Hány órát bírunk ki okostelefon nélkül?

Okostelefont ma már mindenre használunk, és meglehetősen függünk is tőle. A magyaroknak például 29 százaléka tartja magát mobilfüggőnek.

Az első igazi okostelefon a 2007-ben bemutatott iPhone volt, amelynek megérkezése óta e digitális svájcibicskák fokozatosan átvették a hatalmat az életünk felett. Nem az volt a legnagyobb változás, hogy mindenfélére tudjuk használni az eszközt a zenehallgatástól az újságolvasásig, a térbeli tájékozódástól a vízszintezésig, a repülőjegyünk letöltésétől a tőzsdézésig vagy vásárlásig. Életünkre az hatott igazán, hogy állandóan rá vagyunk kapcsolódva a hálózatra, így gyakorlatilag vagy legalábbis elvben mindig elérhetővé váltunk. Ez például teljesen átalakította a munkahelyeket, az üzletmenetet, a biztonsági megfontolásokat, de azt is, hogy az orvossal hogyan kommunikálunk.

függőség
A függőségek közül a legújabb az okostelefonokhoz köt bennünket

Az okostelefonok tehát számtalan pozitív változást eredményeztek, de a folyamatos információáramlás és készenlét komoly pszichés terheléssel is jár. Például romlik a koncentrációs készségünk. Ezért sokan úgy érzik, hogy korlátozniuk kell a telefonhasználatukat. A Deloitte által tavaly készített felmérés szerint az amerikai okostelefon-tulajdonosok 47 százaléka törekedett már rá, hogy kevesebbet használja a telefonját, mint korábban. A legnépszerűbb módja ennek, hogy megpróbálják a zsebükben tartja a telefont, és kikapcsolni az értesítéseket. A közösségi média csábítása azonban óriási: továbbra is nehéz ellenállni, hogy ellenőrizzük a Facebook- vagy Instagram-posztokat. Az amerikai okostelefon-használók mindössze 30 százaléka járt sikerrel ebben.

Brit függőség

Lehet azt mondani, hogy Amerika messze van, a legtöbb szokás pedig nagyon túlhajtott arrafelé európai szemmel nézve. De ha közelebb jövünk, és megvizsgáljuk, hogy például a britek mennyire függenek az okostelefonjaiktól, akkor ott sem találunk biztatóbb képet. Az Ofcom piackutató cég 2015-ben állapította meg, hogy az internetezők első számú eszköze már az okostelefon. Jelenleg a netezők 59 százaléka ezt az eszközt használja, ha online akar lenni.

A britek 2012-ben napi 36 percet töltöttek a telefonjukkal, négy évvel később a szám már elérte az 1 óra 45 percet, az emelkedés pedig azóta is folytatódik, hiszen 2018-ban az okostelefon-használat átlagos ideje már átlépte a két órát. A készüléket az emberek a legnagyobb valószínűséggel a tömegközlekedésen (különösen munkába- vagy hazautazáskor) húzzák elő, mert a holtidőt újságolvasással, üzenetek átnézésével tölthetik. De aki vezet, az is használja az eszközt, például olyan applikációk futtatásával, amelyek folyamatosan tájékoztatják a valós idejű forgalmi helyzetről.

A smartphone-használók 10 százaléka az ébredés pillanatában ellenőrzi a készüléket, további 33 százalék pedig öt percen belül. Másrészt az emberek 43 százaléka megnézi a készülékét 15 perccel az éjszakai alvás előtt. Sőt az emberek 34 százaléka még éjjel is megnézi , hogy mi a helyzet, ha felébred az üzenetjelzésre. A mobilozást leginkább a családi étkezések idején utasítják el, de a fiatalabb generációban már ez az averzió is sokkal kevésbé erőteljes.

Mi, magyarok

Sem az amerikaiaktól, sem a britektől nem különbözünk túlságosan, ha az okostelefonhasználatról van szó. A Huawei megbízásából 12 országban készített kutatást az Ipsos, amelynek eredményeit februárban ismertették. Kiderült, hogy a magyarok 29 százaléka tartja magát mobilfüggőnek. Sokan a telefonjukat mindenhová magukkal cipelik, 45 százalékuknak pedig első dolga ébredés után, hogy ránézzen a készülékre, de még többen vannak, akiknek a lefekvés előtti utolsó tevékenységük a telefon átpörgetése.

A kényszeres, az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett internetezés a függőségek között új szindrómának számít. A dependenciák közül a nem kémiai függőségek, vagyis a viselkedési addikciók közé tartozik. Az internetfüggőség sokrétű jelenség: egyesek céltalanul szörföznek a neten, mások közösségi portálokon "élik az életüket". Megint mások internetes játékoktól válnak függővé. Részletek!

Ez nem is csoda, mert a magyarok nagyobbik része nem képes egy óráig sem nélkülözni a készüléket. A többség ugyan napi 3-8 órán keresztül használja, de meg nem válna tőle egy percre sem. Ez valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy négyből legalább hárman úgy gondolják, hogy az eszköz inkább a szabadságot jelenti számukra, mint kötöttséget. De már nálunk is megjelent a telítődés : 42 százalék állítja, hogy többet használja az eszközt, mint kellene, sőt majdnem minden második telefonhasználó korlátoznák a készülék babrálásával töltött időt.

okostelefon-használat
)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +11, +20 °C

Közepesen felhős időre van kilátás, helyi zápor, zivatar kialakulhat. Élénk lesz az északi szél, 26, 31 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Vasárnap kettősfront szerű panaszokat lehet tapasztalni, de markáns front továbbra sem érkezik. A keringési és vérnyomáspanaszok mellett a fejfájás lehet a leggyakoribb, de az ingerlékenység is a nyugtalanság is jellemző tünet lehet. A hőérzet és a komfortérzet is ingadozik! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)