Így teszi tönkre egészségünket a munka

A modern nyugati kultúra sok ember számára viszonylagos jólétet teremtett, de ebben a közegben a fizetett munka nemcsak szükségszerűség, hanem az emberek életének központi problémája, ami kimondottan ártalmas lehet.

A munkamánia, a workoholizmus vagy munkafüggőség egyre nagyobb problémát jelent az iparosodott világban. Egy, az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a munkafüggőség egyértelműen a romló mentális egészséghez kapcsolódik.

munkafüggő
A munkafüggőség nem használ sem a munkahelynek, sem a munkavállalónak. Fotó: Getty Images

A munkafüggőség olyan klinikai állapot, amelyet a munka iránti rögeszmés és kényszeres érdeklődés jellemez. Az érintett emberek általában többet dolgoznak, mint amire szükségük van, akár a munkahelyük, akár anyagi szükségleteik miatt. A munkahelyi teljesítményük miatti aggódást, a merev gondolkodást és a perfekcionizmust gyakran másokra is kivetítik - írja Teena J. Clouston, a Cardiff Egyetem foglalkozási terápia professzora a The Conversation magazinban megjelent cikkében.

Kultúra és személyiség egymásra hatása

A munkafüggőségben szenvedőket érdeklődésük túlzott munkavégzésre készteti annak ellenére, hogy ez káros hatással van egészségükre, jóllétükre és kapcsolataikra. A workoholizmus kockázatának kitett emberek önértékelése gyakran alacsony, kétségeik vannak a munkahelyi teljesítményükkel kapcsolatban, vagy rögeszmés kényszeres személyiségjegyeik vannak. Számos tanulmány kimutatta a munkafüggőség negatív hatását a mentális egészségre. De annak érdekében, hogy jobban megértsék e rendellenesség mentális és fizikai egészségre gyakorolt hatását (a korábban már említett) Franciaországban lefolytatott kutatás azt vizsgálta, hogy miért alakul ki a munkafüggőség.

A kutatók összesen 187 munkavállalót vizsgáltak meg, különféle foglalkozási és demográfiai szempontok alapján. A résztvevőket négy különböző kérdőív megválaszolására kértek. Megállapították, hogy a magas munkakövetelmények és a nagy nyomás - a nagyobb felelősséget viselő vezetők esetében - voltak a legfontosabb tényezők, amelyek hozzájárultak a munkafüggőség kialakulásához. Ahol ez a szükségesnél hosszabb munkaidővel és a munkához kapcsolódó rögeszmés szemlélettel járt, még nagyobb volt a függőség kialakulásának kockázata. Kiderült, hogy a nők hajlamosabbak a workoholizmusra , mint a férfiak.

A depresszióban szenvedő alkalmazottaknál kétszer nagyobb eséllyel fejlődött ki munkafüggőség, mint a mentálisan egészségeseknél. A rossz alvásminőséget , a nagy stresszt és az általános jólét alacsony szintjét szintén magas kockázati tényezőként azonosították. Kiégésről és kimerültségről is beszámoltak.

Mentális egészség

A munkafüggőség gyakoribb az iparosodott országokban, ahol a munkahelyi teljesítmény a siker fokmérője. Ez azt sugallja, hogy a munkával kapcsolatos neoliberális elképzelések befolyásolják a munkafüggőség kockázatának növelését: az ideák nyomást gyakorolnak, és intenzívebbé teszik a munkahelyi terhelést a teljesítmény és a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. Emellett arra is koncentrálnak, hogy növeljék az ember munkahelyi felelősségét.

Clouston kifejtette, hogy a munkafüggőség ártalmai miatt radikális változtatásokra lesz szükség mind a munkahelyeken, mind a társadalomban. Ez megkövetelné a társadalomtól, hogy ahelyett hogy a munkát a teljesítmény és a növekedés sarkalatos eszközének tekinti, nagyobb értéket és jelentőséget tulajdonítson a munkavállalók egészségének és jólétének egyénileg és együttesen. Fontos, hogy a munkaadók elismerjék és megfelelően kezeljék a munkaigényeket. Egy tanulmány például megállapította, hogy a munkahelyi biztonság és a fejlődési lehetőségek növelése csökkentette a munkafüggőség kialakulásának kockázatát.

Más tanulmányok szerint a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartására tett beavatkozások is hasonló eredményre vezetnek. Például, ha a munkahelyek csökkentik a munkaidőt annak érdekében, hogy az alkalmazottaknak esélyük legyen több időt tölteni a családjukkal, az valójában jobb munkateljesítményt eredményezhet. Emellett csökkentheti a munkavállalók családi konfliktusait is, mivel az alkalmazottak értelmesebben ki tudják használni a családra jutó időt. A munka és a magánélet egyensúlyának elősegítése növeli a fizikai és a pszichés egészséget, valamint a munkavállalók személyes rugalmasságát is.

Fejleszteni kell a munka és a magánélet egyensúlyát

Ezek a változások hozzájárulnak a munkahelyi stressz csökkentéséhez, kevesebb távollétet eredményeznek, közben pedig javítják a teljesítményt. De nem minden munkahelyen létezik ilyen típusú stratégia, ráadásul, ha van, a teljesítményre és gazdasági növekedésre összpontosító nyugati kultúra miatt akkor is nehéz megvalósítani.

A férfiak és a nők különböző életszakaszokban kitűzött céljait vizsgálta egy kutatás. Az eredmények összegzése után a szakértők arra jutottak, hogy a fiatalabb férfiak (az X-, a Y- és a Z-generáció tagjai) leginkább a munka-magánélet egyensúlyt szeretnék elérni, illetve megőrizni. Részletek!

Aki úgy érzi, hogy elkapta a gépszíj, és (kialakuló) munkafüggőséggel küzd, kérjen segítséget a munkahelyén. Ha lehetséges, beszéljen a vezetőkkel és munkatársaival, kérjen visszajelzést a teljesítményéről, esetleg nézzen utána, lenne-e lehetőség munkaidejének csökkentésére. A mentális egészséggel és a jóléti szolgáltatásokkal kapcsolatos beszélgetés is segíthet. Ha a munkahelyén valaki nem kap ilyen jellegű támogatást, visszajelzést, akkor a barátok és a család segíthet az egészséges életritmushoz való visszatéréshez. Környezetünk emlékeztethet bennünket arra, hogy egy kis szünetet kell tartanunk a munkában. Ehhez azonban szükség napi szokásaink kiigazítására, gondolkodásmódunk és munkához való hozzáállásunk megváltoztatására. Ha képesek vagyunk egyensúlyba hozni a munkát más tevékenységekkel, például megfelelő időt fordítani családunkra és a barátainkra, a testmozgásra vagy valamilyen hobbira, az javítja mentális egészségünket és közérzetünket - állítja Clouston professzor a The Converstaionban.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra