Így lehet a rákból fertőző parazita

A kutatók egyetértenek abban, hogy bizonyos körülmények között a rákból elméletileg független fajok alakulhatnak ki. Nem tévedés, úgy néz ki, hogy a rák önálló életre kelhet.

Az agresszív rák olyan hevesen terjedhet, hogy nem is szövetnek tűnik, hanem olyan invazív parazitáknak, amelyek táplálkozni akarnak, majd kiszabadulni a gazdatestből. Ha ez a vad elmélet helyes - amelyet nemrégiben a Biology Direct folyóiratban tettek közzé -, akkor egyes ritka esetekben valószínűleg pontosan ez történik. A daganatsejtek, amelyek megtanulják, hogyan kell továbbterjedni a gazdaszervezetek között, fokozatosan átalakulhatnak önálló többsejtű fajokká. A kutatók vízi élősködőket, az úgynevezett nyálkaspórásokat (Myxosporea) vizsgálják, mert úgy gondolják, hogy ezek a lények támaszthatják alá elsőként ezt a különös elméletet.

tasmán ördögök
tasmán ördögök

A mikroszkopikus nyálkaspórás parazitákat már majdnem kétszáz éve felfedezték, és ma már több mint 2000 fajuk ismert. Bonyolult életciklusuk megnehezíti a tanulmányozásukat, így a tudósok csak az 1980-as években jöttek rá, hogy a halakban megtalálható fajok azonosak a férgekben találhatókkal, továbbá miközben a legtöbb parazita megelégszik azzal, hogy beágyazódik a gazdaállat szöveteibe, a myxosporea fajok gyakran a gazdaszervezet sejtjein belül tanyáznak le.

Egészen a közelmúltig a nyálkaspórásokat az eukarióták utódainak tekintették, amelyek se nem növények, sem nem állatok és nem is gombák. Aztán 1995-ben Mark Siddall és kutatócsapata kiderítette, hogy a myxosporea a csalánozók törzsének furcsa tagjai, amit azóta genetikai vizsgálatok is igazoltak. A nyálkaspórásoknak van az állatvilágban a legkisebb ismert genomjuk, a Kudoa iwatai faj genomja becslések szerint például csupán 22,5 megabázisú, ami csak egy huszada az átlagos csalánozókénak, és kevesebb mint 130-ada az emberi genom méretének.

Evolúciós skandallumok

A genomjaik ráadásul nem csak elképesztően kicsik, de különös módon hiányzik belőlük egy sor olyan gén, amely alapvetően fontos a többsejtűek életében. Rejtély, hogy egy komplex többsejtű lény hogyan és miért dobta el ezeket a látszólag szükséges géneket, a DNS hatalmas darabjaival együtt. Alekszandr Pancsin, az Orosz Tudományos Akadémia vezető kutatója és kollégái azonban pár hónapja felállítottak egy hipotézist, amely szerint a nyálkaspórások kezdetben nem önálló állatokként léteztek, hanem daganatokként ágaztak le csalánozó rokonukról. Pancsin és szerzőtársai előtt nem volt ismeretlen a rákból keletkező állatok gondolata, s erre a cikkükben úgy hivatkoznak, mint "evolúciós skandallumra", ami azonban egy angol szójáték, a "Speciated by CANcer Development AnimaLs", azaz a rákfejlődéssel kialakuló állatfajok rövidítése.

Pancsin háromlépéses forgatókönyve szerint a skandallum rákként kezdődik, méghozzá fertőző, továbbadható rákként, amely nem pusztul el, ha a gazdaállat elhullik. Ekkor a ráknak más fajokra is át kellene terjednie, majd ki kellene alakulnia a többsejtűségnek. Úgy tűnik, hogy ezek a lépések leküzdhetetlen akadályokat jelentenek, de mégis van ok feltételezni, hogy megtörténhetnek.

Létezik a fertőző rák

Az első lépés - a fertőző rák megjelenése - a legegyszerűbb, mivel tudjuk, hogy bár ritkán, de mégis létezik. A tasmán ördög pofadaganata (DFTD), amelyet a harapásukkal adnak át egymásnak hírhedtté vált, hiszen majdnem a faj kipusztulását okozta. Gyakoribb, de talán kevésbé ismert a kutyák körében szexuális úton terjedő betegség (CTVT), amely Elizabeth Murchison cambridge-i kutató és csapata elemzése szerint átterjedő rákként fejlődött ki mintegy 8500 évvel ezelőtt. A fertőző daganatok nem korlátozódnak az emlősökre, például a puhatestűekben is megtalálhatók. Azaz a transzmissziós ráktípusok a csalánozókban is kialakulhatnak. Ha ez így van, akkor a nyálkaspórások is létrejöhettek az evolúciós skandallum révén.

Athena Aktipis, az Arizonai Állami Egyetem kutatója a Quanta tudományos magazinnak elmondta, hogy noha a rák más fajokra való átterjedése valószínűtlennek tűnik, ez nem ismeretlen jelenség. A rák kifejlődésére szakosodott szakember szerint például egy HIV-el élő emberről kiderült, hogy egy galandféreg tumorsejtjei fertőzték meg. Az ilyen féregrák máskor is felbukkant sérült immunrendszerű emberek körében, és az ismertté váló esetek valószínűleg csak a megtörtént fertőzések kis részét képviselik.

A rák nem fertőző betegség, mint például az influenza, ezért nem is beszélünk a rák kialakulásának kockázatáról akkor, ha egy daganatos beteg vérével vagy más testnedvével érintkezünk. Azonban a rizikó mégis ott van, mert bizonyos kórokozók segíthetik a rákos sejtek megjelenlését, és ha a beteg ezt adja át nekünk, az fokozza a daganatos megbetegedés kockázatát. Részletek!

"Ha egy ilyen átmenet közvetlenül a szemünk előtt történik meg, akkor talán meg kell fontolnunk annak a lehetőségét is, hogy a daganatok időnként - megfelelő körülmények között - parazitákká válhatnak más fajokban. Ezen a területen mindenki túlságosan óvatosan beszélt arról, amikor a rák önálló fajjá vagy organizmussá válik" - jelentette ki Aktipis. Szerinte a kutatók túl sok példát láttak a transzmissziós daganatokra, amilyen a kutyák (CTVT) és a tasmán ördögök (DFTD) esetében jól ismert. "Ez egy parazita. Ez egy parazita organizmus" - szögezte le.

Ugyanakkor elég komoly kétségek vannak afelől, hogy a nyálkaspórások valóban evolúciós skandallum termékei-e. A Quanta említett cikke is több szakértőt idéz, akik nem hiszen ebben a forgatókönyvben. Azt azonban a legtöbben elismerik, hogy az elmélet megéri, hogy komolyabban kivizsgálják, mert a valószínűtlenségen kívül semmi sem indokolja annak elvetését, hogy a ráksejtek egy csoportja, amely új gazdaszervezetben is életképes marad (azaz fertőzhet) kifejleszthet valami életciklusszerű dolgot.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció