Hihetetlen, mennyi antibiotikumot fogyasztunk

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint nagy eltérések mutatkoznak az antibiotikum-fogyasztásban az egyes országok között. Az egy főre vetítve legkevesebbet és legtöbbet fogyasztó ország között 10-szoros a szorzó. Az adatok arra vallanak, hogy egyes helyeken túl sokszor írják fel e gyógyszereket, másutt viszont nem férnek hozzájuk.

"Az antibiotikumok túlzott használata és a velük való visszaélés a legfőbb oka a kialakuló rezisztenciának. Hatékony antibiotikumok és egyéb antimikrobiális szerek nélkül pedig elveszítjük a gyakori fertőzések, például a tüdőgyulladás kezelésére való képességünket" - fogalmazta meg az orvosok egyik legnagyobb aggodalmát Suzanne Hill, a WHO igazgatója a Discover Magazin szerint .

antibiotikum
A WHO adatai azt mutatják, az antbiotikum-fogyasztás nem csak gazdasági, hanem kulturális kérdés is

Felgyorsított ellenőrzés

A WHO 2016 óta segíti az országokat az antibiotikum-fogyasztás nyomon követésében. Ezzel az a céljuk, hogy megfigyeljék és azonosítsák a gyógyszerek alkalmazásának módszereit és okait, ami ezután megkönnyítik a gyógyszerrezisztencia elleni kampányokat. De különösen az alacsony jövedelmű országokban kevés az információ az antibiotikumok felhasználásáról.

A jelentés szerint az országok az adatokat az import- és termelési nyilvántartásokból, a biztosítási és visszatérítési nyilvántartásokból, az orvosi rendelvényekről szóló adatbázisokból és a gyógyszertárak adataiból gyűjtötték össze. WHO hitelesítette a nemzeti beszámolókat, és ezek összesítéséből becsülte meg az antibiotikum használat nagyságát.

Túl sok, túl kevés

A jelentés megállapítja, hogy az antibiotikumfogyasztás 4,4 DDD-től 64,4 DDD-ig terjed ezer lakosonként és naponta. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ezer lakost ennyi antibiotikummal kezeltek naponta. A DDD (Defined Daily Dose) mérőszám ugyanis azt mutatja meg, hogy mennyi gyógyszer szükséges egy átlagos felnőtt fenntartható kezeléséhez naponta. A DDD azonban inkább egy mértékegység, és nem feltétlenül tükrözi az ajánlott vagy előírt napi adagot. Az egyes betegek és a betegcsoportok terápiás dózisa gyakran különbözik a DDD-től, mivel az egyedi jellemzők (például a kor, a súly, az etnikai különbségek, a betegség típusa és súlyossága) és farmakokinetikai megfontolások azt befolyásolják.

A leggyakrabban használt antibiotikumok az Amoxicillin és a klavulánsav, az amoxicillinnel kombinációban alkalmazott penicillin típusú antibiotikum, amelyet a közvélemény Augmentin név alatt ismer. Ezeket a szereket a gyakori fertőzések kezelésére használják.

A jelentés szerint a széles spektrumú antibiotikumok fogyasztása (amelyek potenciálisan a legveszélyesebbek az antibiotikum rezisztencia kialakulása szempontjából), néhány országban a teljes felhasznált mennyiség ötödét sem éri el.

Hiába gondolják sokan, hogy ha az első tünetek megjelenésekor azonnal szedni kezdik az antibiotikum-készítményeket, akkor tüneteik hamarabb elmúlnak. A torokfájást okozhatják baktériumok, de az esetek legnagyobb részében vírusok állnak a háttérben. Annak eldöntését, hogy esetünkben mi okozza a tüneteket, bízzuk a kezelőorvosra! Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzés esetén hatásos, ha a torokfájás vírusos eredetű, akkor a kezeléshez ezek szedése teljesen felesleges. Részletek!

Ezzel szemben az úgynevezett "tartalék" antibiotikumok - amelyeket csak a több gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumok elleni specifikus fertőzések végső fegyvereként használják - az összes antibiotikum-fogyasztás kevesebb mint 2 százalékát tették ki. A kis szám a WHO szerint arra utal, hogy egyes országok nem férhetnek hozzá ezekhez a szükséges gyógyszerekhez. "A jelentésből levonható következtetések megerősítik, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni, például a vényköteles politikák érvényesítésében az antibiotikumok felesleges használatának csökkentése érdekében" - jelentette ki Hill.

Magyar adatok

A WHO jelentése kitér Magyarországra is. Az adatokból kiderült, hogy a közepes antibiotikum-fogyasztók közé tartozunk. Például Franciaországban 1000 főre 25,92 DDD jut naponta. Ez az érték Németországban 11,49 DDD, Hollandiában 9,78 DDD, Görögországban 33,85 DDD, Csehországban 17,18 DDD és Lengyelországban 24,3 DDD. A magyar 16,31 DDD-s adat kifejezetten átlagos. Ez összesen 57,27 tonna antibiotikum-felhasználást jelentett 2015-ben. A legnagyobb mennyiségben felhasznált antibiotikumok Magyarországon a béta-laktámok és penicillinek közül kerültek ki 31 százalékos részesedéssel, a második legnagyobb csoportot a makrolidok, linkozamidok és sztreptograminok alkotják 21 százalékos aránnyal, s a dobogón végeztek a kinolonok 17,9 százalékkal.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +15, +22 °C

A hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, ezekből többfelé zápor, zivatar is előfordulhat, néhol felhőszakadás is lehet. Erős, időnként viharos lökések kísérik az északnyugati szelet, 25, 30 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk, de északkeleten ennél melegebb is lehet. Szombaton változékony idő lesz, kettősfront jellegű hatás érvényesül. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén, keringési problémák jelentkezhetnek. A fülledt időben többen légszomjat, rosszullétet tapasztalhatnak. Zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)