Emiatt jelenhetett meg a SARS-CoV-2

Az elmúlt évszázadban annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe, ami a klíma felmelegedése révén Dél-Kínát a denevérek által terjesztett koronavírusok hotspotjává tette. Az ottani erdők ugyanis tökéletes élőhellyé váltak a denevérpopulációk számára, csak idő kérdése volt, hogy mikor bukkan fel egy, az embereket is megfertőző vírus.

A Science of the Total Environment című folyóiratban minap közzétett új tanulmány összegzi a bizonyítékokat arról, hogy az éghajlatváltozás közvetlen szerepet játszhatott a COVID-19 járványt kiváltó SARS-CoV-2 vírus megjelenésében. A Cambridge-i és a Hawaii Egyetem kutatói által jegyzett tanulmány feltárta a növényzet összetételének, típusának az elmúlt évszázad során végbement nagymértékű változását a dél-kínai Jünnan tartományban, valamint a szomszédos régiókban: Mianmarban és Laoszban.

denevér
A denevérek átköltöztek Kínába a jobb életfeltételek miatt, és a vírusaikat is vitték. Fotó: Getty Images

Az éghajlati változások, beleértve a hőmérséklet, a napfény és a légköri szén-dioxid növekedését - amelyek befolyásolják a növények és a fák növekedését - a természetes élőhelyeket, a trópusi cserjéseket trópusi szavannává és lombhullató erdővé változtatták. Ez megfelelő környezetet teremtett sok denevérfaj számára, amelyek túlnyomórészt erdőkben élnek.

A koronavírusok száma egy adott területen szorosan összefügg a jelenlévő denevérfajok számával. A tanulmány megállapította, hogy az elmúlt évszázadban 40 új denevérfaj költözött be a dél-kínai Jünnan tartományba, magukkal hozva legalább 100 denevérekhez kötődő koronavírus törzset. Ez a "globális hotspot" az a régió, ahol - a genetikai adatok alapján - a SARS-CoV-2 felbukkanhatott.

Száz év alatt kialakult a denevérmágnes

"Annak megértése, hogy a denevérfajok globális eloszlása hogyan változott az éghajlatváltozás következtében, fontos lépés lehet a COVID-19-járvány eredetének rekonstruálásában" - mondta Robert Beyer, a Cambridge-i Egyetem és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet kutatója és a tanulmány első szerzője.

A kutatók a hőmérsékletről, a csapadékról és a felhőzetről szóló feljegyzések felhasználásával térképet készítettek arról, hogyan nézett ki a világ növényzete egy évszázaddal ezelőtt. Ezután a világ denevérfajtáinak vegetációs szükségleteire vonatkozó információkat használták fel az egyes fajok globális elterjedésének meghatározására. Ennek összehasonlítása a jelenlegi eloszlásokkal lehetővé tette, hogy lássák, száz év alatt hogyan változott meg világszerte a különféle denevérfajok száma.

"Ahogy az éghajlatváltozás hatással volt az élőhelyekre, a fajok elhagytak egyes területeket, máshova költöztek, és magukkal hurcolták a vírusokat is. Ez nemcsak megváltoztatta azokat a régiókat, ahol a vírusok jelen vannak, de nagy valószínűséggel lehetővé tette az állatok és a vírusok közötti új interakciókat, ami a "károsabb" vírusok elterjedését vagy kifejlődését okozta" - jelentette ki Beyer a Cambridge-i Egyetem hírportálja szerint.


A világ denevérpopulációja körülbelül 3000 különböző típusú koronavírust hordoz, mindegyik denevérfaj átlagosan 2,7-et. A legtöbb anélkül, hogy tüneteket mutatna. A denevérfajok számának növekedése egy adott régióban megnövelheti annak valószínűségét, hogy az emberre káros koronavírus jelen legyen, továbbterjedjen vagy fejlődjön.

Három halálos koronavírus fajról tudunk

A denevérek által hordozott koronavírusok többsége nem tud átugrani az emberre. De számos koronavírus, amelyről ismert, hogy minket is megfertőzhet, nagy valószínűséggel denevérekből származik. Közülük három törzs halálos lehet az emberre. A Közel-Kelet légúti szindróma MERS-CoV, valamint súlyos akut légzőszervi szindróma SARS-CoV és SARS-CoV-2.

A tanulmány által a denevérfajok gazdagságának otthont adó régió a tobzoskák lakóhelye is, amelyekről feltételezik, hogy a SARS-CoV-2 "közbenső gazdájaként" működtek. A vírus valószínűleg a denevérekről ugrott át ezekre az állatokra. A tobzoskákat aztán egy wuhani vadon élő állatokat áruló piacon értékesítettek. ahol az emberre veszélyes járvány kitört.

Bő egy évvel a SARS-CoV-2 vírus azonosítása után a kutatók még nem tudják, hogy a kórokozó hogyan ugrott át fajról-fajra, mígnem képessé vált megfertőzni az embereket. Egy vezető francia virológus sorra vette a különféle hipotéziseket, beleértve a vírus laboratóriumból való véletlen kijutásának lehetőségét is. Részletek!

A tanulmány szerzői megismételték más kutatók felhívásait, amelyek arra ösztönzik a politikai döntéshozókat, hogy ismerjék el az éghajlatváltozás szerepét a vírusok kitörésében, és foglalkozzanak az éghajlatváltozással a COVID-19 gazdasági helyreállítási programjának részeként. A tanulmány kimutatta azt is, hogy az elmúlt évszázadban az éghajlatváltozás a denevérfajok számának növekedését Közép-Afrikában, illetve elszórt foltokban Közép- és Dél-Amerikában is ösztönözte.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a ködfoltok lassan mindenhol megszűnnek, ezt követően napos idő lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag