Felfedezték az agy hangulatkapcsolóját

Hatalmas felfedezést tett egy nemzetközi kutatócsoport, s ez megnyithatja az utat teljesen új típusú gyógyszerek fejlesztése előtt, amelyek mellékhatások nélkül iktathatja ki a szorongást, a fájdalmat és más negatív érzéseket. Azaz valódi kulcsot adhatnak egy komoly népbetegség enyhítéséhez. A kutatás magyar részvétellel történt.

Nemrégiben jelent meg a Science tudományos folyóiratban az a cikk, amely ismerteti annak a receptornak a felfedezését, amely feltételezhetően a negatív hangulatok szabályozásáért felelős az agy egy kevésbé feltárt és megértett részén. A felfedezés azért nagy jelentőségű, mert a jelenlegieknél sokkal célzottabb gyógyszereket eredményezhet egyes pszichés betegségek kezelésére. A tanulmány Marco Diana és Yo Otsu, a Sydney Egyetem és a Kolling Intézet kutatói, valamint francia, kanadai és magyar tudósok részvételével nyolc évig tartó munkával készült el. A tanulmány magyar szerzője Mátyás Ferenc neurobiológus, az MTA Természettudományi Kutatóközpont, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

mood
A hangulatunk kapcsolója nem a mobilunkban, hanem az agyunban van. Meg is találták. Fotó: iStock

A tudósok a receptort az emberi agy közepén, a medialis habenulában egy kevéssé tanulmányozott területen találták meg. Yo Otsu elmondta, hogy kollégáival együtt úgy vélik, ez az úgynevezett glicin-kapujú NMDA (N-metil-D-aszpartát) receptor szerepet játszik a negatív hangulatok szabályozásában. Maga a mediális habenula - amelynek funkcióját nem pontosan értik - feltételezésük szerint a negatív motivációs állapotokkal kapcsolatos feladatokat lát el. "Tudtuk, hogy a felnőtteknél a medialis habenulában találhatók a GluN3A alegységek, és az ezekkel az alegységekkel létrejövő NMDA receptoroknak valószínűleg eltérőek a tulajdonságaik. De arra nem számítottuk, hogy megtaláljuk ezt a receptort"- mondta Dr Otsu a Sydney Egyetem kutatási portálja szerint.

Száműzik a mellékhatásokat

Az NMDA-receptorok általában két különféle ingerületátvivő-molekula - a glutamát és a glicin - megkötéséhez és aktiválásához szükségesek. A nemzetközi kutatócsapat által felfedezett receptornak azonban csak egy neurotranszmitterre - a glicinre - van szüksége az aktiválásához. "A receptorok irányítják az agyműködést, és a (szakterületen használt) jelenlegi gyógyszerek körülbelül 40 százaléka ezeket célozza. Ezért ennek a ritka receptornak a felfedezése, valamint a szorongás és a negatív tapasztalatok modulálásában játszott szerepe azt jelenti, hogy rendkívül specifikus célpont lehet a hangulatszabályozó gyógyszerek számára" - mutatott rá a kutatás vezetője. Elmondta azt is, hogy a pszichiátriai gyógyszereknek gyakran vannak mellékhatásaik, mert nem specifikusak és az egész agyra hatnak. A mostani felfedezés sokkal célzottabb, kevesebb mellékhatással járó gyógyszerek előállításának lehetőségét kínálja.

Az eredmények többféle jövőbeli gyógyszerre hatással lehetnek, többek között a fájdalomcsillapításra az agynak azon a részén található receptor alegységgel, amelyről már tudják, hogy hozzájárul a fájdalomhoz. A Kolling Intézetben most új kutatások indulnak annak érdekében, hogy jobban megértsék az újonnan talált receptor szerepét. A végső céljuk, hogy gyógyszereket fejlesszenek ki a megcélzására, ami Yo Otsu szerint előrelépést eredményezhet a mentális egészség és a fájdalomcsillapítás terén. Karin Aubrey, a Sydney Egyetem fájdalomcsillapítási kutatóintézetének tudósa szerint Otsu jelenlegi munkája és az elért eredmények az agykutatás egy teljesen új területét nyitják meg.

Negatív tapasztalatok feldolgozása

Ezen a területen azonban nem csak a Yo Otsu vezette kutatásból vették ki a részüket a magyar neurobiológusok. Egy teljesen magyar tudósokból álló csapat szintén a Science folyóiratban tette közzé eredményeit pár nappal ezelőtt. Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.

Ahhoz, hogy megóvjuk magunkat a ránk nézve ártalmas hatásoktól, eseményektől, meg kell tanulnunk, hogy melyek ezek. Nem véletlenül mondjuk arról, aki valamilyen kellemetlen hibát követett el, hogy "egyszer már megégette magát". Úgy tanulhatunk ezekből a hibákból, ha az agy összeköti a negatív tapasztalatot a kontextussal. Sőt összekapcsolja a negatív tapasztalatot, illetve a kontextust a megfelelő elhárító viselkedéssel is. Például, ha a szakács hozzáér a forró serpenyőhöz, azonnal elkapja a kezét, és megfogja a hideg fülcimpáját. Eközben még mélyebben tudatosul agyának belső "pozitív/negatív értékelésért" felelős dopaminerg rendszere segítségével, hogy a serpenyő akkor is veszélyes, ha nem feltétlenül néz ki annak. A negatív tapasztalat, a kontextus és a viselkedés információcsomagját a hippokampusz segítségével raktározzuk el a memóriánkban, hogyha ilyen helyzetbe kerülünk legközelebb, ne kövessük el újra ugyanazt a hibát - írja az MTA portálja.

Agyunk az életünk során folyamatosan változik, fiatalkorunkban az agy hálózatainak szerkezete és működése egyre összehangoltabbá és kifinomultabbá válik, ahogy pedig öregedni kezdünk, ellenkező irányú folyamatok játszódnak le benne. A változások nemcsak az agy fizikai szerkezetében tapasztalhatók, hanem az egyes agyterületek működése közti összehangoltság mértékében is, amely az agyterületek között mérhető funkcionális kapcsolatok erősségének megváltozásával jól jellemezhető. Magyar kutatók e változások elemzésére dolgoztak ki új módszert. Részletek!

Azok az agyterületek, amelyek ebben a mechanizmusban szerepet játszanak, már ismertek voltak a kutatók előtt, de azt nem tudták, hogy mi hangolja össze a részfolyamatokat. A magyar tudóscsoport felismerése éppen erről szól, s eredményeik új depressziókezelési módszerekhez is vezethetnek. Kiderítették, hogy az agytörzs egy medián raphe régió (MRR) nevű területén egy korábban még nem ismert sejtpopuláció áll a háttérben, amely egy bizonyos fehérjét (vezikuláris glutamáttranszporter 2, vGluT2) tartalmaz. A kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy e sejtcsoport aktiválása éppen azokat a reakciókat - agitált, agresszív, illetve depresszív, szorongó viselkedés - váltották ki, amelyekre a negatív hatásokat kezelő teljes rendszer bekapcsolása esetén számítani lehetett. A gátlása pedig megakadályozta a negatív élmények megtanulását.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció