Ember-állat hibridek: ez a tudomány célja

Világszerte sokezer ember várakozik transzplantációra, de a műtéthez megfelelő adományozott szervre is szükség van. Sokan időben megkapják a szükséges szervet, de magas azok aránya is, akik nem érik meg, hogy sor kerüljön rájuk. Az orvosi technológia fejlődése azonban új, ám ellentmondásos lehetőséget kínálhat a válság kezelésére.

Japánban a jogi döntéshozók nemrégiben megsemmisítették az ember-állat hibridek, vagy más néven kimérák létrehozásának tilalmát, és jóváhagyták a Tokiói Egyetem kutatóinak ember-egér hibrid létrehozására irányuló kérelmét

A tudósok megkísérlik, hogy emberi hasnyálmirigyet növesszenek egerekben őssejtek felhasználásával. Ezek olyan sejtek, amelyek szinte bármilyen sejtté képesek növekedni. Az emberi őssejteket egy egér embrióba injektálják, amelyet genetikailag úgy módosítottak, hogy a saját sejtjeiből képtelen legyen hasnyálmirigyet növeszteni. Ezt a hibrid embriót azután egy egérbe ültetik át, és hagyják, hogy növekedjen. A kutatások célja, hogy végül emberi hasnyálmirigyet növesszenek egy nagyobb állatban - például sertésben -, s a szerv átültethető legyen emberbe.

malac
Hamarosan malacok növeszthetnek emberi szerveket, ha a világ erkölcsileg elfogadja. Fotó: 123rf

Ember-állat hibrideket először az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban hoztak létre, de az ottani szabályok megkövetelik az embrió megsemmisítését általában a fejlődése 14-ik napjáig. Az új japán rendeletek viszont lehetővé teszik az embrió beültetését a "helyettesítő" méhbe, és a kiméra végül egérként, de "humán" hasnyálmiriggyel születhet meg. Az állatokat ezután legfeljebb két évig tanulmányozzák, hogy ismereteket szerezzenek az emberi sejtek működéséről a szervezetükben, és általában a beavatkozáson átesett egerek fejlődéséről.

Etikai kérdések

Az ember-állat hibridekről könnyű volna kijelenteni, hogy "természetellenesek", mert megsértik a fajok közötti határokat. De a fajok közötti határ gyakran képlékeny, hiszen a nem emberi hibridek itt élnek velünk, gondoljuk csak az öszvérre, vagy az emberek által előállított sokféle növényi hibridre. A filozófusok úgy vélik, hogy az ember-állat hibridekkel szembeni negatív reakciók azon alapulhatnak, hogy világosan meg kell húzni a határvonalat az "emberi" és más dolgok között. E határ megsértése pedig erkölcsi zavart okozhat - fejtette ki Mackenzie Graham, az Oxfordi Egyetem filozófusa a The Conversation magazinnak írt cikkében.


Néhányan úgy érzik, hogy az ember-állat hibridek fenyegetik az emberi méltóságot. De nehéz meghatározni, hogy ez mit jelent a valóságban. Sokan attól félnek, hogy a beültetett emberi sejtek elérhetik az egerek agyát, s emiatt javulhatnak az állatok kognitív képességei egy közönséges egéréhez képest. Ez pedig a kimérát az állatoknál magasabb erkölcsi státuszba helyezné, és ez valószínűleg etikátlanná tenné a tudományos kísérletekben való felhasználását. Az már csak olaj a tűzre, hogy nemrégiben bejelentették ez első ember-majom hibrid létrehozását is.

Erkölcsi státusz

Népes támogató tábort tudhat maga mögött a filozófusok körében az a gondolat, hogy az állatoknak amúgy is elegendő erkölcsi státuszuk lehet (azaz az érdekeik számítanak erkölcsi szempontból) ahhoz, hogy ne lehessen őket felhasználni élelmezési célból, vagy orvosi kutatásokra. Sokan ilyen megfontolásokból válnak vegánná, azaz az emberek egyre inkább hajlandók komolyan venni az állatok érdekeit. Graham kifejtette, hogy sokak szerint filozófiai szempontból az állatok humán érdekeknek megfelelő használata etikátlan, mert jelentősen károsítja az állatot, miközben csak kicsi vagy jelentéktelen előnyt jelent az emberek számára. De erkölcsileg akkor is kérdéses egy ilyen módszer, ha az ember életének megmentése egyben az állat életének feláldozását jelenti. Az álláspont támogatói szerint etikátlan állatokat nevelni pusztán a szervek kinyerése céljából. Ez ugyanis egyenértékű erkölcsileg azzal, mintha egy beleegyezését nem adó emberből vennének ki egy szervet.

Az elmúlt évben 168 elhunyt donorból összesen 505 donorszervet távolítottak el itthon, illetve 45 esetben élő donorból ültettek át vesét a recipiensek szervezetébe. A 335 vese-, 80 máj- és 5 kombinált vese-hasnyálmirigy-átültetés mellett 62 szívátültetést és 23 tüdőátültetést végeztek el az országban. Utóbbi két adat rekordnak számít, soha ennyi transzplantációra szoruló betegen nem segítettek még egy adott évben Magyarországon. Részletek!

Persze ez az érv csak akkor állja meg a helyét, ha úgy gondoljuk, hogy az ember-állat hibridnek nem csak erkölcsi státusza, hanem az életének ugyanolyan erkölcsi értéke is van, mint egy emberének. Egy egér-ember vagy sertés-ember hibrid - még ha "emberszerű" agya is volna - elég valószínűtlen, hogy egyenlő lenne az emberrel. Mivel a hibrideket felhasználó eljárás képes lenne felszámolni az átültetéshez szükséges szervek állandó hiányát, ésszerű azt gondolni, hogy az ember-állat hibridek használata helyes lépés az emberi élet megmentése érdekében, még akkor is, ha ez valamilyen mértékben együtt jár az állatok szenvedésével vagy sérelmével - állapította meg Mackenzie Graham.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+1, +7 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt sok napsütésre van kilátás, szinte felhő sem lesz az égen.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag