Ezért óvakodjunk a zajtól - infografika
Nem véletlenül szokás zajszennyezésről beszélni, hiszen a zaj ugyanúgy lerontja az életünk minőségét, mint a levegőbe kerülő káros anyagok vagy a szétszórt szemét. Infografikánk a zaj veszélyeire figyelmeztet.
A Liszt Ferenc repülőtér körzetében mostanában megnövekedett zajszennyezés miatt már az is felmerült, hogy messzebbre kellene telepíteni a légikikötőt, mert a környéken lakók életét tönkreteszik a le- és felszállásokat kísérő hanghatások. A zaj komoly dolog, amely nemcsak a hallást ronthatja, de más stresszel összefüggő betegségek kiindulásává is válhat. Infografikánk azonban elsősorban a zaj hallást fenyegető hatásait foglalja össze.
A legnagyobb veszély, ami a zaj miatt fenyeget, a halláskárosodás, azaz a hallásérzékenység romlása az egészséges fiatal felnőttek hallásához képest. Kutatások szerint a hallásérzékenység maximumát 12 éves korban érjük el, képességünk pedig 30-35 éves korunkig nem romlik. Ettől fogva (ahogy a többi testi funkciónk is) nagyon lassú hanyatlásnak indul. Ennek ütemét negatívan befolyásolhatják az örökletes tényezők, a betegségek, vagy éppen a zajnak való kitettség. Összességében a halláskárosodás az egyik leggyakoribb testi károsodás, amely minden tizedik felnőttet érint Magyarországon.
A hallás a környezeti mérőműszerünk
A hallás azonban igen fontos képességünk, mert nemcsak a kommunikációban, hanem a környezetünk felmérésében is igen fontos szerepe van. Az úgynevezett hanglokáció segítségével tudjuk meghatározni az egyes hangforrások helyét és távolságát, illetve a hang jellegéből következtetünk arra is, hogy milyen élőlény vagy veszélyforrás lehet a közelünkben. Felismerjük a kutyaugatást, a patak csobogását, a közelgő vihar hangjait vagy a különféle hangulatú emberi kommunikációt is. Azaz a hallászavar általános tájékozódási problémát, sőt olykor elszigetelődést jelenthet.
Ha károsodnak vagy "ellustulnak" azok a fülben elhelyezkedő speciális hallósejtek (szőrsejtek), amelyek a hanginformációkat közvetítik az agynak, a hallásképesség már nem visszaállítható. Ezért a hallásromlással foglalkozni kell, hogy megállítható legyen. A károsodás például ismétlődő zajhatásra alakulhat ki. Ezért ha valaki rendszeresen hallgat nagyon hangos zenét, komolyan árthat magának. Nem is biztos, hogy ezt a változást azonnal megérzi, mert a fiatalkori zajártalom később is kifejtheti hatását. Ahogy idősödünk, a hatás gyorsabban és határozottabban jelentkezik. Ennek megelőzésére ügyelnünk kell a túl hangos zaj elkerülésére vagy a zajvédelemre.
