Elfáradtunk másfél év alatt, mióta a koronavírus-járvány tart. Az első két oltás és a nyári enyhülés azt a képzetet keltette az emberek jelentős részében, hogy a legrosszabb már a hátunk mögött van. Ezt mutatja, hogy a járványügyi óvintézkedések, köztük a tömegközlekedésen kötelező maszkviselés, a távolságtartás vagy a bolti kézfertőtlenítés támogatottsága is átlagosan tizedével esett fél év alatt - mutatott rá a negyedik járványhullám hatásairól készült felmérés és elemzés legfontosabb megállapításaira Bíró-Nagy András, a Policy Solutions politikai elemző intézet igazgatója.
Az is látszik, hogy a harmadik oltást kevesen szándékoznak beadatni. A járvány durvulásával persze változhatnak az arányok. "Azt látjuk, hogy a hatmillió első oltással szemben a harmadik oltás az oltási héttel együtt is csak 2,4 milliónál jár. Oltási hét nélkül pedig még az egyharmad sem volt meg" - ismertette Bíró-Nagy András. Hozzátette: kutatásuk pontosan ezt az arányt jelezte előre.
Bizalmatlanság mindenben
Hogy miért viselkedik a társadalom egy része ilyen önveszélyesen? Talán mert Magyarországon sokan bizalmatlanok mindennel szemben - vélekedik az igazgató. Szerinte a bizalmatlanság megnyilvánul az intézményekkel, a hatalommal és a pártokkal szemben is. Magyarországon a politikai elit egységesen oltáspárti, de ez azokat nem befolyásolja, akik kívül állnak a politikán. "Ezt azért hangsúlyozom, mert adataink szerint az oltások elutasítottsága és a kötelező oltások lehetőségének elutasítottsága is a bizonytalan (egyik politikai csoportosulással sem szimpatizáló) szavazók körében kiemelkedően magas. A kötelező oltást például a politikailag bizonytalanok 80 százaléka utasítja el" - mutatott rá Bíró-Nagy András. Az éles határvonal Magyarországon tehát nem kormánypárt és ellenzék törése mentén húzódik (ahogy például az USA-ban), hanem az oltottak és oltatlanok között, valamint a politikailag bizonytalanok és a társadalom többi tagja között. Azaz az oltáshoz és a járványhoz való viszonynak nincsen klasszikus politikai preferenciája.
A kormány járványkezelését a társadalom közepesnek ítéli meg. A Fidesz szimpatizánsai bíznak a kormányban, amit még az sem tudott megváltoztatni, hogy a világon az egyik legrosszabb halálozási mutatót Magyarország produkálta. A kormány iránt politikailag elkötelezettek a járványkezelésre 4-est adtak, az ellenzékiek ezzel szemben 2-est, a bizonytalanok valahol a kettő között helyezkednek el, ami kiadja a közepest.
A jövőbeli kilátásokban ott van nagy fordulat, hogy a további hónapokban a többség már nem számít a saját helyzete romlására , sőt negyedük javulást vár a következő egy évben, és csak pár százalék számol további romlással. Az emberek legnagyobb személyes problémájuknak a túl magas árakat, a megélhetés túl magas költségeit tartották.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A magyarok többsége elutasítja a kötelező covid-oltást
Tíz megkérdezettből hatan ellenzik a kötelező oltás bevezetését. A magyarok alig több mint harmada (35 százalék) támogatna egy ilyen rendelkezést. Az összes politikai csoportban abszolút többségben vannak az ötletet elutasítók. Markáns különbségek mutatkoznak a kérdésben az oltottak és az oltatlanok között. A már beoltottak 45 százaléka támogatná az oltások kötelezővé tételét , 51 százalék pedig ellenezné. Az oltatlanok körében viszont masszív ellenállás fogadná az ilyen törekvéseket: 89 százalék ellenzi az oltások kötelezővé tételét, és csak 11 százalék támogatná. Az általános oltási kötelezettséggel szinte azonos a megítélése annak, hogy a munkáltatók megkövetelhessék a dolgozóik COVID-19 vakcinával való átoltottságát.
Kevésbé szeretjük a maszkot és a távolságtartást
Arról is megkérdezték a kutatás résztvevőit, hogy mennyire támogatnák a kötelező higiéniai intézkedések újbóli elrendelését a világjárvány után is, például influenzaszezonban . Idén őszén továbbra is az a legnépszerűbb higiéniai intézkedés, hogy az üzletek számára legyen kötelező kézfertőtlenítő pontokat kihelyezni. Márciusban még tízből heten, szeptemberben már csak tízből hatan tartották ezt jó ötletnek.
Még ennél is jobban, 13 százalékponttal csökkent a kötelező maszkviselés újbóli bevezetésével szimpatizálók aránya. A negyedik hullámban többségben vannak azok, akik szerint a pandémia után már nem lenne szükség kötelező maszkviselésre sem a tömegközlekedésen (45, illetve 53 százalék), sem az üzletekben (41, illetve 57 százalék). Ez azért is szembetűnő, mert a harmadik hullám elején még a jövőbeli kötelező maszkviselés támogatói voltak többségben.
A válaszok alapján körvonalazódik, hogy a magyarok nagyjából fele belátja a tömeges társadalmi gyakorlattá vált kézfertőtlenítés és maszkviselés hasznosságát, koronavírustól függetlenül. Ugyanakkor csökkent azok száma, akik szerint érdemes lenne ezeket időszakosan újra kötelezővé tenni más betegségek megfékezésének céljából. Vagyis egyfajta "kollektív felejtést" figyelhetünk meg a járványügyi intézkedések terén - írják az elemzők. Valószínűleg ez részben annak tulajdonítható, hogy az emberek belefáradtak a folyamatos "készenléti állapotba", elővigyázatosságba és tudatosan maguk mögött akarják hagyni a járvány élményét, így akár annak a tanulságait is.
Minden negyedik embernek lelki nehézséget jelentett a járvány másfél éve
A kutatás arra is választ keresett, mennyire hagyott a világjárvány maradandó lelki nyomokat a magyarokban. A válaszadók közel háromnegyedének (73 százalék) nem okozott problémát a visszatérés a lezárások nélküli életbe, míg a megkérdezettek több mint negyedének (27 százalék) ez nem ment könnyen. Pontosan fele-fele arányban voltak azok, akik minél hamarabb be akarták pótolni az elmaradt élményeket, illetve azok, akik ezzel nem azonosultak. A járvány időszaka tízből négy válaszadót döbbentett rá, hogy többet szeretne otthon lenni, a többségre (tízből hat válaszadóra) azonban ez nem volt igaz.
Egyedül Budapesten vannak többségében azok, akik a járvány alatt rájöttek, hogy több időt szeretnének otthon tölteni: a fővárosiak 62 százaléka élte ezt át. A kisvárosokban 39 százalék, a falvakban 33 százalék, a megyeszékhelyeken 31 százalék vágyik több otthon töltött időre a karantén után is. A járvány okozta maradandó lelki sérülések tekintetében is a lakóhelyi mintázat a leginkább látványos. A budapestiek 45 százaléka úgy érzi, hogy segítségre lenne szüksége, hogy feldolgozza az elmúlt időszakot. A kisebb településeken nagyjából fele ekkora arányban válaszoltak hasonlóan.
A negyedik hullámban kevésbé pesszimisták a magyarok
Azt is felmérték, miként érintette a magyarokat a világjárvány nyomában járó gazdasági válság. Fél év alatt megfeleződött azoknak az aránya, akik visszaesésről számoltak be: márciusban még 39 százalék, szeptemberben már csak 20 százalék jelezte anyagi helyzetének romlását. Javulást azonban továbbra is csak a válaszolók 2 százaléka érzékelt. Szeptemberben viszont jelentősen többen voltak, akik nem tapasztaltak változást (78 százalék), mint fél évvel korábban (59 százalék).
A többség jó évre számít
A magyarok jövőbeli várakozásait a személyes anyagi helyzetük változását illetően is felmérték. A válaszadók közel negyede volt optimista (24 százalék), ennél jóval kevesebben voltak borúlátóak, további visszaesést pedig csak nagyon kevesen várnak (6 százalék). Tízből hat megkérdezett nem számít a személyes anyagi helyzetének változására (62 százalék). Budapesten a legmagasabb az optimista válaszadók aránya (33 százalék), ezt a kisvárosok követik (26 százalék), a falvakban és megyeszékhelyeken azonos arányban derűlátóak az emberek (19 százalék).
Magyarország problématérképe 2021 őszén: élen a megélhetési kérdések
Idén ősszel is felmérték, hogy milyen társadalmi ügyek foglalkoztatják a leginkább a magyarokat. A magyarok problémalistájának első három eleme a koronavírus harmadik hulláma óta változatlan. Most is a megélhetés magas költségei találhatók az első helyen (47 százalékos említési arány). Ezt az alacsony fizetések és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala követi. A korábbi évek trendjébe illeszkedik, hogy kiemelt jelentőségű problémának tekintik a magyarok az egészségügy helyzetét.
A túl magas lakásárak problémája szintén feljebb került: a márciusi tizedik helyről szeptemberben a hetedik helyre ugrott előre.
Az oltásszkeptikusok félelmei
Azoktól a válaszadóktól, akik nem vették fel az oltást, megkérdezték, hogy mi áll a döntésük hátterében. Leggyakrabban azt említették, hogy félnek az oltás hosszú távú mellékhatásaitól, de a megkérdezettek közel harmada az oltás hatékonyságában kételkedik. Minden ötödik megkérdezett nevezte meg az oltás rövidtávú mellékhatásait, és valamelyest kevesebben indokolták a döntésüket azzal, hogy nem félnek a koronavírus megbetegedéstől.
Nőtt a vírustagadók és az összeesküvés-elméletekben hívők száma
Bíró-Nagy András szerint az elmúlt fél évben a közösségi médiának köszönhetően gyorsan terjedtek a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek. "Minden konteónak nőtt az elterejedtsége az elmúlt hat hónapban" - tette hozzá.
Az összeesküvés-elméletek elfogadottsága szerint felállított sorrend nem változott fél év alatt, de minden a felmérésben vizsgált elméletben többen hittek ősszel, mint tavasszal. Szeptemberben is azt az állítást fogadták el a legtöbben, miszerint "a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra, hogy átvegye a világ vezető hatalmának szerepét". Minden tizedik megkérdezett teljes mértékben elfogadta ezt az elméletet, 28 százalék pedig hajlott arra, hogy higgyen ebben. A válaszadók többsége inkább vagy teljes mértékben elutasította a Kína-elméletet.
A lista második helyén az áll, hogy: "a gyógyszercégek fejlesztették ki és engedték szabadjára a koronavírust, hogy utána könnyebben eladhassák a gyógyszereiket és az oltásaikat." A magyarok harmada elfogadja az elméletet (33 százalék), de ennél jóval többen elutasítják ezt a feltételezést (57 százalék).
A harmadik legnépszerűbb összeesküvés-elmélet szerint "a koronavírus vakcina meddőséget okozhat, az oltás titkolt célja a népességszabályozás". A többség inkább vagy egyáltalán nem hisz ebben (58 százalék), csupán a magyarok negyede fogadja el ezt az elméletet (25 százalék). Fontos azonban hozzátenni, hogy a harmadik hullám óta jelentősen megnőtt a népesség-szabályozásról szóló elmélet elfogadóinak száma. Ez a növekvő trend, és a válaszmegtagadók magas száma is azt mutatja, hogy komoly félelem a vakcinák termékenységre gyakorolt esetleges negatív hatása.
A vizsgált állítások közül a második legkevésbé elterjedt elmélet az, hogy "a koronavírus nem is létezik, csak egy kitaláció". A válaszadók 2 százaléka volt biztos ebben, további 19 százalék pedig valamivel kevésbé magabiztos vírustagadó volt. Az időbeli összehasonlítás ugyanakkor aggasztó trendet mutat. A harmadik hullám kezdete óta közel megduplázódott a vírustagadók száma.
A legkevésbé elterjedt elmélet továbbra is az, miszerint "a koronavírus védőoltással titokban egy microchipet ültethetnek az emberek testébe". Szeptemberben 17 százalék hajlott az elmélet elfogadására, és 2 százalék volt biztos a chip-teóriában. Az elutasítottsági arány ennél a kérdésnél is magas: 72 százalék.
Legjobban: