (amely mellesleg évente 20 ezer embert öl meg világszerte), potenciálisan halálos baktériumokat és gombákat nem megfelelő védelmi felszerelésben kezelt a személyzet, de az is megesett, hogy egyetemisták véletlenül élő meningitiszt okozó baktériumokat vizsgáltak, mert azt hitték, hogy azokat korábban már hőkezeléssel elpusztították. A súlyos akut légzőszervi szindrómát, azaz SARS-t okozó vírus utolsó természetes járványkitörése 2003-ban volt, de azóta hat különböző esemény is történt a kutatóhelyeken - egyszer-egyszer Szingapúrban és Tajvanon, négy alkalommal pedig egy pekingi laboratóriumban.

Szakértők szerint a kórokozók kiszabadulásához a laboratóriumi, a tárolási vagy a szállítási műszaki hibák mellett a személyzet gyenge képzése és a laboratóriumi eljárások elégtelen felügyelete is hozzájárul. Ha a veszélyes kórokozók kikerülnek az elszigetelt környezetből, akkor a fertőzöttek már nem azok az emberek lesznek, akik ezeket az ágenseket kezelik. Velük pedig lényegesen nehezebb betartatni azokat a szabályokat, amelyek a kór terjedését megakadályozzák.

Friss jelentést közölt a világ egészségügyi helyzetéről és a legnagyobb kihívásokról az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A jelentés a gyors és veszélyes világjárványok példájaként az 1918-as spanyolnáthát hozta fel, amely alig egy év alatt az emberiség majdnem 4 százalékát megbetegítette, illetve közel 50 millió halálos áldozatot szedett. Ha egy hasonló vírustörzs napjainkban kezdene terjedni, a jelentés becslései szerint több mint 80 millió áldozatot is szedhetne ugyanennyi idő alatt, és a világ gazdaságának 5 százalékát megbénítaná. A WHO szerint az emberiség nincs felkészülve arra, hogy visszaszorítson egy hasonlóan fertőző betegséget, pedig egyre nagyobb a kockázata egy világjárvány kialakulásának. Részletek!

Lipsitch szerint a váratlan hibák okozzák a legnagyobb gondot. Például meghibásodik egy szellőzőrendszer, vagy valaki kifelejt egy biztonsági lépést. Azaz nem valamiféle gonosz szándék húzódik meg a potenciális járvány mögött, hanem emberi hiba. Ezért a tudós nem gondolja, hogy a legtöbb kutatás során szigorítani kellene a szabványokat. Azt állítja, hogy a jelenlegi megközelítés, noha a hibaarány soha nem lesz nulla, a tudományos és globális egészségügyi aggodalmak és a biztonság megfelelő egyensúlyát jelenti, vagyis a legtöbb kórokozóval foglalkozó biológus megfelelően jár el a kutatások során. A legveszélyesebb kórokozók esetében azonban, amelyek képesek globális járvány okozni, ez az egyensúly nem tartható fenn, mert túl nagy a kockázat.

Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem professzora egy interjúban elmondta, hogy különféle eredetű járványok fenyegetésével kell szembenéznünk.  A háborús időkben például számos területen próbáltak ki biológiai fegyvereket, és helyenként még lappanghatnak azokhoz köthető kórokozók. Annak a lehetőségével azonban sokkal inkább számolhatunk, hogy valahol az esőerdők mélyén, az emberi terjeszkedés miatt olyan kórokozóval találkozunk, amelyet még nem ismerünk. Az óriási léptékben növekvő turizmus következtében pedig a ma még távolinak tűnő betegségek elterjedésére is megvan az esély.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag